Pápai Mihály (FKGP)
PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Én is megszólíttattam, és szeretnék visszautalni az általam elmondottakra. 300 hektárról mint lehetőségről beszéltem, hangsúlyozva, hogy ez a legkisebb terület, de nem ennyin kell vadászni. Meg kell hagyni a leendő vadászoknak és a mostani vadászoknak is mert ez a valóságban így működik azt a lehetőséget, hogy önszerveződő alapon alakítsák ki a vadászterületek határát, tegyenek rá javaslatot. Ez a gyakorlatban már megy is, és így megadhatjuk a lehetőséget arra, hogy a földtulajdonosokat ne lehessen kizárni.A jelenlegi törvénytervezet egyértelműen úgy rendelkezik, hogy itt a jegyző joga behatárolásával s a kistulajdonosok összehívásával gyakorlatilag elképzelhető az, hogy 150 hektáros területtel rendelkező, aki vadászati jogra jogosult lenne, kizárható legyen.
A vad védelmével kapcsolatban.
A tulajdonjoghoz, tehát a föld tulajdonjogához kötött vadászati jog egyértelművé teszi a tulajdonos érdekeit. Tehát egyértelmű, hogy a tulajdonos, a földtulajdonos a magáénak tekinti a vadat, tehát jobban védi. Az, hogy uratlan jószág-e a vad, avagy nem uratlan jószág? Az államnak ugyanolyan lehetőségei vannak, hogy az uratlan jószágot törvénnyel megvédje. Tehát az uratlan jószág nem azt jelenti, mint itt elhangzott, hogy fogja mindenki és lecsapja a saját földterületén.
Még szeretném hangsúlyozni, hogy semmiképpen nem a föld területéhez illetve egy adott birtokhoz kötnénk a vadászati jogot, hanem a föld területéhez vadászati jogként lenne kötve. Tehát nem az enyém a vad. Nem a vad jogáról, hanem a vad tulajdonjogáról van szó.. Tehát ezért res nullius. És semmiképpen nem kötnénk a föld tulajdonához a vad tulajdonjogát. Köszönöm szépen.