Miklós László (MSZP)

1996. április 28.

MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Btk.-ról szóló parlamenti vitában talán szokatlan, hogy nem jogász létemre kívánok hozzászólni, így aztán hozzászólásom terjedelme meglehetősen korlátozott lesz. A tisztelt Ház figyelmét néhány olyan dologra szeretném ráirányítani, amely talán a kérdés avatott szakértőinek, a jogászoknak a figyelmét elkerülte.Teszem ezt azért, mert mintha lenne bizonyos konzisztenciaprobléma két tekintetben: egyrészt más törvényekkel, másrészt a kormányzat által meghirdetett cselekvés fő irányaival összefüggésben. Ez a két terület a környezet- és természetvédelemnek a büntetőjogi szankciója, valamint az adócsalás, a gazdasági bűncselekmények kérdésköre.

Több hozzászóló már érintette és méltatta annak jelentőségét: milyen fontos, hogy a büntető törvénykönyv szankcionálja a környezetkárosítást vagy a környezetszennyezést. Megvan ennek a maga jelentősége. Volt, aki úgy méltatta, hogy ezzel a súlyát, társadalmi jelentőségét emeljük a környezetvédelemnek, de én nem hiszem, hogy ez ebben a fontos. Sokkal inkább fontos, hogy azok az egész társadalmat és a környezetet károsító cselekmények, amikről a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkár asszonya két vagy három héttel ezelőtt példákat is mondott amelyeknek persze globális hatásai is vannak , ha kell, a büntetőjog eszközeivel is megtorolhatók legyenek.

Ezért tehát, miközben egyetértek a környezetet károsító tevékenység büntetőjogi szankcióival, szeretném felhívni az illetékes bizottságok és a jogász képviselőtársak figyelmét egy olyan dologra, amely legalábbis szerintem ellentmondásos vagy később, a jogalkalmazás során sok problémát okozhat.

Nevezetesen a Btk. 280. §-ában, miközben általában a környezetkárosításról szól a módosítani kívánt törvényhelyi szakasz, egy helyen megjelenik a környezetszennyezés, mint olyasmi, amiért öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetés szabható ki. Ha a fogalmi részt megnézzük amely, nagyon helyesen, összhangban van a környezetvédelmi törvénnyel , akkor azért aggályos lehet a dolog. Nem biztos, hogy szó szerint át kell venni a Btk.-ba egy másik törvény olyan fogalomhasználatát, amely ott lehet, hogy a maga módján helyes bár én némelyik fogalmat ott is vitattam , de mindenképpen alapos megfontolás tárgyát kell hogy képezze. Mégpedig azért, mert a környezetszennyezés fogalmilag, a környezetvédelemről szóló törvény értelmében és a Btk.-ba beemelt értelmezés szerint is nem más, mint a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése valamely környezeti elemnek vagy a környezetnek. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valamely gazdálkodó a kibocsátási határérték fölött bocsát ki szennyezőanyagot, akkor a Btk. szerint szankcionálni fogják. Márpedig ha azt nézzük, hogy vannak ilyen környezetvédelmi bírságot és büntetést fizető cégek méghozzá hosszú listában , akkor talán valahogy másképp kellene ezt a dolgot megragadni. A környezetvédelmi törvény és más jogszabályok ugyanis államigazgatási úton is lehetővé teszik bizonyos intézkedések, döntések és ha úgy tetszik kényszerintézkedések alkalmazását, ami a Btk.-ban való ilyen megfogalmazást legalábbis szükségtelenné teszik.

Ismeretes, hogy a környezetvédelmi törvényben például van olyan, hogy környezetkárosítás észlelése vagy környezetszennyezés esetén a környezetvédelmi hatóság a gazdálkodó tevékenységét felfüggesztheti vagy korlátozhatja és lehetne folytatni a törvény idézését. De hát mégiscsak valahol kicsit abszurdnak tekintem azt, amikor ma még egy olyan helyzet van, amikor erőművek és más ipari létesítmények a tényleges kibocsátási határérték felett bocsátanak ki szennyezőanyagot, és ezért a Btk.-ba ütköző cselekedetnek minősítjük ezt. Jobban összhangban lenne a Btk.-módosításban megfogalmazott tényállással, ha "környezetszennyezés" helyett a "környezetkárosítás" szerepelne.

