Varga István (MDF)
DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Magyar Demokrata Fórum támogatja a büntető törvénykönyv módosítását, ha nem is teljesen abból az okból, amely okból a kormány előterjesztette ezt a törvényjavaslatot.Ahogy az előttem szóló Pálos Miklós képviselőtársam is elmondta, például a piramisjáték szervezése nem mostani bűncselekmény, hanem évek óta folyik, s ennek mérhetetlen népgazdasági kárai vannak. Úgy gondolom tehát, hogy dicsérendő a kormánynak ez az előterjesztése, mert végre a retorika után a cselekvésre határozta el magát. Azonban a dicsérethez hadd legyen mindjárt egy kis kritika is az előzőek miatt, hogy réges-régen be kellett volna terjeszteni a büntető törvénykönyv módosítását, különös tekintettel, ha arra gondolok, hogy itt most egy szakértői kormány ül, amely minden parlamentáris és egyéb eszközzel rendelkezik.
Nem teljesen osztom az első hozzászóló képviselőtársam azon hosszú fejtegetését, miszerint ez olyan tökéletes törvényjavaslat, mely a magyar kodifikáció csúcsteljesítménye.
(17.50)
Úgy gondolom és erre majd rá fogok térni a későbbiekben, ha nem is kritizálom teljesen az előterjesztés minden részét , azért lehetett volna pontosabban is meghatározni, illetve időben előterjeszteni a büntető törvénykönyv módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórumnak az az álláspontja, hogy az életviszonyok már korábban indokolták volna ennek a törvénynek a parlament elé hozását és előterjesztését.
Az igen tisztelt államtitkár asszony, illetve az igazságügy-miniszter úr részletes indokolásának első mondata a "bűvös" szóval kezdődik. Miért kell módosítani a büntető törvénykönyvet, tisztelt képviselőtársaim? Mert ez a feketegazdaság elleni küzdelem egyik hatékony eszköze. Ezen túlmenően a későbbiekben több képviselőtársam is érintette sőt parlamenti vitanap is volt arról , hogy most a front a feketegazdaság elleni küzdelem. Szeretnék félreértéseket eloszlatni: a Magyar Demokrata Fórum is támogatja a kormányt a feketegazdaság elleni küzdelemben.
Álláspontunk szerint azonban csak olyan előterjesztésekkel, mint a büntető törvénykönyv mostani módosítása tehát konkrét cselekvésekkel lehet a feketegazdaság elleni küzdelmet felvenni, nem pedig olyan retorikai, illetve elméleti képzelgésekkel amiről idefele jövet is hallok, és amiről körülbelül két hete mindenki beszél, amivel foglalkozik a közvélemény az országban, s ami egy közjogi abszurditás , mint a központi nyomozóhivatal felállítása. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy sem egy, sem két központi nyomozóhivatallal nem lehet a feketegazdaság elleni küzdelmet felvenni. Talán két eszközrendszert kellene megcélozni: egyrészt a jelenlegi rendőri, ügyészi, bírói szervezet megerősítésével, eszközrendszerének kibővítésével személyi és tárgyi feltételeivel kellene megerősíteni a meglévőket, ezen túlmenően pedig, úgy gondolom, olyan gazdasági környezetet kellene teremteni, amely mindenfajta feketegazdaságot a minimálisra szorítana vissza; mert nem osztom, képviselőtársaim, azt az álláspontot, hogy a feketegazdaságot így is meg úgy is meg lehet ítélni.
A feketegazdaságot ha mértéke eléri a bűncselekményt csak egyféleképpen lehet megítélni. Nem lehet úgy, hogy mondjuk szemet hunyok a volt KGST-piacok fölött, mert nagyon sok polgártársunk csak ott tud vásárolni, míg más bűncselekmények ellen pedig felvesszük a küzdelmet.
A mai plenáris ülésen, tisztelt államtitkár asszony és tisztelt Országgyűlés, mondandómat igazolja és bizonyította Deutsch Tamás előterjesztése: tehát mi ugyan támogatjuk azt, hogy a kormány végre cselekvésre határozta el magát, és bizonyos önálló törvényi tényállásokat a büntető törvénykönyv módosításával létrehozott, de felmerült már új és felmerülnek újabb olyan törvényi tényállások, amelyeket a büntetőjog különös részében kellene szabályozni. Itt nemcsak a kábítószerrel való visszaélésről és annak újraszabályozásáról van szó, hanem például a telefonkártyák jogosulatlan használatáról, amely ügyben úgy hallottam, több képviselőtársamat is megkerestek teljesen jogosan. Úgy gondolom, a jogalkotásnak és a Magyar Országgyűlésnek is időben kellene a különböző módosításokat előterjesztenie. Ez természetesen nem rajtunk, ellenzéki képviselőkön múlik, hanem az igen tisztelt kormánytöbbségen.
