Akar László

1996. április 29.

AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amit kérdése első részében elmondott, azzal, azt gondolom, egyet lehet érteni. Én is úgy látom, hogy az infláció gyorsulásának, egy magas inflációs szint állandósulásának valóban nagyon komoly gazdasági és társadalmi veszélyei vannak. Nem véletlen tehát, hogy a kormány az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai céljának jelenleg pontosan az infláció mértékének levitelét tartja.

Szeretném hozzátenni azt is, hogy természetesen nem jókedvünkben döntöttünk tavaly úgy, hogy tudomásul vesszük az infláció átmeneti emelkedését. Sajnos itt arról van szó, hogy amikor bizonyos gyógyszereket beadnak a betegnek, akkor azoknak kedvezőtlen mellékhatásai is lehetnek. Itt tehát konkrétan az történt, hogy egyrészt a régóta halogatott energiaár-emelésnek, másrészt pedig a fizetésimérleg-probléma egyszeri kezelésének leértékelés, vámpótlékemelés , miközben sok szempontból pozitív hatása volt, sajnálatos módon ebből az egy szempontból negatív hatást gyakorolt.

Én tehát azzal teljesen egyetértek ez a törekvésünk is , hogy most a gazdaságpolitikában már egyenrangúnak kell lenni az egyensúlyjavítás folytatásának és az infláció leszorításának.

Ami a számokat illeti, azért szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy ha a havi indexeket nézzük, akkor azért januárban a tizenkét havi visszatekintő index 28,9, februárban 28,3, márciusban pedig már 25,6. Tehát a mostani március a tavalyi márciushoz képest már lényegesen alacsonyabb. És ha megnézem ennek a belső összetételét, akkor azt látom, hogy a 25,6-en belül az élelmiszerek esetében ami azért a legalapvetőbb vagy egyik legalapvetőbb tétel az infláció megítélése szempontjából csak 18,8 százalékról van szó.

Ezek a jelek világosan arra mutatnak, hogy az inflációs folyamat határozottan megindult lefelé, és ezt mindenképpen jó jelként kell értékelni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)