Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mint azt Tardos Márton képviselő úr is mondotta, két évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a legújabb kori magyar jogfejlődés egyik fiatal intézményéről szóló törvényjavaslatot, a kamarai törvényt. Sem a törvény elfogadása nem volt vitamentes, sem az azt követő végrehajtás nem volt zökkenőmentes, ezért a kormány nevében üdvözlöm azt a kezdeményezést, hogy a tapasztalatokat megvizsgálva áttekintsük a jelen helyzetet.Az előterjesztésben meglévő javaslatok közül pusztán arra a kettőre térnék ki, amivel kapcsolatosan vitánk van. Mint mondtam, némi zökkenőkkel zajlik a gazdasági kamarák megalakítása és működése, de azok az eredmények, amiket ettől vártunk, nem feltétlenül a törvény belső tisztázatlanságaira vezethetők vissza. Ezért vitatkozom a határozattervezetnek azzal a megállapításával, mely szerint "A törvény előkészítése nélkülözte a közfeladatok átadásának egyértelmű kormányzati stratégiáját, amely teljeskörűen figyelembe vette volna azt a bonyolult értékrendszert, amely a rendszerváltozást követően kialakult a gazdaság és közigazgatás területén."
A kormányzati stratégia és a törvényalkotói szándék látszik a törvény több rendelkezéséből. A IV. fejezet nagyon fontos és sokrétű feladat ellátására hatalmazta fel a gazdasági kamarákat, és lehetőséget teremtett számukra arra is, hogy a feladatokon kívül eljárjanak azokban a közigazgatási ügyekben is, amelyek intézésére a törvény számukra felhatalmazást ad. Mindezek mellett nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kamarák a törvényben meghatározott tételes lehetőségeken túl többletfeladatok elvégzésére is képessé válhatnak. Erre lehetőséget ad a már hivatkozott IV. fejezet 83. §-a. Helyeselhető ez a megoldás, hiszen kialakulóban lévő tapasztalatokkal még nem elégséges mértékben rendelkező és a megalakulás tennivalóival elfoglalt szervezetekre feladatok tömegét az elfogadáskor felelőtlenség lett volna zúdítani.
Mindezekre figyelemmel javaslom, hogy az Országgyűlés a benyújtott határozati javaslat 1/b pontjának második francia bekezdését ne emelje az országgyűlési határozatok rangjára.
Körültekintőbb megfogalmazást tartok szükségesnek a további feladatok kitűzésében is. A határozattervezet 2. pontja az Országgyűlés által elvégzendőnek ítélt munka megoldási módját is meghatározni tervezi. A határozatban foglaltak végrehajtása a kormány számára kötelező, de annak megvalósítási technikájában nem korlátozható ezért szükséges a 2. pont bevezetőjéből a feladatkitűzésen kívüli szövegrészeket elhagyni.
A tervezet 2/a pontja félreértésekre adhat okot: úgy tűnik, mintha a gazdasági kamarák részére új jogosítvány megállapítása vagy újfajta nyilvántartás bevezetése válna szükségessé. Erről azonban nincs szó. A kamarákról szóló törvény ma is a gazdasági kamarák egyik feladataként említi a tagjaikról, vagy azok gazdasági tevékenységét tartalmazó nyilvántartás vezetésének lehetőségét, sőt kötelezettségét. Más kérdés, hogy ennek a nyilvántartásnak a teljessé tételéhez a gazdasági kamarák méltányolható segítséget várnak.
A gazdasági kamarák által vezetett nyilvántartás nem azonos egyetlen más nyilvántartással, még a cégregisztrációval sem, és nem is válthatja fel a más célokat szolgáló, más szempontok szerint vezetett nyilvántartások egyikét sem. Ezért a határozat 2/a pontjának megfogalmazásában tehát annak biztosítását lenne célszerű feladatként megfogalmazni, hogy a cégek törvényes alapításával, működésével összefüggésben kialakított cégbírósági cégregisztráció és a gazdasági kamarai nyilvántartások között megfelelő informatikai kapcsolat alakuljon ki. E kapcsolat hatékonysága érdekében az igazságügyi tárca a szükséges lépéseket kész megtenni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)