Varga József (MSZP)

1996. április 22.

VARGA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr szólt arról, hogy egy elég hosszú előkészítő folyamat után egy országgyűlési határozattal zárnánk le ezt az előkészítést, és reményeink azt hiszem, hogy közös reményeink alapján egy még hosszabb szakaszt indítanánk, amelyben lehetőségünk lesz a legfejlettebb országok csoportjával együttműködve gazdaságunk intenzív fejlesztésére.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy ahogyan a legtöbbet halljuk és olvassuk, az OECD legfőbb célkitűzése a magas szintű, fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás elérése, valamint az életszínvonal emelése a tagországokban a pénzügyi stabilizáció fenntartása mellett, és ezzel hozzájárulás a világgazdaság fejlesztéséhez.

Úgy gondolom, hogy a célkitűzésekkel mindenki azonosulni tud, és örömmel üdvözli. A megvalósítás azonban nemcsak azonosulás kérdése, hanem nagyon nehéz feladatok egész sorának következetes megoldását is igényli. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában reményeim szerint politikai konszenzus alakítható ki, mivel a tagság érdekében a nagyon hosszú előkészítő folyamat már az előző kormányok idején elindult, és mint hallhattuk a bizottságok egyhangúlag támogatták a mostani határozati javaslatnak az elfogadását is.

A hivatalos tagfelvételi kérelmet 1993-ban juttattuk el az OECD-hez. Az út fontos állomása volt azonban az idén március 29-én a csatlakozási dokumentum aláírása. Sokan emlékszünk még talán arra, hogy az aláírás előtti utolsó napokban milyen fontosnak ítéltük, hogy a csatlakozás egyik feltételeként a pénzintézeti törvény módosítására is sor kerüljön. Nem kevés viták alapján megtörtént ez a módosítás. Talán emlékeznek arra is, hogy ez igazából a pénzintézeti törvény banktitokra vonatkozó előírásait érintette.

Az együttműködés legfontosabb elemei ugyanis az információk átadása, a folyamatos konzultáció és a koordináció. A következő időszak feladatai ennél lényegesen nagyobbak lesznek, de megoldásukkal közös célunkhoz kerülhetünk közelebb. Egy fenntartható gazdasági növekedést produkáló országként egyenrangú partnerei lehetünk az Európai Unió közösségének.

Feltehető a kérdés, hogy milyen számottevő előnyökre számíthatunk az egyezmény aláírásával. Itt kiemelném, hogy külkereskedelmünk jelentős részben már most is OECD-államokkal bonyolódik le, aminek bővüléséhez hozzájárulhat a szervezeti tagságból fakadó előny.

(10.30)

Talán a legfontosabb, hogy a folyamatos jogharmonizációval erősödik demokratikus jogrendünk is. Számottevően fejlődhet a műszaki színvonal, mivel az OECD-államokban kutatás-fejlesztésre a GDP két-három százalékát fordítják, míg nálunk sajnos erre csak a harmada jut erre éppen a napirend előtti vitában már kitértünk.

Ezekből az országokból már most is jelentős tőke áramlik az országba, az összes tőkebeáramlásnak a 95 százaléka. Ugyancsak napirend előtt mondta el Tardos Márton, hogy milyen jelentősége lehet ennek a műszaki fejlesztésre vonatkozóan is.

Mindezeket segítheti, hogy az érintett OECDbizottságok egyhangúlag pozitív ajánlást készítettek Magyarországról. Ez javítja pozícióinkat a tőkebefektetők és a hitelezők körében is.

A hitelezés kapcsán érdemes említést tenni arról, hogy az OECD-tagállamok bankjainak nyújtott hiteleknél nem szükséges a hitelt nyújtó pénzintézetnél tartalékképzés. Ez olcsóbbá teheti a hitelekhez való hozzájutást. Államtitkár úr is szólt ennek a jelentőségéről. Javíthatja az életkörülményeinket a tagság azáltal is, hogy a szigorú környezetvédelmi ajánlásokat magunkévá tesszük.

