Soós Károly Attila (SZDSZ)

1996. április 22.

SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány H/2308-as számon terjesztette önök elé azt a határozati javaslatot, amellyel hogyha önök elfogadják hazánk csatlakozik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, angol nevének kezdőbetűi szerint OECD-hez; nekünk, azt hiszem, talán inkább úgy kell mondanunk, hogy OEC(é)D(é)-hez.Szeretném megköszönni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy zsúfolt munkarendje ellenére, értékelve ennek a csatlakozásnak a súlyát, sürgősséggel tárgyalja az előterjesztést.

1996. március 29-én tehát nem egész egy hónapja került sor Párizsban a magyar OECD-tagságról szóló dokumentum ünnepélyes aláírására. Ezzel egy többéves előkészítő folyamat zárult le. OECD-tagságunk fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy azt az elmúlt évtized minden kormánya szorgalmazta. És így természetesen most, amikor ez a csatlakozás bekövetkezik, akkor azt hiszem, hogy köszönet illeti az összes eddigi kormányt, amely ebben közreműködött.

Magyarország 1989-ben vette fel a kapcsolatot a szervezettel, azután 1991-ben aláírtuk az együttműködési megállapodást. Ez a megállapodás létrehozta általában inkább angolul ismerik: Partners in Transition a "Társak az átmenetben" programot, amelynek keretében a szervezet segítséget nyújtott a magyar piacgazdaság intézmény- és eszközrendszerének kiépítéséhez, illetve ahhoz, hogy Magyarország fokozatosan felkészüljön az OECD-tagság követelményeinek teljesítésére.

1993 decemberében közel hároméves aktív együttműködés után Magyarország benyújtotta a hivatalos tagfelvételi kérelmét. 1994 őszén kezdődtek a csatlakozási tárgyalások, amelyek a már említett március 29-ei dokumentum aláírásával zárultak.

Magyarország OECD-csatlakozási folyamatát a parlamenti pártok közötti konszenzus kíséri, és ez a konszenzus külföldi partnereinknek is jelzés arra, hogy az ország világgazdasági integrálódásának előmozdítása minden felelős magyar politikai erő által osztott cél.

Felvételünk az OECD-be annak nemzetközi elismerését jelenti, hogy hazánkban kiépült és stabillá vált a politikai demokrácia, és működőképes a piacgazdaság intézményrendszere.

Magyarország OECD-csatlakozásának részletes feltételeit a magyar kormány nyilatkozata rögzíti ez a nyilatkozat olvasható az előterjesztésben , amely megerősíti, hogy a Magyar Köztársaság vállalja a tagságból származó kötelezettségeket, és csatlakozik a szervezet érvényben lévő dokumentumaihoz.

(10.20)

A kormánynyilatkozat felsorolja a környezetvédelmet, a devizaszabályozást és az adópolitikát érintő azon területeket, ahol Magyarország további OECD-komforn szabályozást készül bevezetni. Természetesen itt hogy világos legyen arról van szó, hogy ezeket a szabályozásokat gazdasági érdekeinknek megfelelően eddig nem kívántuk bevezetni, és ezt a partner elfogadta.

A nyilatkozat tartalmazza továbbá mindazokat az úgynevezett fenntartásokat, amelyeket hazánk a különböző OECD-határozatokkal és ajánlásokkal szemben eszközölt, és a szervezet elfogadott. Itt magyarán a szervezet olyan dokumentumairól, olyan ajánlásairól van szó, amelyeket legalábbis határidő vállalásával nem kívánunk a jövőben sem teljesíteni, de hangsúlyozni szeretném, itt megint arról van szó, hogy a partner ezt elfogadta, tehát tudomásul vette azt, hogy mi ilyen, úgynevezett fenntartásokkal, bizonyos ajánlások el nem fogadásával kívánunk csatlakozni, mert ez felel meg gazdasági érdekeinknek, és ezeket az érdekeket legitimnek tekintjük.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a fejlett ipari országok legfontosabb gazdaságpolitikai egyeztető fóruma, és a vezető ipari országokat tömörítő elnézést az állandó lingvisztikai kitérőkért, de sajnos, az a helyzet, hogy nagyon sokan angolul ismerik ezeket a dolgokat, s hogy ők is ráismerjenek az úgynevezett G seven, magyarul is G 7-nek szokták rövidíteni, helyesen hetes csoport, hét fejlett ipari ország háttérintézményeként is szolgál az OECD.

