Tímár György (FKGP)

1996. április 28.

DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim!A büntető törvénykönyv egy olyan rendkívül fontos alappillére a társadalmaknak, amely kifejezi vagy legalábbis ki kellene hogy fejezze azokat a határokat, amelyek az állampolgárok szabadságjogait korlátozzák. Természetesen ezek minden esetben a technika és a környezet haladásának, változásának a függvényében kell hogy alkalmazkodjanak a mindennapi élethez.

Ez a törvénymódosítási csomag, amely ebben a pillanatban az igen tisztelt Magyar Országgyűlés előtt fekszik, az én megítélésem szerint egy igen-igen kiváló joganyag, amely az általa vázolt körben, tehát azokra nézve, amit rendezni kíván, racionálisan, az élet körülményeihez, szükségleteihez igazodva, és olyan koherenciával dolgozza fel az érintett területeket, amely minden tekintetben példaértékű.

De rá kell mutatnom arra bár talán itt, ebben a Házban nem szokás , hogy ez nem véletlen. Abban a szerencsében van része a magyar jogalkotásnak és a magyar igazságügyi apparátusnak, hogy egy rendkívül éles eszű, kitűnő jogász tartja kezében a büntetőjog naprakésszé varázsolását mert lényegileg itt egy igen érdekes műveletről van szó, amely még ezt a jelzőt is megérdemli. Nevezetesen dr. Bárd Károly olyan széles spektrumban tudja áttekinteni úgy a hazai viszonyokat, mint a nemzetközi gyakorlatot, amelyből következik, hogy jóformán külön észrevételt sem kíván ez a joganyag, és én a magam részéről ezt teljes egészében csak elfogadni tudom.

Ezzel szemben rá kívánok mutatni arra a sajnálatos körülményre: nem helyes, hogy apró lépésekben történik meg a büntetőjog változtatása, az élet körülményeihez való alakítása, hanem célszerűbb lenne egy nagy lépésben a büntető anyagi jogot hozzáalakítani az élet körülményeihez.

Pontosan ismerem azokat a szempontokat, amelyeket az igen tisztelt igazságügy-miniszter úr ebben a tekintetben már a Ház elé tárt, de mégis rá kell mutatnom, hogy csak úgy várható el jogkövető magatartás a polgároktól, akikre vonatkozik, hogy ha egységes csokorba fogva, racionális egészként történik meg a változtatás is.

Kérem, egy elemét szeretném valamivel részletesebben kifejteni, kitárgyalni itt ennek a törvénymódosítási csomagnak. A piramisjáték az az elem, amely vadonatúj a magyar büntetőjogban. Természetes, tudjuk, mert hiszen már kitárgyalás tárgyává lett ennek a törvényalkotási folyamatnak a során, hogy ez mit jelent. Nevezetesen ez egy olyan pénzgyűjtési akció, amelyben bizonyos turpissággal bizonyos turpis személyek csaláshoz hasonló módon nyerészkednek a megtévesztett emberek kárára.

A jelenlegi büntetőjogi gyakorlat szintén tiltja és bünteti a csalást. Azonban, tekintettel az egész társadalmi rend és az életkörülmények változására, arra tekintettel, hogy a magyar parlament a korábbiakban eltörölte az üzérkedést mint bűncselekményi kategóriát, érdemes a piramisjáték jelenlegi, tehát még a módosítás elfogadása előtti helyzetét elemezni.

Ma legfeljebb azt vizsgálhatja a gyakorlati igazságszolgáltatás, hogy az ehhez hasonló cselekvőségnél ténylegesen akkor, amikor a pénzgyűjtési akció folyt, amikor az "áldozat" hozzájárult anyagi vagy egyéb juttatással ehhez a játékhoz, akkor mi volt a pénzátvevő vagy az a fölött rendelkezési jogot megszerző gondolata, szándéka, akarata.

(17.00)

Mert ebben az esetben, ha egy olyan gazdasági műveletre gondolt a pénzgyűjtésnél, amely később bármilyen oknál fogva meghiúsult, de a szerződés megkötésekor reálisnak tűnt, vagy nem tűnt eleve irreálisnak, akkor tehetetlen ezzel szemben a jelenlegi büntetőjog, mert a csalás szándéka mint büntetőjogilag releváns kritérium nem állapítható meg.

Igen sokszor előfordul a gyakorlatban, hogy az a jogalkalmazó, aki akár ügyészként, akár bíróként, akár a belügyi apparátus részeként szembekerül egy ilyen vagy ehhez hasonló akcióval, nem tudja felmérni rögtön annak a súlyát, annak az egész komplexumnak a büntetőjogi lényegét, amiről itt egy ilyen esetben szó van.

A felmérés hiánya, sajnos, olyan hátrányos következményekkel járhat, hogy teszem föl, olyan személyiség, aki teljesen jóhiszeműen indított ilyen akciót vagy vett részt ilyen gazdasági műveletben, bizonyos kényszerintézkedések elviselésére kényszerül, holott nem lehet semminemű rossz szándékot feltételezni a büntetőjog gyakorlója részéről. Egyszerűen csak ma még a társadalom tagjai nem edződtek hozzá, hogy igenis a szabad vállalkozás korát éljük, a befektető is szabadon dönt, és a tulajdoni ismérvek közé tartozik a kárveszély viselése is. Igaz, hogy ez egy polgári jogi fogalom, de azokban, akik évtizedeket a büntető igazságszolgáltatás alkalmazottaiként, tisztviselőiként éltek le és dolgoztak végig, egy milliárdos, vagy teszem föl, sok milliárdos, tízmilliárdos volumenű ügy már eleve zavart, bizonytalanságot, megütközést kelthet.

Tehát azoknál az eseteknél, amikor szokatlan dimenziókban akár dollár-százmilliókban realizálódik egy-egy gazdasági művelet, nagyon fontos, hogy kellő tapasztalattal és kellő áttekintéssel bírjon az a személyiség, akinek a kezébe van átadva az állam büntetőjogi hatalma. Ugyanis, visszatérve itt konkrétan a piramisjátékra illetőleg a jelenleg még analóg büntetőjogi eszközként alkalmazott csalásra , nagyon-nagyon sok kisbefektető vagy kisvállalkozó anyagi helyzete rendülhet meg egy téves, vagy megtévedt, vagy nem kellően alapos, vagy szemléletében téves büntetőjogi kényszerintézkedés következtében. Tudjuk azt, hogy jelenleg is folynak olyan eljárások, ahol például csődkényszer elrendelésével, felszámolási kényszerekkel is élt az ügyészség.

Én nagyon örülök annak, hogy a piramisjátékot, mint ilyet, önállóan pönalizálja ez a módosítási anyag, mert ettől kezdve egyértelmű lesz minden polgár és minden jogalkalmazó számára, hogy mi az, ami tilos, és mi az, ami a megengedettek köréhez tartozik, még akkor is, ha teszem föl, gazdasági veszteséggel jár.

A módosítási joganyag egyéb vonatkozásokban is próbál az élethez alkalmazkodni. Kérem: környezetben élünk, a környezetünk szennyezettsége vagy szennyezése közügy. És nagyon helyes az, hogyha ez a joganyag megpróbálja mindannyiunk érdekében a büntetőjog leghatékonyabb eszközével is védeni egészségünket, jövőnket.

Kérem, ebben a joganyagban egy olyan szemléletváltozásnak a jeleit tapasztalom, amely példaértékű, és én nagyon örülnék, hogyha a Ház elé terjesztett egyéb joganyagok annyira koherensek lennének és oly kevés javítást igényelnének, mint ez a büntető törvénykönyvi anyagi változási terv. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)