Rott Nándor (FKGP)
DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vizsgálóbizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslat 1. pontja azt állítja, hogy "a tőkejuttatáshoz a Budapest Bank vezetésének anyagi érdekeltsége nem fűződött." Idéztem ezt a mondatot. Ez az állítás egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tőkejuttatáshoz a Budapest Bank vezetésének fontos anyagi érdeke fűződött. Megállapításomat a következőkkel bizonyítom.
Mindenki által ismert hétköznapi igazság az, hogy valamennyi vállalat vagy bank vezetésének fontos anyagi érdekeltsége fűződik a vállalkozás vagy a bank eredményes, sikeres működéséhez. A vállalat, illetve a bank sikeres működésétől függ ugyanis egyfelől a vezetők rendszerint igen nagy összegű prémiuma, másfelől és ez talán még fontosabb vezetői megítélésük, ami meghatározza a további elhelyezkedési és fizetési lehetőségeiket.
Minthogy az állami tőkejuttatás egyesek szerint a csődtől mentette meg a Budapest Bankot, de legalábbis hatalmas tőkeveszteségtől, továbbá mivel ez tette lehetővé az állítólag sikeres privatizációt, nyilvánvaló, hogy a tőkejuttatáshoz a bank vezetésének alapvető anyagi érdekeltsége fűződött, hiszen ettől függött bankjuk léte vagy legalábbis súlyos veszteségének elkerülése, tőkéjének leértékelése, sőt vezetőinek egzisztenciája is.
Az országgyűlési határozati javaslat 2. pontja elfogadhatatlan ellentmondást tartalmaz. Egyfelől megállapítja, hogy idézem -: "A tőkejuttatás végső formájában megfelelt a hatályos jogszabályoknak és a vonatkozó kormányhatározatoknak", másfelől viszont mintegy mellékes körülményként kénytelen elismerni, hogy megint csak idézem -"egy, az eljárás közben született végrehajthatatlan megállapodás kivételével." Az idézet bezárva.
Ez utóbbit gondolatjelek közé helyezett beszúrással az országgyűlési határozati javaslat igenis rákényszerül, hogy beismerje: történt jogszabálysértés, éppenséggel végrehajthatatlan megállapodást kötöttek. Csak közbevetésként említem meg, hogy a vitában az egyik felszólaló azt mondta, lényegtelen, hogy ez a megállapodás végrehajthatatlan volt-e vagy sem, mert hiszen nem kellett végrehajtani, nem lett végrehajtva. Ez jogilag természetesen teljesen tarthatatlan, mert egy megállapodás végrehajthatatlansága teljesen független attól, hogy valójában végrehajtották-e vagy sem, s valójában végre kellett-e hajtani vagy sem.
A valóságnak, a tényeknek az a megállapítás felelne meg, hogy a tőkejuttatás jogszabálysértések mellett ment végbe, és ebből következőleg az országgyűlési határozati javaslatnak fel kellene hívnia a kormányt, hogy vizsgálja ki a jogszabálysértéseket és vesse fel a felelősség kérdését.
A jogszabálysértések ténye már csak azért is tagadhatatlan, mert az Állami Értékpapír- és Bankfelügyelet a rendkívüli információs szolgáltatási kötelezettség kapcsán is megállapította a mulasztásos törvénysértést a tőketartalék-juttatás megtörténtének titokban tartása miatt és bírságát mind a Budapest Bank, mind Bokros Lajos be is fizette.
A bizottság országgyűlési határozati javaslatának 3. pontja is idézem "megállapítja, hogy a tőkejuttatás előkészítése során elkövetett eljárási hibák következményeként számviteli alapelvek sérültek meg." Ez a megállapítás elfogadhatatlanul enyhe megfogalmazása a tényeknek.