Nem mintha a környezetkárosítás teljesen rendben lenne, hiszen a fogalmi részben, ha megnézzük, azt mondja, hogy a környezetkárosítás olyan tevékenység vagy olyan tevékenység is lehet ez a végén van , amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. Vajon nem építjük-e be ebbe a törvénybe azt, hogy az autópálya-építés során bármely állampolgár erre a törvényi tényállásra hivatkozva pert indítson és akkor ki lehet találni, hogy ki ellen, mert én nem tudom. De mindenesetre biztos, hogy például egy autópálya-építés vagy más ipari létesítmény létrehozása, amely egyébként megfelel a környezetvédelmi követelményeknek és a hatóságok engedélyezik, az élővilágot kedvezőtlenül fogja érinteni. Hiszen egy autópálya mentén azért nehezen képzelhető el, hogy az apróvadállomány úgy fennmarad, ahogy korábban fennmaradt. És lehetne a példákat sorolni.

Ezért tehát, miközben nagyon jó, hogy az egyik törvény épít a másik fogalomrendszerére, ajánlom a nálam hozzábbértőbb képviselőtársak figyelmébe azt, hogy mérlegeljék ezt a fogalmat, és mérlegeljék azt, hogy vajon szó szerint át kell-e venni a környezetvédelmi törvényből azokat a fogalmakat, amelyeknek ott lehet, hogy helyük van bár én a tekintetben is kifejtettem kételyeimet , de itt, a Btk.-ban, érzésem szerint, aránytalan büntetési tételekkel járhat.

Ami a feketegazdaság és a gazdasági bűncselekmények kérdéskörét illeti, ott egyetértek Varga képviselőtársammal, hogy már réges-régen kellett volna ezzel foglalkozni mint ahogy voltak is rá korábban kormányzati előterjesztések, és a Ház a Btk.-t már többször módosította. De azért mintha hiányérzetem lenne... Hiányérzetem van a tekintetben, hogy ez a törvénymódosítás sem rendezi el ezt a kérdést a mai viszonyainkkal adekvát módon. Nos, miért nem?

A törvény értelmezése szerint jelentős értékűnek minősül az ilyen-olyan-amolyan gazdasági bűncselekmény, ha az egymillió forintot meghaladja. Azt persze az újságból tudjuk, hogy ez az egymillió forinttól a tizen- és huszonmilliárdig terjed. Bíró legyen a talpán, aki el fogja tudni dönteni azt, hogy mennyit kell kiszabni az ötmillióra, az ötvenre, az ötszázra, az ötmilliárdra vagy a húszmilliárdra. Ha ezt tovább folytatom azzal, hogy Németország amely eléggé konszolidált ország, legalábbis adózás tekintetében Magyarországhoz képest az újsághírek szerint olyan büntetési tételeket alkalmaz, hogy a világ egyik leghíresebb teniszezőjének papája valószínűleg ő vezette a könyvelést minimum hét évre számíthat azért, mert 40 millió márka adóhátralékot állapítottak meg nála. Ez négymilliárd forint egy egyszerű átszámítással valójában, vásárlói paritáson lényegesen kisebb különbség.

(18.20)

Ehhez képest még a minősített esetben sem kell Magyarországon senkinek érdemi büntetéssel számolnia, ha egyáltalán megtalálják.

Miért érdekes ez? Képviselőtársaim itt sokszor elmondták azt, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem nem elsősorban bűnügyi vagy büntetőeljárási kérdés. Egyetértek vele. Azt is hozzá szokták tenni, hogy majd az adómértékek csökkenésével meg a morál javulásával ez a dolog kiegyenesedik. Itt ezt én már vitatom. Vitatom, mert gazdasággal foglalkozó képviselőkként azt azért mindannyiunknak látni kell, hogy valahol az államnak az adókat be kell szedni, mert az adó az állam működéséhez és mindahhoz kell, amiről itt sokszor a költségvetési vita során beszélni szoktunk. Abban is egyetértés van, hogyha valamit, akkor elsősorban a jövedelmi adókat kell csökkenteni, következésképp a fogyasztási típusú adók mértékét, illetve az azon az ágon elért adóbevételt kell növelni.

Ez az adómérték-csökkenés nem általános, hanem a világ minden részén 70 százalék körüli adóarány van az olyan termékeknél, amelyeket fogyasztási adókkal terhelnek. Így van ez Magyarországon, legyen szó szeszről, dohányról vagy üzemanyagról. És itt, azt hiszem, nem lehet olyan adómértéket megállapítani tekintve, hogy a költségvetés bevételi oldalán ezekre a típusú adóbevételekre szükség van , amelynél ne érné meg a jelentős értékre elkövetett adócsalás. Nem tudom pontosan jogász nyelven helyesen minősíteni ezt a tényállást, de hát erre azért van példa.