Az elmúlt időszak intenzív törvénykezésével sem tudtunk még mindenben az ajánlásoknak megfelelni, ezért tudomásul kell vennünk, hogy ezen a területen még további jogalkotásra lesz szükség.

Az előnyök között szeretném még kiemelni az Energiaügynökséghez való csatlakozás lehetőségét, amellyel biztonságunk jelentős mértékben fokozható energiapolitikai területen.

Természetesen a tagság nem tálcán kínálja ezeket az előnyöket, hanem ezekért keményen meg kell dolgoznunk, és fel kell készülnünk a liberalizáltabb gazdaságból adódó élesedő versenyre is. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi tőke- és devizaszabályozás oldása nagy kihívás lesz gazdaságunk számára.

A csatlakozásról szóló dokumentum rögzíti azokat az észrevételeket és fenntartásokat, amelyekkel hazai gazdaságunknak átmeneti védelmet biztosítunk, de egyúttal kötelezettséget is vállalunk általában maximum három-négyéves távlatban ezek teljes körű megszüntetésére.

Fontos felhívni a gazdaság szereplőinek a figyelmét, hogy már az idén júliustól éleződhet a gazdasági verseny. Kérdés, hogy ez a liberalizáció nem jár-e veszélyekkel. A világgazdasági példák azt mutatják, hogy a stabilizációt és a gazdasági növekedést ott sikerült elérni, ahol nem zárkóztak el a világgazdaságtól, éppen ellenkezőleg, a külföldi tőke kivonulása okozta a gazdasági visszaeséseket.

Ha következetesen folytatjuk az államháztartás reformját, csökkentve ezzel a költségvetés túlköltekezését, ha a belső megtakarításainkat a gazdaság élénkítésére tudjuk fordítani, akkor a tőkebeáramlás kedvező hatásait fogjuk tapasztalni. A változó helyzetre természetesen érdemes lesz jóelőre felkészülni.

Az értékpapírok piacán várható a legközelebbi változás, mert a fenntartások határideje itt érkezik majd el legelőbb: részletekben 1996 júliusától, illetőleg decemberétől.

A pénz- és biztosítóintézetek számára is komoly kihívás lehet a fiókalapítások liberalizálása. Igaz, erre csak 1997 végétől kerülhet sor, de a felkészülést érdemes most megkezdeni, hogy intézeteink a versenyben egyenrangú partnerek lehessenek.

A devizatörvény elfogadásával a devizaműveletek jelentősen liberalizálódtak, de fenntartásokat itt is megfogalmaz még a csatlakozási okmány. Megfelelő védelmet nyújt ugyanakkor a vízi, közúti fuvarozást végző vállalkozásoknak és a professzionális szolgáltatást nyújtó vállalkozóknak is egyaránt.

Fontos kivételeket fogalmaz meg a 3. számú melléklet, lehetőséget adva a többségi magyar tulajdonnal és magyar irányítással működő vállalkozásoknak.

A tagság széles körű lehetőséget biztosít a tevékenységekben és szervezetekben való részvételre is. Ezekről államtitkár úr részletesen szólt, én nem emelem ki külön.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk tekintélyét jelentősen növeli, hogy teljesíteni tudta az OECD-tagsággal szembeni követelményeket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a leggazdagabb országok sorába tartozunk ettől az időponttól, de azt mindenképpen, hogy Magyarország egyike a világ fejlett országainak demokratikus, politikai és gazdasági szempontból. És mielőtt valaki még azt hihetné, hogy ez egyszerű dicséret egy kormánypárti képviselő részéről, annak gyorsan hozzáteszem, hogy ez a megállapítás Cristopher Long úrtól, Nagy-Britannia budapesti nagykövetétől származik.

Összegezve az elhangzottakat, megállapítható, hogy a csatlakozás megfelelően előkészített, jól szolgálja Magyarország gazdasági és társadalmi érdekeit. Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal járuljanak hozzá a csatlakozás megerősítéséhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)