Medgyessy Péter
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A feltett kérdések sorrendjét követve az alábbiakat mondanám.1. A kormány igen fontosnak tartja a közszolgálati rádió és televízió működését és azt, hogy azok valóban közszolgálatiak legyenek. Ebben a kérdésben kétoldalú törvényi szabályozás az, ami meghatározza és egyben korlátozza a kormány cselekvési lehetőségeit: egyrészt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, másrészt a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi törvény.
A két törvényjavaslatot egy időben tárgyalta az Országgyűlés, és csekély időkülönbséggel fogadta el. Nyilvánvaló, hogy a törvényhozók akarata a két törvényben együttesen nyilvánul meg azzal, hogy az 1996. évi költségvetés nem tartalmaz előirányzatot sem a médiatörvény bevezetésére annak finanszírozási fejezetei csak 1997-től lépnek hatályba , sem az intézmények működési feltételei javítására.
2. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió adósságterhei főleg a ki nem fizetett sugárzási díjakból, valamint a Magyar Televíziónál adótartozásból származnak. A lehetséges megoldásokat erősen korlátozza egyrészt az adófizetők pénzéért viselt felelősség, másrészt az a tény, hogy a közszolgálati médiumok felett nincs kormányfelügyelet és ezt az Alkotmánybíróság is megerősítette.
A tisztelt Ház valamennyi költségvetési törvényről szóló vitában pontosan érzékelhette azt az aszinkront, amely a médiumok működési költségigényei és a rendelkezésre álló források között feszül. Megoldást csak az hozhatott volna, ha a médiumok működésüket az ország teherbíró képességéhez igazítják, illetve erre a médiatörvény kötelezte volna őket, vagy felhatalmazást adott volna valamely szervezetnek.
A megoldás lehetséges módjairól most folynak a tárgyalások, immár az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint a médiatulajdonos közalapítványok kuratóriumainak bevonásával. A megoldásra három lehetőség kínálkozik:
A) Az Országgyűlés módosítja az 1996. évi költségvetést és más kiadási tételek csökkentésével többletforrást teremt a közszolgálati médiumok számára.
B) Az Országgyűlés módosítja a médiatörvény 142. §-át, feloldást ad a hivatalban levő elnökök hatáskörének korlátozása alól, és a közalapítványok kuratóriumai, valamint a hivatalban levő elnökök végrehajtják a szükséges redukciót, létszámcsökkentést annak érdekében, hogy a kiadások ne haladják meg a forrásokat.
C) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió vagyonértékelése kiterjed a tartozásokra is. Vagy a tartozásokkal együtt viszik át a vagyont a jogutód részvénytársaságok, vagy a vagyon terhére törleszteni kell, és csak a különbözetként mutatkozó vagyonértéket kapják meg a közalapítványok részvénytársaságok létrehozása céljából. Érdemi megoldást e variációkból vagy azok kombinációjából kaphatunk.
3. A költségvetési törvény előkészítése során a Hungária Televízió Közalapítvány akkori kuratóriuma által előterjesztett igény nem volt azonos a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága által szükségesnek tartottal. Ennek következtében a javaslatba nem került be az a 410 millió forint, amely szükséges a stúdiók berendezéséhez és ezáltal a közvetítőkocsi kiváltásához. A kormány keresi a módját annak, hogy ezt az igényt pótlólagos forrásból kielégítse, de ez nem lehetséges más, hasonlóan fontos érdekek sérelme nélkül.
4. A kormányt a médiatörvény 141. §-ának (7) bekezdése a Magyar Rádió és Magyar Televízió részvénytársasággá való átalakulásához kapcsolódóan kötelezi a költségvetési törvényt módosító törvényjavaslat benyújtására. Erre várhatóan augusztusban kerül sor.
A többletforrások biztosítására azért nem nyújtott be a kormány módosító törvényjavaslatot, mert az Országgyűlés költségvetési bizottságának véleményével megegyezően nem lát lehetőséget a fedezet biztosítására. A bevételek összege nem növelhető, csak kiadási előirányzatok csökkentésével teremthető forrás, illetve a médiák saját erőforrásaikat kell mozgósítsák ehhez viszont az egész folyamatot kell felgyorsítani.
5. A Pénzügyminisztériumnak nem 1996. április 17én jutott eszébe a nevezett adósságtömeg vizsgálata. A sugárzási díjtartozások ügyében már hónapokkal korábban megkezdődtek a tárgyalások a PM és az ÁPV Rt. vezetői között. Az adótartozás esetében pedig nem sokkal korábban született meg a másodfokú határozat.
A feladat azonban nem oldható meg egyszerűen úgy, hogy a ki nem dolgozott átmenet számláját a kormány kifizeti, illetve az Országgyűlésre végső soron az adófizetőkre hárítja.
A kormány e hét csütörtökén tárgyalja a témát, és 1996-ra hatáskörében megfelelő döntéseket fog hozni. Ennek kapcsán állami bevételekről, illetve azokról való lemondásról is döntenie kell.
Kérem képviselő urat, hogy fogadja el válaszomat, és kérem az Országgyűlést is erre. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)