Ehhez még hozzávehetjük azt mert Magyarországon vagyunk, olyasmi is előfordulhat , hogy bár a halasztott vámfizetéssel 1995. január 1-jétől nem lehetett volna visszaélni , meg kell nézni a megfelelő törvényeket, hiszen a parlament '94 óta, ha úgy tetszik, a korábbi nagykapukat bezárta , ehhez képest megtörténik. Van. Méghozzá úgy, hogy nincs az a rendőr, aki ezt felderítse. Mert ugye, újságból lehet tudni, hogy két kiskorú nevére, III. emeleti lakásba bejegyzett társaságról van szó...

Itt tehát érdemes megfontolni azt is, hogy vajon a vámtörvénnyel összefüggésben a vámteherre vonatkozó tényállás-minősítés megváltoztatása vajon a kívánt célt fogja-e elérni. Nem vagyok benne biztos, mint ahogy abban sem vagyok biztos, hogy helyes a jövedékkel való visszaélés tényállását kivenni a törvényből, hiszen biztosan ki lehet találni egy kicsit majd a folyosón gondolkodunk , hogy hogyan lehet úgy megcsinálni egy ilyen több milliárdos adóügyet, hogy ki lehessen büntetőjogilag ebből a dologból rendesen mászni.

Tehát én azt gondolom, hogy a bizottsági munkában ezt a dolgot még át kell tekinteni.

Végül hiányérzetem van amiatt is, hogy bármennyire is a költségvetési törvény és a gazdasági törvénykezés során itt többször szóltunk arról, hogy az alapokat így csökkentjük, úgy csökkentjük, és végül is sikerült leredukálni, de hát azért hogy csak néhányat említsek létezik még a Környezetvédelmi Alap, amelybe literenként 12,10-et kell befizetni az üzemanyagok után, az Útalap, ahova literenként 2 forintot kell befizetni, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény, ahol különböző járulékokat kell fizetni. A Btk. szerint legalábbis ezek nem minősülnek olyan típusú adócsalásnak, mint ahol kifejezetten adóról van szó nevezzük ezt bármilyen fajta járuléknak, alapnak vagy egyébnek , mint ami az adó- és társadalombiztosítási csalások körében meg van fogalmazva, illetve mint ahogy van egy nevesített szakasz külön a munkavállalók szolidaritási járulékáról.

Meglehetősen nehezen kezelhető tehát az a dolog, hogy adó és adó jellegű járulékok és egyebek vannak, amelyekről a Ház úgy tűnik nem akar lemondani, már abban az értelemben, hogy ezeket a törvényeket időről időre megerősíti. Ezzel egy olyan helyzetet teremt, amikor önmagában, anélkül, hogy adócsalást követne el valaki, ezekkel a járulékokkal és mindenféle egyéb hasonló adótípusú befizetésekkel, meg lehet lépni már elnézést a kifejezésért , tehát ugyanilyen nagyságrendű bevételhez lehet jutni. Talán hogy érzékeltessem a nagyságrendet: egy szerelvény üzemanyag egy millió liter, ez 12,10-zel meg a környezetvédelmi járulékkal 14 millió forint. De hát ennél lényegesen nagyobb tételekről van szó.

Egyébként a benyújtott törvényjavaslat mindazokban a paragrafusokban, amelyeket itt több képviselőtársam is méltatott a pilótajáték-szervezés vagy piramisjáték-szervezés, a jogosulatlan biztosítási csalás, a bankkártyával való csalás bizonyára tökéletes, de valahol mégis csak a hiányérzetemet kell megállapítani a gazdasági jellegű bűncselekmények tényállásainak minősítésénél a kiszabható büntetési tétel mértéke tekintetében. És ráadásul ezek nem is igazán korrigálhatók, miután nyilván van ennek egy összefüggő rendszere, mert akkor más büntetési tételekhez is hozzá kell nyúlni, és ezek a törvényi szakaszok nincsenek is megnyitva.

Én beadtam néhány módosító indítványt, amelyek bizonyára nem tökéletesek, de azt a célt mindenképpen szolgálják, hogy meg van nyitva ez a néhány törvényi szakasz, hogy lehetősége legyen a Háznak a dolog érdemi megvitatására és a bizottságoknak a döntéshozatalra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)