K. Csontos Miklós (FKGP)
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Csupán pár megjegyzést kívánok fűzni a T/1966. számú törvényjavaslathoz. A közel két évtizede megalkotott büntető törvénykönyv többszöri módosítás után teljes revízióra szorul. Ezt hangsúlyozza ennek a módosító javaslatnak az indoklása is, majd utal arra, hogy addig is végre kell hajtani azokat az elkerülhetetlen módosításokat, amelyeket a társadalmi-gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások halaszthatatlanná tesznek. Ezek közé sorolhatnánk főként a környezetvédelem büntetőjogi szabályozását, a különböző új típusú gazdasági visszaélések büntetőjogi minősítését, a devizával és a vámeljárással összefüggő üldözendő cselekmények törvényi tényállásainak megállapítását és pontosítását.
A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja az előterjesztett javaslatot vitára alkalmasnak ítélte meg, azzal, hogy elfogadására csak több módosító indítvány után kerülhet sor. Figyelemmel arra, hogy Torgyán elnök úr a vezérszónoklatában foglalt javaslatot általános értékelésével és néhány konkrét tényállítását is bírálat tárgyává tette, hozzászólásomat a javaslat néhány egyéb rendelkezéséhez kapcsolódóan kívánom előterjeszteni.
A javaslat 20. §-a a devizára vonatkozó 1995. évi XCV. számú törvény rendelkezéseire figyelemmel módosítja a hatályos Btk. 309. §-át. A két törvényhely közötti összhang megteremtése feltétlenül időszerű volt. Ennek megfelelően helyesnek tartjuk, hogy a javaslat a devizakódexnek megfelelően a fizetőeszközök mellett az arannyal való cselekményeket is a szabályozási körébe vonja. Vonatkozik ez az arany hazahozatalára, hazaküldésére, valamint kivitelére vagy kiküldésére egyaránt. Ismeretes, hogy az említett devizakódex 1996. január 1jétől hatályos. Elkerülhetetlen és sürgős tehát az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezések elfogadása, megvitatása.
A forint a folyó fizetési műveletek körében konvertibilis, és ennek megfelelően alakulnak a nemzetközi tőkeműveletek is. Tehát a devizakódexszel közel egy időben elfogadott vámkódex is fontos jogalkotói feladatot volt hivatva betölteni. Ennek megfelelően helyeselhető, hogy a javaslat 21. §-a a Btk. 312. §-a (1) bekezdésének A) pontjában foglalt rendelkezéseket megállapítja, bizonyos tekintetben pedig pontosítja a csempészet fogalmát.
Az úgynevezett fehérgalléros bűnözés egyik tipikus esete a közokirat-hamisítás. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének, majd elleplezésének egyik fontos eszköze a hamis vagy hamisított közokirat. A közokiratot az azt rendszeresítő hatóságok nyomtatványilag állítják vagy állíttatják elő, a felhasználás során pedig szigorú számadásos nyomtatványoknak minősülnek. Az ilyen jellegű hamisítások előfeltétele, hogy a leendő elkövető ilyen nyomtatványokat maga előállítson, előállíttasson vagy beszerezzen.
Több esetben fordul elő, hogy a rendőrség gyakran lefoglal olyan tárgyakat, amelyek alkalmasak különféle nyomtatványok tömeges előállítására. A jelenleg hatályos Btk. nem rendeli büntetni azt, aki ilyen nyomtatványokat vagy nyomtatványok előállításához szükséges eszközöket magánál tart, holott teljesen egyértelmű, hogy ez esetben bűncselekmény-előkészületi cselekményről van szó. Erre tekintettel helyeselhető a Btk. vonatkozó 274. §-ának kiegészítése, amely a közokirat-hamisításra irányuló előkészületi cselekményt vétségnek minősíti és büntetni rendeli.
A Btk. módosításával egyidejűleg át kell vizsgálni a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezéseit is. A javaslat idevonatkozó rendelkezései közül csupán a megkereséssel kívánok foglalkozni.
(18.10)
A Be. 118. §-a tartalmaz rendelkezéseket az eljárással összefüggő megkeresésekre. Ezek a rendelkezések még az állampárti berendezkedésnek megfelelően határozták meg azokat, akikkel szemben az eljáró hatóság megkeresésekkel élt. A módosítás feltétlenül indokolt. Pontosítani kell, és a jelenlegi államszervezethez kell igazítani a megkeresettek körét is.
A javaslat 30. §-ának meghatározásával, a szövegezéssel teljes mértékben egyetértünk. Azonban ennek hangsúlyozásával azt ki kell egészíteni.
A javaslat egyértelműen rendezi tehát azt, hogy kit milyen szervezetnek lehet megkeresni, és egyáltalán nem rendelkezik arról, hogy a megkeresettek közül köteles-e valaki valamilyen időpontban válaszolni. Véleményünk szerint nem lehet a megkeresettre bízni annak a kérdésnek az eldöntését, hogy válaszol-e a megkeresésre vagy sem.
A büntetőeljárás során számos esetben találkozunk olyan jogszabállyal, amely szigorú határidőket állapít meg azzal a céllal, hogy az eljárást gyorsítsa. Nézetünk szerint ebben az esetben sem nélkülözhető: egyértelmű és záros határidőn belül történetesen harminc napon belül meg kell határozni a válasz időpontját. Módosító indítványunkkal ilyen értelmű kiegészítésre teszünk majd javaslatot.
A Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy ilyen módosító javaslatokkal tűzdelve elfogadható a törvényjavaslat. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az FKGP padsoraiban.)