Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Frakcióvezető úr a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény vonatkozó rendelkezéseit idézve a kormány tervszerű jogalkotási tevékenységének hiányát kifogásolja.
A jogalkotási törvény a maga korában kétségkívül előremutatóan szabályozta a jogszabály-előkészítés menetét. A többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia parlamentjének működése azonban össze nem hasonlítható a rendszerváltozás előtti Országgyűlés tevékenységével, mely utóbbi mindössze néhány napot ülésezett évente. Míg a jogalkotási törvény előkészítésénél figyelembe vehető időszakban, így például 1985-ben 8, 1986-ban 5 törvényt fogadott el az Országgyűlés, addig például 1995ben 67 új törvényt alkotott és 59 törvénymódosítást hozott meg. Mindez annak a következménye, hogy a rendszerváltozást követően megindult a jogrendszer radikális, teljes körű átalakítása, s ez még napjainkban sem fejeződött be.
A körülmények változása merőben új helyzetet teremtett a jogszabályalkotás ütemezése kapcsán is. Elmondható tehát, hogy a jogalkotási törvény fölött eljárt az idő. A szabályozás anakronisztikus jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint amit Torgyán képviselő úr maga is említett, hogy a kormány melynek működése négy évre szól e törvény szerint öt évre szóló jogalkotási programot kellene hogy elfogadjon.
Joggal merülhet fel ezek után a kérdés, hogy ha a jogalkotási törvény idézett rendelkezései a megváltozott körülményekre nem alkalmazhatók, akkor miért nem történik meg azok módosítása. Tekintve, hogy a törvénynek nemcsak az idézett szabályai váltak időközben túlhaladottá, az Igazságügyi Minisztérium a törvény átfogó felülvizsgálatát elvégezte, és megállapította, hogy az alkotmány módosítása nélkül nincs lehetőség a jogalkotási törvény korszerűsítésére. Ilyenek például a törvényhozási tárgyak meghatározása, a kétharmados törvények számának csökkentése és más szabályok. Mint az közismert, alkotmánymódosítást ez idő szerint nem terjeszthetünk az Országgyűlés elé.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a jogszabályalkotás tervezhetőségéről nem szabad lemondani. A tervezés alapját a kormányprogram jelenti, mely megjelölte az 1994-98 közötti időszak jogalkotási feladatainak fő irányát. A kormány ez évben is benyújtotta az 1996 első félévére szóló, havi bontásban elkészített törvényalkotási programjavaslatát, mely a törvényjavaslatok benyújtásának várható időpontjára és a szabályozás terjedelmére vonatkozó utalásokat is tartalmazza. Tehát azt tudom mondani, hogy a kormány hat havi, vagyis féléves jogalkotási programokat készít.
Persze hosszabb távra szóló tervek is jellemzik a kormány jogalkotási munkáját az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő stratégiai felkészülés területén. Az elmúlt évben a kormány átfogó, több évre szóló jogharmonizációs programot fogadott el, valamint kialakította az Unió egységes belső piacának követelményeihez való igazodás hároméves munkatervét. E programok a törvényalkotási programjavaslatok elkészítésekor is figyelembevételre kerülnek.
Ilyen körülmények között tehát nem kellően megalapozott a törvényjavaslatok szakmai előkészítetlenségéről beszélni, hiszen csak hadd utaljak arra, hogy az előző évi jogalkotási tervben épp az Unióval kapcsolatosan tervezett tizenöt törvényt maradéktalanul megalkotta az Országgyűlés.
1995-ben persze valóban emelkedett az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályok mértéke, és az is tény, hogy az elmúlt fél év alatt csaknem annyi indítványt kapott az Alkotmánybíróság 967-et , mint 1994-ben összesen akkor 1098-at.
Képviselő úr azt is kérdezte, hogy a jogalkotási törvénynek megfelelően az előkészítés során kikérjük-e a miniszterek, országos hatáskörű szervek és más vezetők véleményét. Természetesen itt az egyeztetési mechanizmusról van szó. El kell mondjam, hogy az Igazságügyi Minisztériumban készült előterjesztések mindegyikében valamennyi érdekképviselet véleményét kikérjük és az ott felsorolt szervek vezetőinek véleményét, valamint azt tudom még elmondani, hogy az egyes minisztériumok által készített tervezetek előkészítése kapcsán is e szabályt messzemenőkig igyekszünk betartani.
Végül az alkotmánynak a jogalkotási programmal való összhangját firtató kérdésre azt tudom elmondani, hogy a parlament erre egy előkészítő bizottságot hozott létre, és ettől a perctől kezdve az új alkotmány szövege attól függ, hogy a bizottság mit terjeszt az Országgyűlés elé. Mindezek alapján kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)