Varga László (KDNP)
DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az ország gazdasági helyzete súlyos, és a lakosságnak több mint egyharmada sokkal nehezebb körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt. A gazdasági program végrehajtására a kormány nemcsak hogy önkényesen vállalkozott és vállalkozik mások bevonása nélkül, de az Alkotmánybíróságnak a gazdasági programot érintő határozatai és a kormány ezt követő kapkodásai és javaslatai mutatják, hogy a kormány maga sem biztos programjának a végrehajtásában, mégis makacsul ragaszkodik hozzá. Teljesen érthetetlen előttünk, hogy miért mellőzi olyan szakértők bevonását, akik a gazdasági programunknak, pontosabban az ország érdekének a szem előtt tartásával jobbat tudnának létrehozni. Ebben a kérdésben több ízben fordultam a mindenkori pénzügyminiszter úrhoz, és javasoltam, hogy a kormány végre állítson fel egy olyan gazdasági tanácsot, amely kilépne az önkény táborából, és amelyben valóban neves szakértők is részt vennének. Békesi László volt pénzügyminiszter úr megértéssel fogadta javaslatomat, de aggályosnak is tartotta és hozzátette, hogy az ország nincs olyan szükségállapotban, hogy egy ilyen gazdasági tanács létrehozása indokolt volna, és ezért nem javasolta.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszterhez egy évvel ezelőtt, 1995. április 25-én szintén ebben a tárgyban interpellációt intéztem. Ő többek között a következőket mondta: "A magam részéről még a jelenlegi gazdasági szükséghelyzetben sem látom pontosan, hogy mi is lenne a szerepe egy ilyen gazdasági tanácsnak, s ezért én nem javasolom." Egy biztos, hogy Bokros Lajos volt pénzügyminiszter úr szükséghelyzetben látta gazdasági helyzetünket, mondhatnám, abban is maradt.
A két pénzügyminiszter távozása bizonyítja, hogy a gazdasági programjukat nem tudták végrehajtani, vagy azért, mert maguk is látták, hogy nem lehet végrehajtani, vagy pedig fejet hajtottak az önkény előtt. Nem tudom, melyik volt az igazi ok, de egy biztos, hogy az elmúlt év alatt a gazdasági helyzetünk globálisan nem javult, a leglényegesebb kis-, közép- és családi vállalkozások nem lendültek be, a magyar lakosság többsége és a vidék elszegényedett.
Ezért is kérdezem a miniszter urat, szükségesnek tartja-e végre egy olyan gazdasági tanács létrehozását, amelyikben az ellenzéki pártok szakértői, valamint a parlamenten kívüli neves szakértők részt vennének az igen súlyos gazdasági helyzetünk megoldásában. Ha a miniszter úr szabad legyen hozzá tennem: saját érdekében is igennel válaszol, akkor szeretném tudni, hogy mikor alakul meg ez a tanács; amennyiben pedig nemlegesen válaszolna, kérem annak megindokolását.
Kérem a miniszter úr válaszát! (Taps a jobb oldalon.)