Kádár Béla (MDF)
DR. KÁDÁR BÉLA, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum úgy tartja, hogy az OECD-csatlakozásunk jelentős lépés Magyarország történelmi korszerűsítésében és európai integrálódásában. Bauer képviselő úr már vállalkozott ennek a dokumentumnak a műfaji meghatározására: érettségi bizonyítványnak nevezte. Én talán még azt a kiegészítő megjegyzést tenném: ez egy nemzetközi érettségi bizonyítvány, amelyet a nagyvilág állított ki, a legfejlettebb országok szervezete, és ezen túlmenően egy nemzetközi jövőépítési jogosítvány.Miről is kaptunk mi most bizonyítványt? Az OECD-tagság nem egyszerűen makroökonómiai, politikai teljesítményeket jelez, hanem a gazdaság működési rendjének érettségét. Ezt a bizonyítványt azon országok számára állítják ki, amelyek a piacgazdaság kiépítésében vagy a mi esetünkben a piacgazdasági átalakulásban az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Ennek alapján alakult ki Magyarországnak első helye az elmúlt fél évtized során, amikor is az OECD Magyarországról, mint a térség piacgazdasági átalakulás szempontjából legkedvezőbb teljesítményeket felmutató országáról készítette 1991-ben az első országtanulmányt, ha úgy tetszik, gazdaságpolitikai röntgenezést. S ugyanúgy Magyarország volt az az ország, amelyről 1993-ban első ízben készült a második országtanulmány, amely szintén jelezte, hogy az OECD bizalmat szavaz a magyar piacgazdaság jövőjének.
Talán személyi élményként megemlíthetem, hogy az OECD főtitkára, Paye úr utolsó találkozónkon, 1994 márciusában azzal köszönt el a csatlakozási kérvény átadása és a beszámoló után, hogy: a jövő évben már itt üdvözölhetjük önöket.
Ehhez a menetrendhez viszonyítva voltaképpen hathónapos elcsúszás van. Talán egy kis ürömöt jelent, hogy nem aranyérmesek vagyunk, hanem ezüstérmesek, Csehország után. De hadd jegyezzem meg azt, hogy amikor az OECD májusi minisztertanácsa összeül, abban Magyarország és Csehország közösen vesz részt első ízben. Tehát ez a bizonyos hathónapos hátrány nem jelent történelmi mulandóságot.
De jelent ez a dokumentum egy nemzetközi jövőépítési jogosítványt is. Nevezetesen azt, hogy Magyarország fel tud zárkózni a világgazdasági erőtérben bekövetkező átrendeződéshez. Mert hiszen az OECD nemcsak európai, hanem tengerentúli fejlett országokat, térségeket is tartalmaz. Nem titok számunkra, hogy a nemzetközi gazdaságpolitikai arénában vannak időnként igen éles érdekütközések az Európai Unió és a valamennyi fejlett piacgazdaságot tömörítő OECD között. A gazdaságdiplomáciának az a teljesítménye, hogy Magyarország úgy kapta meg ezt a bizonyítványt, hogy sikerült az érdekütközések különféle hátráltató hatásait elkerülni. Úgy gondolom, ez a szempont rendkívül jelentős a magyar gazdaságdiplomácia szempontjából és a jövőalapozás szempontjából.
De hasonlóképpen az is, hogy ezzel Magyarország elismerést, de lehetőséget is kapott a nemzetközi globális pénzügyi integrálódásra, a mindinkább globalizálódó nemzetközi pénzügyi térséghez való illesztkedésre, a globális környezetvédelmi feladatokhoz való felzárkózásra. Ezek globális szempontok. S mindez a globális felzárkózási készség segíti elő azt, hogy Magyarország nemzetstratégiai alapcéljaként kedvezőbb előfeltételekkel induljon az európai integrálódás útján, hiszen európai helyünk európai integrálódási követelményeket és feladatokat jelent az elkövetkező években.
