Raskó György (Néppárt-MDNP)
DR. RASKÓ GYÖRGY, a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A kormány képviselője és az előttem felszólaló hat vezérszónok mindegyike dicsérte ezen csatlakozást, és előnyeit hangoztatta. Úgy gondolom, nekem mint utolsó vezérszónoknak, nem kell megismételnem ugyanezeknek az előnyöknek az ismertetését. Mert a Néppárt, az MDNP szintén azon a véleményen van, hogy az OECD-hez való csatlakozás Magyarország számára új távlatokat nyit meg az európai és a világgazdaságba való integráció, integrálódás terén ugyanúgy, mint a tudományos-műszaki együttműködési és minden egyéb olyan területen, amelyre az OECD figyelme kiterjed.Mégis, amikor e méltató szavakat halljuk, felvetődik a kérdés, a magyar állampolgárok hogyan viszonyulnak ezen úgymond, történelmi lépéshez. Értik-e a magyar állampolgárok ennek a jelentőségét? Különösen fontos feltenni ezt a kérdést akkor, amikor a legutóbbi közvéleménykutatások szerint a magyar állampolgárok egy igen jelentős része még ma is a múltba tekint, a régi, szocialista gazdasági-társadalmi rendszer előnyeit hangoztatja, és azt szeretné újra itt Magyarországon viszontlátni.
Úgy gondolom, hogy a méltatásokból kimaradt egy nagyon fontos szempont: az emberi tényező. Kimaradt az a szempont, hogy vajon a magyar lakosság, a magyar vállalkozók széles köre érett-e arra, hogy egy ilyen fejlett szervezet tagja legyen Magyarország, amely által mint éppen Varga József képviselőtársunk mondta fel kell készülnünk arra, hogy a magyar gazdaság sokkal liberalizáltabb lesz, jóval erősebb és élesebb verseny zúdul a magyar gazdasági élet szereplőire, a magyar polgárokra.
Tudnunk kell azt, hogy az OECD-tagországok mindegyikének jelentősen magasabb a bruttó nemzeti terméke egy főre vetítve. Sokkal fejlettebb országokról van szó; olyan országokról, amelyekben a verseny, a piac együttléte évtizedes múltra tekint vissza, és ezáltal problémáik legyen az makrogazdasági szintű, vagy éppen a mikrogazdaságot érintő egészen más minősítésűek, egészen más jellegűek; mondhatnám azt is, hogy problémáik magasabb színvonalúak. Ebből adódóan az ajánlásaik is elsősorban azokra az országokra vonatkoztathatók közvetlenül, amelyek egy megállapodott gazdasági szerkezettel rendelkeznek, amelyben a makrogazdaság és a mikrogazdaság egyensúlya megfelelő, és bizonyos kiigazításokra van csak szükség időszakonként, annak függvényében, hogy a világgazdaságban vagy az adott tagországokban éppen gazdasági fellendülés vagy gazdasági restrikciós folyamatok figyelhetők meg.
Magyarország Csehországgal együtt egy átmeneti időszakban lévő ország, egy olyan ország, amelyben az életszínvonal az elmúlt egy évtizedben folyamatosan csökkent. És természetesen nem elég annak örülni, hogy az OECD céljai mily nemesek. Fölsorolnék hármat közülük: ugye, az egyik a gazdasági növekedés fenntartása, a másik az életszínvonal folyamatos emelése a tagországokban, vagy mondhatnék egy harmadikat is: egy pénzügyi stabilitás folyamatos fenntartása, vagy éppen egy sokkal liberalizáltabb világkereskedelem. Ezek mind nemes célok, és a magyar lakosság akkor fog örülni annak, hogy Magyarország tagja ennek a szervezetnek, ha e célok közül minél előbb minél több Magyarországon is megvalósul.
Hazánk gazdasági problémái sokkal súlyosabbak annál, mint amit az OECD általában vizsgálni, tárgyalni szokott. És legyünk őszinték: bár segítőkész tanácsadóik és szándékaik mindenképpen nemesek részt vettem magam is több olyan ülésen, ahol például a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság átalakításával kapcsolatban kaptunk tanácsokat az OECD-től, készült egy ilyen tanulmány is a magyar mezőgazdaság átalakítására , azért tamáskodva hallgattuk azokat a jó tanácsokat, amelyek a mezőgazdasági támogatások gyors ütemű leépítésére vonatkoztak. Tették ezt az olyan tagországok képviselői, ahol a mezőgazdasági támogatások szintje többszörösen meghaladta a '90-es évek elején Magyarországra jellemző szintet. Én úgy gondolom, hogy ezeket a tanácsokat rendkívül megszűrve és nem teljes lelkesedéssel kell elfogadnunk.
Lényegesnek tartom azt, hogy ha már ennek a teljes jogú tagságnak a megszerzése ily örömet váltott ki képviselőkből, politikusokból és általában a társadalom vezető képviselőiből, akkor tegyünk meg mindent azért, hogy ezekből az előnyökből az egyén, az állampolgár is mielőbb érezhetően a maga számára valamit kamatoztatni tudjon.
Fontos az, hogy legyen programja a kormánynak, a társadalomnak az érettségi vizsgára való felkészítésre. Legyen ez az európai integráció érettségi vizsgafeladat egy ilyen szervezetben való színvonalas együttműködésre és helytállásra.
Csépe Béla képviselőtársam nagyon aggasztó problémát említett: hogy amikor mi csatlakozunk, akkor a tömeges elszegényedés megakadályozása talán az egyik legfontosabb feladat. Említette, hogy miért nincs latin-amerikai ország Mexikót leszámítva az OECD tagjai között. Valóban, ezen a területen is remélhető olyan tanács, olyan segítség ami nem mindig anyagi segítséget jelent , amely segíti a magyar kormány munkáját abban, hogy ezen a területen valóban érdemi lépéseket tegyen. Véleményem szerint ez nem egy nemzetközi verseny; mármint az, hogy mi másodikként, úgymond ezüstérmesekként csatlakozunk ezen szervezethez. A verseny itt úgy tűnik, mintha valamiféle önmagáért való cél lenne. A részvétel a fontos gyakran szokták mondani , az aktív részvétel a társadalom minden tagja részéről ebben a nemes versenyben, ebben az igen hasznos együttműködésben, és csak akkor válik az ország és állampolgárai számára előnyössé egy ilyen, valóban történelmi lépés.
(11.40)
Amikor az OECD-tagsággal kapcsolatos elővita megkezdődött tavaly ősszel s gondoljunk itt a devizatörvény elfogadására , a Magyar Demokrata Néppárt kifejezetten támogatta a sokak által elítélendőnek tartott liberális devizatörvény meghozatalát vagy éppen akár a pénzintézeti törvény módosítását.
Úgy gondolom, azóta bebizonyosodott, hogy azok a félelmek nem voltak jogosak, ezért mi azt kérjük a társadalomtól, hogy ezen tagság megszerzését se fenntartásokkal fogadja, hanem örömmel, de tegyen meg mindent maga is azért, hogy azokból az előnyökből, amelyekből részesülhetünk, a képesség birtokában polgáraink számára valóban lehetséges is legyen ezen előnyök megszerzése. Akkor lesz a társadalom számára is pirosbetűs ünnep az a nap, amikor Magyarország az OECD-hez mint teljes jogú tag csatlakozni fog.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)