Tisztelt Országgyűlés! Ami magát az előterjesztést és annak részleteit illeti, kénytelen vagyok néhány konkrét törvényi tényállást is vizsgálat tárgyává tenni. Egyrészt azért vagyok kénytelen ezt megtenni, mert ahogy említettem módosító indítványokkal jobbá lehet tenni ezt az egyébként valóban korrekt előterjesztést, másrészt pedig ahogy mondandóm elején elmondtam ennél talán jobb törvényt is lehetett volna a Ház asztalára tenni.
Ami a törvényjavaslat 1. és 3. §-át illeti, amely a radioaktív anyagokkal való visszaéléssel foglalkozik, ennek a törvényi tényállások jogi tárgya, a radioaktív anyag, illetve a nukleáris létesítmény pontosítására tekintettel a kibővítése lenne indokolt.
A 264. § (2) bekezdésében írt utolsó elkövetési magatartás, a "helyez el" indokolatlannak tűnő átfedést tartalmaz a törvényjavaslat 8. §-ában írt 281/A § (2) bekezdésével. E törvényhely büntetni rendelné a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladék elhelyezését, márpedig a radioaktív anyagot tartalmazó hulladék is radioaktív anyag.
Továbbmenve a törvényjavaslat 4. §-ához: a javaslat a Btk. 270/A §-ában meghatározott "közveszéllyel fenyegetés" minősítő körülményeinek rendszerét változtatná meg. Új minősítő körülményként vezetné be a "radioaktív anyaggal fenyegetve történő" elkövetést. A bűncselekmény lényege, hogy valaki olyan tényt állít, amely szerint közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A közvélemény előtt ez az úgynevezett "bombariadó" néven ismert, és a bejelentés mindössze vaklármát eredményezett. Annak eldöntése szükséges, hogy a valótlan bejelentés alapja, a kilátásba helyezett valótlan esemény bekövetkezésének nagysága minősíthet-e egy cselekményt súlyosabban. Ha igen, akkor a minősítő eset hiányát indokolt feltüntetni az úgynevezett A-B-C-fegyverek teljes körére, nevezetesen az atom-, biológiai, kémiai fegyverekre is, hiszen a vaklárma nagyságát nemcsak a radioaktív anyaggal való fenyegetés okozhatja; ha nem, akkor ez a minősítő körülmény teljesen felesleges.
A törvényjavaslat 5. §-ához: a részletes indokolás a szabályozás szükségességét helyesen mutatja be. A szabályozás a hamis közokirat készítésének, illetve a közokirat tartalma meghamisításának előkészületét rendelné büntetni. A hatályos Btk. 18. § (1) bekezdése szerint előkészület miatt büntetendő az, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges, ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A rendelkezés és az indokolás összevetése után az ellentmondás világos. Az indokolásból úgy tűnik ki, hogy a jogalkotó azokat az előkészületi magatartásokat tartja büntetést érdemlőnek, amikor az elkövető a készítéséhez szükséges nyomtatványokat, egyéb eszközöket például bélyegző megszerzi. Így a teljes előkészületi magatartás büntetőjogi üldözése túlzásnak tűnik.
A törvényjavaslat 6-10. §-a a környezetre, illetve a természetvédelemre vonatkozó normaszövegeket korszerűsíti, illetve arányosítja a szankciókat. A 8. §-ban új tényállásként szabályozni kívánt, "a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése" törvényi tényállásában az a) és a c) pontokban bontja szét a környezeti elemeket. E körben egyszerűbb, érthetőbb fogalmazás is lehetne: "Aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy környezetkárosítást vagy egészségkárosítást idézzen elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A 10. §-ban a Btk. 286/A § értelmező rendelkezése bővülne. A feltüntetett értelmező rendelkezések szó szerint kerültek átvételre a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényből. Természetesen nem kifogásolható, hogy a Btk.-ban az értelmező rendelkezések így jelenjenek meg, de kérdés, hogy valóban szükséges-e. Úgy gondolom, a jogalkalmazó képes megtalálni a Btk. törvényi tényállást tartalommal megtöltő háttérjogszabályt és felismerni az alapfogalmakat, tehát nem e szakaszban tartom ezt indokoltnak. De ha már az értelmező rendelkezést be kívánták vezetni, akkor azt tegyék teljes körűbbé például kihagyták a környezet fogalmát. Másrészt a károsítás mint alaptörvényi tényállási elem az értelmező rendelkezés szerint olyan fogalom, amely egyben a 6. §-ban szabályozott 280. § (4) bekezdésében meghatározott minősített esetet is jelenti. A jogalkalmazó számára eldönthetetlen ellentmondás: az alapeset a károsítást tekinti eredménynek; ez az értelmező rendelkezés szerint jelenti azt is, hogy a környezet korábbi vagy természetes állapota egyáltalán nem állítható helyre. A (4) bekezdés ugyanezt a körülményt tartja minősített esetnek, ezért a károsítás fogalmából a minősítő körülménnyel megjelölt eredményt el kellene hagyni.