Mi ennek a hatása? Szó esett itt már erről. Természetesen az általánosságokban megfogalmazott kérdésre, hogy mit hoz ez nekünk, hogy mennyivel lesz ettől olcsóbb a kenyér ára, vagy mennyivel lesznek kisebbek az adótételek? nemleges választ kell adnunk. De látnunk kell a megállapodásban rejlő jövőbeni esélyeket. Ez a megállapodás gyakorlatilag egy nagyon jelentős lépés abban, hogy Magyarországot kiszabadítsa a hosszú évek, évtizedek, esetenként évszázadok óta kísértő kompországi státuszból.
Magyarország OECD-tagként már nem minősíthető elmaradott fejlődő országnak. De nem is minősíthető szocialista vagy piacgazdaság-orientált országnak, hanem piacgazdasági működési renddel jellemzett országnak. Ez történelmi lehetőség a magasabb osztályba lépésre. S kiszabadít minket ebből a kompországi státuszból, amelyből történelmi sorstárs-országaink túlnyomó része még hosszú ideig nem tud kijutni.
De jelent egy olyan tényezőt is, hogy az OECD-tagság Magyarországot integrálja a nemzetközi döntési koordinációs rendszerbe. Jelent egy olyan közvetettnek nevezhető hozamon túlmenő erőt, hogy az informatikai forradalom korszakában, amikor a nemzetek, országok sorsát az információhoz hozzájutás sebessége is meghatározza; a kormányzat kap tevékenységének javításához közvetlenül olyan információkat, amelyekkel a jobb kormányzat gyakorlata és művészete lehetővé válik. És közvetlenül természetesen haszon is, hogy ezáltal a Magyarországgal kapcsolatos kockázati költségek, bizonytalansági költségek csökkennek. Ez majd lecsapódik a finanszírozásban és a külföldi működőtőke-befektetésekben, amelyeknek oly nagy szerepük van egy ország modernizálódásában.
Végül ez már talán nem nemzetközi és nem gazdasági vetület -: egy olyan országban élünk, ahol különösen az idősebb generáció érzékeny lett a lehallgatás szó következményeire és a jelenségre. Ebben az országban érzékenyebbek vagyunk a lehallgatásra, mint az elhallgatásra. Bár politikai kultúránk számos jelenséggel igazolta azt, hogy az elhallgatás mint politikai fegyver igen gyakori.
(11.30)
Én elismeréssel adózom államtitkár úrnak és Bauer képviselő úrnak, hogy itt, most, ebben a napirendi pontban nem volt elhallgatás az OECD-csatlakozás országos jelentőségéről és e jelentőséggel kapcsolatban érdemet szerző különféle kormányokról. Úgy gondolom, itt kezdődik a politikai kultúra javítása: amikor meg tudunk emlékezni a kontinuitásról, a konszenzusról, amely diplomáciai, külpolitikai és gazdaságdiplomáciai kérdésekben okvetlenül meg kell hogy nyilvánuljon egy hatékony jövőépítés érdekében.
A Magyar Demokrata Fórum az elmúlt időszakban, a piacgazdasági átalakulás OECD által is méltatott időszakában a rendszerváltás legerősebb pártja volt. A Magyar Demokrata Fórum a jövőben erejét arra fogja összpontosítani, hogy Magyarország számára jobb helyet tudjunk kialakítani az új Európában, az új integrálódásban.
Ebben a szellemben, úgy gondolom, hogy a tisztelt kormányzati pártok is elismerik azt, hogy az ellenzék nemcsak egyszerűen egy borzalmas politikai képződmény, hanem minden esetben támogatja azokat a lépéseket, amelyek az ország érdekeit szolgálják; és így tesz a jövőben is.
Ennek alapján javaslom majd most és a későbbiekben is , hogy a parlament erősítse meg a határozatot az OECD-hez való csatlakozásunkról. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)