Magyarország bekapcsolódása az OECD munkájába, jelentős információs csatornát nyit meg számunkra a világgazdasági konjunktúra rövid- és középtávú alakulásáról, miután ezt az OECD rendszeresen elemzi, ennek a tanulságai egyébként gyakran olvashatók a magyar sajtóban is. A magyarországi tőkeberuházások közel 95 százaléka az OECD-országokból származik, és ezzel a régióval bonyolódik le kereskedelmünk több mint 70 százaléka, így azt hiszem, elég nyilvánvaló az az érdekünk, amely ehhez a tagsághoz fűződik.

Az OECD-tagság pozitív hatást gyakorol külgazdasági kapcsolatainkra. A tagsághoz kapcsolódó kötelezettségek vállalása elősegíti a nálunk munkahelyeket teremtő külföldi befektetések növekedését, illetve a nemzetközi pénzpiacokon hitelminőségünk javulását, ami azt jelenti természetesen, hogy kedvezőbb hitelfeltételeket, alacsonyabb kamatokat kapunk, illetve a kamatokat sajnos nem kapjuk, hanem fizetjük, de éppen azért jobb, ha azok alacsonyabbak.

Ugyancsak kedvezőbb besorolást kaphat Magyarország az export-hitelbiztosítás és -garanciák területén, ami a külföldiek magyarországi beruházásait megint csak előmozdíthatja. A szervezetben való jelenlétünk szorosan illeszkedik globális gazdaságpolitikánkba. Bővíti a nem európai OECD-tagállamokkal kialakuló együttműködés kereteit. Ugyanakkor mivel az OECD irányelvei általában alapját képezik az Európai Unióban kialakult gazdasági-pénzügyi szabályozásoknak a szervezethez való csatlakozásunk illeszkedik Magyarország európai integrációs politikájába, és itt talán nem árt megjegyezni, hogy az Európai Uniónak minden tagállama tagja egyúttal az OECD-nek is, és mindegyik előbb volt tagja az OECDnek, illetve elődszervezetének, az OEEC-nek, mint hogy az Európai Unió megalapította, illetve ahhoz csatlakozott volna.

Bátran állíthatjuk: OECD-tagságunk egyik legfontosabb előnye, hogy elősegíti az európai jogharmonizáció folyamatát. A legfejlettebb országok joggyakorlatának és normáinak megismerése és átvétele révén erősen javítja Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának esélyeit.

Végül a tagság lehetőséget ad arra, hogy Magyarország felajánlja tudását és tapasztalatait a piacgazdaság átalakítása terén a többi közép-kelet-európai országnak. Az ilyenfajta konzultációk elősegíthetik a magyar pozíciók erősítését ezekben az országokban.

Az OECD-tagságunkból fakadó előnyöket természetesen akkor lehet teljes mértékben kiaknázni, ha a szervezet munkájába aktívan és teljeskörűen bekapcsolódunk. A OECD-tagsággal járó tagdíjfizetési kötelezettség és az önálló magyar OECD-képviselet felállításával és működtetésével kapcsolatos kiadások az idén nem jelentenek többletterhet a költségvetésnek, a továbbiakban pedig a tagsághoz kapcsolódó kiadások mértéke mindenesetre elenyésző az előrelátható nyereséggel szemben.

Végezetül meg szeretném köszönni, hogy a kijelölt bizottságok egyhangúlag támogatták a csatlakozás megerősítését, még egyszer megemlítem, hogy az elmúlt évtized összes magyar kormánya támogatta ezt, és nekik is megismétlem a köszönetet.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot elfogadva erősítse meg Magyarország csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)