A törvényjavaslat 11-15. §-áig: a fogyasztók védelmét szolgáló törvényi tényállások módosítására, pontosítására a büntetőjogi felelősség határának lejjebb szállítása indokolt. A "jelentős mennyiség vagy érték" helyébe kerülő "nagyobb mennyiség vagy érték" ugyanis ezt jelenti. A szabályozás azonban nem teljes körű.
A 295. § (1) bekezdésében meghatározott minőség hamis tanúsítása, a bűncselekmények törvényi tényállása a bűncselekmény megvalósulását ugyancsak jelentős mennyiségű vagy értékű termékhez köti. E körben is indokoltnak tűnik a mennyiség vagy az érték bevezetése.
(18.00)
A 16. §-hoz: az 1994. évi IX. törvény 16. §-a vezette be a Btk. 238/C rendelkezéseit, a valótlan érték megjelölése bűntettét. A rendelkezéshez fűzött indoklás helyesen: a gazdasági törvény 22. § (3) bekezdésében írtak büntetőjogi szankcionálását kívánja biztosítani. A mostani és az elkövetői kört bővítő szabályozás indokolása szerint büntetőjogi beavatkozást igényel az is, ha a bűncselekményt a gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy a könyvvizsgáló követi el. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a javaslatot megfogalmazók olyan nagyszámú jogsértésekről tudnak, amelyek a jelzett elkövetői körre vonatkoznak. A lelkes olvasó nagy izgalommal üti fel a kriminálstatisztikákat, lelkesedése azonban eltűnik: 1994-ben és '95-ben egy bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás ebben a körben. Ugyanakkor eszébe villannak olyan, a büntetőjoggal szembeni alkotmányossági követelmények, mint például a szabályozás szükségessége, és úgy gondolja, ha a Gt. 22. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívüli személyek működnek közre az apport értékétől eltérő értéken való szolgáltatásban, legyenek elegendőek a büntetőjog által biztosított eddigi eszközök: részesség, vagyon elleni bűncselekmény.
Tisztelt Országgyűlés! A jogosulatlan biztosítási tevékenységgel és a piramisjáték szervezésével kapcsolatosan mint ellenzéki képviselő sajnálatos módon nem tudok semmilyen kritikai észrevételt tenni, tehát a Magyar Demokrata Fórum tökéletesnek tartja legalábbis a szakértői szerint a jogosulatlan biztosítási tevékenység és a piramisjáték szervezésének törvényi tényállását. Ez tulajdonképpen azért is dicséretes, és azért is zengtem én is hosszas cirádákat a kormány előterjesztése mellett, tekintettel arra, hogy tulajdonképpen valljuk be őszintén, jogászok ez a pillére ennek a módosításnak; majd ezután lesznek még módosítások, a többi rendelkezés végül is részben értelmezési, részben pedig nüanszbeli ezekhez képest.
Ugyancsak nem látok semmilyen problémát a fedezetlen bankkártya felhasználásával kapcsolatos 2126. §sal kapcsolatosan.
A törvényjavaslat 27. §-áról talán annyit, hogy a javaslat a rossz minőségű termék forgalomba hozatalánál a jelentős értéket nagyobb értékre kívánja változtatni, ebből következően a felsorolásból ki kellene hagyni. Ha a minőség hamis tanúsításánál is módosulna a jelentős érték nagyobb értékre, akkor ugyancsak elhagyandó lenne.
A 30. §-sal kapcsolatosan csak annyit, hogy a módosítást különösen indokolja az adatvédelmi biztos közelmúltban történő fellépése, melyben kifogásolta, hogy a nyomozó hatóság ügyészi jóváhagyás nélkül kért iratokat a Be. 118. §-ára hivatkozással gazdálkodó szervezettől, a Távközlési Rt.-től, és a javaslat ezen kíván változtatni. A módosítás azonban kizárólag mint hatósági jogosultságokat szabályoz, a megkeresés teljesítésére, kötelezettségére nincs szabály. A Be. 118. § (1) bekezdése szerint ugyanis a büntetőügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, társadalmi szervezetekhez és gazdálkodó szervezetekhez megkeresést intézhetnek. A megkeresést a címzett ha a megkeresés teljesítése nem ütközik jogszabályba soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül köteles teljesíteni.
A törvényjavaslat ezen túlmenően a hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket tartalmazza. Közben a Btk. 311. §-ában meghatározott jövedékkel való visszaélésre hívnánk fel a figyelmet, hiszen az általános indoklás helyesen utal arra, hogy a jövedékkel való visszaélés bűncselekménye minden esetben adóelvonással jár, így a Btk. 310. §-ában meghatározott adócsalás is megvalósul.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan mondandómat elkezdtem, azzal is szeretném befejezni: a Magyar Demokrata Fórum a büntető törvénykönyv módosítását támogatja, az előterjesztést támogatja azzal, hogy a most részletezettek alapján néhány nem túl sok módosító indítványt fog előterjeszteni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)