Az eljárási hiba kifejezés arra enged következtetni, pontosabban azt sugallja, hogy érdemileg, a dolgok lényegét illetően minden rendben történt, csak épp eljárási hibák fordultak elő. Hangsúlyozni kell, hogy a tőkejuttatás egész folyamata is voltaképpen egy eljárás. Tehát ha itt hibák fordultak elő, ez magának a folyamatnak a lényegét sértette. Békesi László igen tisztelt képviselőtársam e vita során elhangzott beszédében még tovább ment és egyszerűen iktatási hibáról beszélt. Ez azt a látszatot kelti, mintha egy teljesen jelentéktelen, kisebb irodai vagy hivatali mulasztás történt volna. Valójában a dokumentációs hibák mint jelen esetben is maguknak a létrejött iratoknak okmányszerűségét teszik kérdésessé és ezzel bizonyító erejüket ássák alá.
Az országgyűlési határozati javaslat tervezetének 5. pontja idézem "felkéri a kormányt, hogy a privatizáció során a szerződéseket minden esetben magyar nyelven is készítsék el." A javaslat itt is kozmetikázza azt a tényt, hogy a döntő szerződés a Budapest Bank esetében angol nyelven köttetett meg, mint számos más esetben is. Ez példátlan a nemzetközi gyakorlatban olyan esetekben, amikor az egyik fél végső soron egy, jelen esetben magyar állam, hiszen állami tulajdon elidegenítéséről van szó a szó legszorosabb értelmében, tudniillik az elidegenítés legszorosabb értelmében. Teljesen elfogadhatatlan az ilyen mértékű kiszolgáltatottság vagy önkiszolgáltatás a külföldi partnerrel szemben.
A nemzetközi gyakorlatban minimálisan ahhoz ragaszkodnak, hogy az ilyen és hasonló szerződések két nyelven készüljenek el. Tehát ennek a szerződésnek ilyen esetben angolul és magyarul kellett volna elkészülnie.
Végül nyomatékkal kell kitérni az országgyűlési határozati javaslat 4. pontjára, amely felszólítja a kormányt egységes dokumentáltsági és ügyirat-kezelési rend megerősítésére a közigazgatásban. Teszi ezt a határozati javaslat ahelyett, hogy megállapítaná és rögzítené a dokumentálás súlyos hiányosságait.
Az országgyűlési vizsgálóbizottságok működése csak eredménytelen lehet, mint ezé a bizottságé is volt, mivel a felső- és középszintű kormányzati, illetve államigazgatási működés részleteiben nem szabályozott, és úgyszólván egyáltalán nem dokumentált. A felső- és középszintű döntések írásban is megjelenő megfogalmazása rendszerint túl tömör, szűkszavú, általában nem tartalmaz indokolást. Másrészt gyakran nem teljesen világosak és többféle értelmezésre is módot adnak.
Ugyanakkor nem készülnek vagy nem lelhetők fel sem a döntést megalapozó előkészítő iratok, sem a döntés végrehajtásának módját, időrendjét, eljárását megszabó dokumentumok. Ezek a hiányosságok egyszerűen lehetetlenné teszik a kormányszervek érdemi vizsgálását és illuzórikussá teszik a parlamenti vizsgálatokat.
Befejezésként: a vizsgálat során nem lehetett találni semmiféle olyan előzetes és utólagos elemzést, amely számszerűsített formában kimutatta volna, hogy az eredménytartalék feltöltése, vagyis az állami támogatás nélkül milyen helyzet állt volna elő; sem olyat, amely a privatizáció eredményét számszerűsítette volna a ráfordításokkal, a tőkeértékkel stb. szembeállítva.
(21.00)
Következésképp: egzaktan kvantifikált formában nem állapítható meg a műveletek, végső soron a privatizáció eredményessége. Lehet arról beszélni, hogy ez egy eredményes privatizáció volt, de akkor éppúgy lehet arról is beszélni, hogy bármi, mondjuk ez ez egy értékes állampapír.
Köszönöm a figyelmüket.