Gombos András (SZDSZ)
DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Amikor a természet védelméről szóló törvényjavaslatról beszélünk, úgy gondolom, egy nagyon fontos kincsvédelmi törvényről esik szó. Igen, kincsvédelmi törvénytervezet ez, mert országunk olyan értékeiről rendelkezik, melyek pótolhatatlanok, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk lehetőség szerinti javítása, a jelen és a jövő nemzedék számára való megőrzése mindannyiunk számára kötelezettség. A törvény hat részből áll, mely részek egymásra épülnek. A törvény jól tagolt, szerkezete áttekinthető, nyelvezete közérthető, ugyanakkor szakszerű is. Így meghatározza a védelem alapelvét az 5. §-ban, de annak kapcsolatát a nemzetgazdaság tervezésével, a területfejlesztéssel, területrendezéssel is ez nagyon fontos elem a megítélésem szerint. A továbbiakban szabályozza a tájvédelmet, annak államigazgatási szerveit, valamint a védett táj hasznosításának szabályait, benne a vadon élő élővilág általános és részletes védelmét. Szabályozza a 15. §-ban a természeti területek körét, valamint élőhelyek általános védelmét. Kár, hogy amíg a természeti területek meghatározásánál a törvény a 15. § c) pontjában helyesen mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületekről beszél, az általános védelemnél ugyanerről kedvezőtlen termőhelyi adottságú területekként aposztrofálja őket.
A tervezet a harmadik részben szabályozza a védetté nyilvánítás eljárását, illetve a kiemelt oltalmazást. Ezen szabályozásnál helyesnek tartom azt, hogy országos jelentőségű területek esetén a miniszter nyilvánítja azokat védetté, a helyi jelentőségű területek esetén viszont a települési önkormányzatoknak is lesz ilyen jogosítványa. Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a települési önkormányzatok esetében legyen kötelező a természetvédelmi igazgatóság szakhatósági egyetértő véleményének beszerzése. De ugyanezt javaslom a védőövezet esetében is a 30. §-nál. Teszem ezt azért is, mert a védetté nyilvánításhoz, illetve a védőövezet-kiépítéshez komoly szakmai ismeretekre van szükség, és úgy gondolom, hogy ezek nem mindig naprakészek az önkormányzatoknál. Szükséges azonban azért is, mert ezek a dolgok a közigazgatási eljárások során komoly anyagi konzekvenciákkal járó eljárásoknál, nem megfelelő döntések esetén komoly kártérítési igényként is felmerülhetnek. Ezért is látszik célszerűnek az önkormányzati döntéseknél az igazgatóság szakhatósági egyetértő véleményének kötelező érvényű beszerzése.
A törvény pontosan szabályozza a védelemmel kapcsolatos finanszírozást, a tulajdonjogot, illetve a tulajdonátruházást is. Így például a helyi természetvédelmi terület esetén az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a 68. § (6) bekezdése alapján. Adott esetben ugyanakkor ez egy földtulajdon-szerzési technika is lehet az önkormányzatoknál, és megítélésem szerint ez is indokolja, hogy igenis, a szakhatósági egyetértő vélemény beszerzése előírás legyen. Esetenként ez egy tulajdonszerzési kiskapu lehet ennek meg nem léte esetén.
Az eddig elmondottakon túlmenően azonban van egy olyan paragrafusa a törvénynek, nevezetesen a 61. §, amely véleményem szerint testidegen a törvényben, sem logikailag, sem dogmatikailag, sem funkcionálisan nem illeszkedik a törvénybe. Ez a paragrafus arról rendelkezik, hogy a megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentőségű védett területek védelmének összehangolásáról. Továbbá javaslatot tesz helyi jelentőségű terület védetté nyilvánítására, felkérésre részt vesz az előkészítésben, és elősegíti a települési önkormányzat ilyen irányú tevékenységét. Tekintettel arra, hogy minden szakhatósági és államigazgatási feladat és az ahhoz szükséges pénz a természetvédelmi igazgatóságokhoz van telepítve, a védett területek szakmai felügyelete és irányítása is az ő feladatuk. A megyei önkormányzatnak semmilyen hatásköre és konkrét szakmai feladata sincs, de nem is lehet, hiszen nem fölé-, hanem mellérendelt önkormányzatokról van szó, mely nem telepedhet rá az illetékességgel és hatáskörrel, valamint felelősséggel, esetenként súlyos anyagi felelősséggel is rendelkező önkormányzatra. Ez teljességgel ellentétes az önkormányzati törvény szellemével és betűjével. Felesleges egy semmire sem használható, a gyakorlatban csak bonyodalmakat okozó szabályozást beiktatni. Ezért is nyújtottunk be módosító indítványt a paragrafushoz, hogy hagyjuk el azt. De jelezném, hogy más pontosító javaslatokat is benyújtottunk képviselőtársaimmal, melyekről adott esetben a részletes vitában még szólok.
Összegezve: a törvényjavaslatot szükségesnek, elfogadhatónak tartom, bár meggyőződésem szerint jó néhány módosító javaslat kívánatos a törvényhez. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)