Dobos Krisztina (MDF)

1996. április 29.

DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A napirend előtti felszólalásom címe: "Ellent tud-e állni a politika a médiumoknak?"

Sok évszázados történelmi tapasztalat, hogy a megrendelő alapvetően hatással van a megrendelt munka tartalmára, mennyiségére és néha minőségére is. Szabó Zoltán államtitkár úr múltkori válaszából megtudtam, hogy a kulturális minisztérium és a televízió viszonyában ez nem érvényes, hiszen a megrendelő tudta nélkül készültek a Millecentenáriumi Etűdök sorozatában az SZDSZ-politikusokat dicsőítő, zengő opusok.

(9.10)

Újból megkaptuk, hogy a koalíció nincs hatással a médiumok műsorára, és aki ilyen kérdést tesz fel, csupán okvetetlenkedik. Mégis tény, hogy sorozatosan egyoldalú, a koalíció politikai érdekeit szolgáló közszolgálati műsorok készülnek. Szeretném parlamenti képviselőtársaimat emlékeztetni Horn Gyula miniszterelnök úr 600 majd 900 milliárd forintos felszólalására, amikor a televízióban a parlamenti vita úgy jelent meg, hogy előbb válaszolt Szekeres Imre, majd ezt követte Demeter Ervin felszólalása. A televíziónézők ezért nem teljesen értették, miről van szó, hiszen egy válasz előbb jelent meg, mint az azt felvető probléma.

A gyanútlan állampolgár, látván és hallván a hírműsorokat vagy az egyes politikusokkal készült folyamatos műsorokat, egyoldalúan arra gondol, hogy a kormánypolitika érdekeit szolgálják ezek a műsorok, de valójában ez nem igaz, hiszen, úgy gondolom, más a megoldás. Itt valójában a televízió és a rádió munkatársai befolyásolják a politikusokat. Teljesen természetes, hogy Horn Gyula miniszterelnök úr nem tudott ellenállni Friderikusz Sándor csábításának, vagy Pető Iván és Szekeres Imre Szenes Andrea csábításának. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.)

Én mégis azt hiszem, hogy számtalan fontos kérdés merülne fel a televízióban, és valóban közszolgálati kérdéseket, a közügyeket kellene itt felmutatni. Amikor számtalanszor szerepel a televízió és a rádió költségvetési hiánya, akkor úgy hiszem, ez a hiány és a hiány pótlása alapvetően befolyásolja a televízió munkatársait: kénytelenek kiszolgáltatott helyzetükkel élni.

Most tapasztaljuk, hogy 2,5 milliárd forintot kapott a televízió és a rádió nem annyit, mint a Budapest Bank, de jóval többet, mint amennyit az egyetemek és a főiskolák kaptak.

És hadd hivatkozzak a Magyar Hírlap munkatársára, Mészáros Tamásra, aki hasonló témában írt hétfőn egy cikket. Arról ír, hogy László Csaba államtitkár úr kifejtette: a kultúra nincs csődben Magyarországon, nem áll fenn a veszély, hogy tőkejuttatás híján összeomlik, mint pár évvel ezelőtt a bankrendszer.

Úgy látom és a szerző véleménye szerint is így van , hogy az egyetemek és a főiskolák az összeomlás előtt állnak. Az elmúlt napokban mégis, akár a televízió, akár a rádió műsorát néztük, többször tapasztalhattuk, hogy Magyar Bálint miniszter úr megjelent és a közoktatási törvény tervezetéről mint egy lehetséges, jó módosításról beszélt.

Nem is érthetik azok a rádiónézők vagy televízió... rádióhallgatók és televíziónézők, hogy mi a csudáért kívánnak a pedagógusok ismét sztrájkolni, miért érzik azt, hogy probléma van akkor, hogyha így bevezetik a közoktatási törvényt.

Én csak három dolgot szeretnék kiemelni:

Egyetlenegyszer nem hangzott el a politikai vezetők szájából, hogy több tízezer pedagógust kell elbocsátani, hogyha a közoktatási törvény módosítása így kerül a parlament elé.

Nem hangzott el egyetlenegy alkalommal sem, hogy az új közoktatási törvény ismét ismeri a "képesítés nélküli pedagógus"-t; szó szerint azt mondja, hogy ha valaki gyakorlattal rendelkezik, akkor ez a gyakorlat pótolja a felsőfokú végzettségét az iskolában. Örülök neki, hogy nincs itt az egészségügyi miniszter úr remélem, hogy a spórolás miatt legközelebb nem egy képesítés nélküli orvos fog operálni minket...

Nem hangzott el egyetlenegy vitában sem, hogy a 128. § szerint most már gyógypedagógusi munkakörben óvónő, tanító és tanár is működhet. A legkiszolgáltatottabb gyerekek számára akik gyerekek és ráadásul még fogyatékosok is és pedagógiai szempontból speciális nevelést igényelnek , nem kötelező a képesített pedagógus, nem kötelező a fejlesztés.

Úgy hiszem, a televíziónak, a rádiónak és a kormánynak ez a furcsa szimbiózisa arra enged következtetni, hogy nem kívánják a közszolgáltatást működtetni, nem kívánják a valódi problémákat fölvetni.

És hogy időm lejártával konstruktív is legyek: én azt szeretném, hogyha megmutatná a televízió és a rádió... (Az elnök halk csengetéssel figyelmezteti a felszólalót a rendelkezésére álló idő leteltére.)... utolsó mondat , hogy képes az ellenzék alternatívát állítani. És, miután szolidárisak vagyunk a kormánnyal, hajlandók vagyunk bizonyos időben átvállalni a közszereplést a kormánnyal szemben.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)