Rusznák Miklós (KDNP)
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Köszönöm Francz Rezső képviselő úrnak, hogy nagy figyelemmel kísérte parlamenti hozzászólásomban a vezérszónoklást és idézett hozzászólásomból. Úgy érzem, nincs szégyenkeznivaló akkor, amikor egy kereszténydemokrata képviselő úgy fogalmaz, hogy természetes erkölcsi értékrendnek tartja azt, hogy akinek a földjén a vad megnő és ott kárt okoz, azé legyen a tulajdoni jog. Azt hiszem, hogy ez ma alapvető. A törvényben az a megfogalmazás szerepel, hogy addig állami tulajdon, ameddig él a vad, de ha valaki lelövi, azé. A probléma csak akkor kezdődik, amikor a vad által okozott kárt meg kell téríteni, kedves képviselő úr, és utána majd vitatkozunk, hogy ki térítse meg a kárt, kinek a tulajdona az, amikor már lelőtték, és kinek a területén lőtték le.Nem kívánok vitába bocsátkozni, mert úgy érzem, fölösleges. Nem mondott ellent az én elképzelésemnek és a párt véleményének. Amikor hasonlatokat hoztam a vadállomány és az élőlények más világából, akkor én azzal nem a vadról szóló törvényt és a vad védelméről szóló törvényt akartam összehasonlítani, csak azt akartam bizonyítani, hogy a föld tulajdonához milyen sok minden kötődik, ami a mai parlamentben és a mai törvénykezésben nincs rendezve. Így próbáltam a hasonlatomban a verébbel, a csigával vagy éppen más állatfajokkal való összehasonlítást. Én ebben nem látok semmi kivetnivalót éppen hasonlatnak vagy humornak megfelelt a fölvetése. Azt hiszem, a földtulajdon, az ahhoz kötődő, a föld mélyében, a föld gyomrában lévő kincsek vagy a föld felett lévő levegőoszlopban lévő élőlények is mind-mind tartalma kell hogy legyenek az elkövetkező időben a majd megalkotandó földtörvénynek, mert szükség van ezeknek a tisztázására.
Összességében nincs vitánk egymással, és köszönöm, hogy a felszólalásában említett.