Latorcai János (KDNP)
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony.Tisztelt Képviselőtársaim! Közhelynek számít, hogy kiművelt emberfő nélkül nincs szellemi alkotás, szellemi termék nélkül nincs innováció, innováció nélkül nincs versenyképes termék, versenyképes termék nélkül pedig nem lehetséges gazdasági fejlődés.
Az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenység együttese, amely új termék kifejlesztéséhez, értékesítéséhez, új termelési eljárások, berendezések hasznosításához vagy valamely társadalmi szolgáltatás új megközelítésének a bevezetéséhez szükséges.
Sajnos az is közhelynek számít, ipari vállalkozásaink többségére az elmúlt években épülteket, illetve korszerűsítetteket kivéve az jellemző, hogy termelőberendezéseik többé-kevésbé elavultak, termékeik, termékszerkezetük jelentős részben korszerűtlen. Versenyképesekké, termékeik kedvező áron eladhatókká csak lényeges korszerűsítés, technológiaváltás és a minőség messzemenő biztosítása révén válhatnak.
A napirend előtti felszólalás országos jelentőségét az indokolja, hogy a genfi világgazdasági fórum legutóbbi jelentése szerint az utolsók között vagyunk a világgazdasági versenyképességi rangsorban, halaszthatatlanul fontosnak pedig az minősíti, hogy az innovációs támogatáshoz a kormányrendelet megjelenésének elmaradása miatt a vállalkozások ebben az évben mind a mai napig még nem fértek hozzá.
A kutatásfejlesztés, az innováció válságban van, a technológiaváltást szolgáló beruházások terén '95-öt a stagnálás jellemezte. A gyenge versenyképesség okait vizsgáló intézmények a következő hiányosságokat tárták fel:
A megkezdett innováció kisebb hányada hazai, nagyobb hányada külföldi volt. Mind a hazai, mind a külföldi eredetű innovációk többsége néhány évvel, nem egyszer évtizeddel a nemzetközi versenytársak sikeres alkalmazása után vagy máig sem került hasznosításra.
Az innovációk feltalálását követően az alkalmazások körének bővülésekor az első hasznosításénál jelentősebb késedelmek következtek be.
Az innovációk terjedését elsősorban a tőkehiány, társadalmi fékek és az innovációk tíz százalékának kivételével a szükséges kormányzati szerepvállalás elmaradása gátolta, amit súlyosbít, hogy a kormány semmit nem tett a hazai műszaki fejlesztés, az innovációért felelős intézménynek, az OMFB-nek egyre szükségesebbé váló korszerűsítéséért.
A szocialista gazdaság igényeinek kielégítésére létrehozott OMFB szervezeti, szerkezeti felépítésére, adatbankjának hozzáférhetőségére tekintettel ma már nem alkalmas arra, hogy valódi bázisa legyen az egyre jobban magánosodó, a piaci kihívásokra reagáló gazdaság kutatásfejlesztési igényeinek. Szervezetének, célrendszerének átalakítása elodázhatatlan, a fejlett országokban kialakult gyakorlathoz illeszkedően.
Megfelelő adópolitika, vállalkozás, beruházásösztönzés, kockázati tőke és költségvetési források nélkül a versenyképesség javítása nem számíthat sikerre.
A korábbi kormány által 1993-ban elfogadott iparpolitikai és technológiapolitikai koncepcióban a bruttó nemzeti termék 1,5 százalékát szándékozott kutatásfejlesztésre fordítani. 1993-ban erre a célra az OMFB-nél 5,2, az IKM-ben pedig 1,8 milliárd forint állt rendelkezésre. Ezzel szemben 1995-ben a Gazdaságfejlesztési Alapba összesen 5,2 milliárd forint került, ebből mintegy 2 milliárd volt a kutatásfejlesztésre felhasználható, abból is mintegy másfél milliárd forintnyi már 1994-ből determinált.
1996-ban a GFA helyébe lépő gazdaságfejlesztési célelőirányzat mintegy 11 milliárd forintot szerepeltet ugyan, amelyből megközelítően 3,1 milliárd forint a kutatásfejlesztésre szóba jöhető érték, ebből is mintegy 1,2-1,5 milliárd forint az előző évről származó determináció.
A '95-96-os kutatásfejlesztési források messze elmaradnak a GDP másfél százalékától, de reálértéken a '93-ban felhasznált forrásoknak is csak töredékei. Az oktatásfinanszírozás nem biztosít megfelelő forrásokat a fejlesztéshez, a kiscsoportos képzéshez, az egyetemi kutatáshoz, a jövőt biztosító humán infrastruktúra fejlesztéséhez.
Az akadémiai kutatóhálózat súlyos vérveszteségeket szenvedett, az ipari kutatóintézeteknek pedig csak maradványai vannak. Eredményt csak akkor érhetünk el, ha megfogadjuk a Génius '96 kiállítás, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a magyar kreativitás centenáris ünnepének üzenetét, és belátjuk, hogy jobban kell támogatni az oktatást, a kutatást, a kultúrát, hogy a hazai iskola a Pannonhalmán ezer éve alapított első magyar iskola nyomdokain a világnak a jövő évezredben is Nobel-díjasokat adó alma mater... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)..., és ezen a tudáson alapuló, Európához illeszkedő versenyképes gazdaság lehessen.
Köszönöm szépen. (Taps.)