Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltás óta ilyenkor minden évben előkerül a címzett támogatások kérdése. Így volt ez eddig minden évben, és remélem, így lesz majd a jövőben is, '98 után is, amikor majd a független képviselők alakítanak kormányt. (Derültség a bal oldalon.)
Talán nem érdemtelen végigtekinteni a döntési mechanizmuson, tekintettel arra, hogy a kérdés már a parlamenti vitát megelőzően is vitákat váltott ki a nyilvánosság előtt. Talán nem érdemtelen felidézni, milyen döntési mechanizmus és milyen előkészítés mentén történik meg a címzett támogatásokra javasolt pályázatoknak a parlament elé történő benyújtása.
A szakminisztériumok meghatározzák azokat a feltételeket, azt a feltételrendszert, ami alapján az önkormányzatok kialakíthatják saját fejlesztési koncepcióikat. Ezeket a koncepciókat az önkormányzatok benyújtják az illetékes szaktárca, illetve a Belügyminisztérium részére. A szaktárcák az önkormányzatokkal részletes tárgyalásokat folytatnak, feltárják, hogy vajon mennyire indokolt a beruházás, mennyire állnak rendelkezésre ehhez helyben a szükséges források, és persze milyen mértékben állnak ezek rendelkezésre, majd e vizsgálat alapján rangsorolják a különböző fejlesztési elképzeléseket. A rangsor alapján a kormány meghatározza azokat a pályázatokat, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek a következő évi támogatások elbírálásánál.
Ezután kezdődik meg a koncepciók, illetve kormányzati támogatás alapján a felkészülés a beruházásra, és a következő évben most már áttekintve a felkészülés időszakát, és áttekintve, hogy valóban biztosítottak-e a helyi források is, valamint persze a költségvetés lehetőségeinek ismeretében a szaktárcák által rangsorolt javaslatok alapján születik döntés a kormányban, és a javaslat a parlament elé kerül.
Ami most előttünk van, az tehát egy ilyen, több éven keresztül tartó döntési mechanizmus eredményeként kialakított javaslat.
Tudni kell még, hogy amikor a parlament évente dönt a címzett támogatások ügyében, akkor persze nemcsak az adott évről dönt, hanem az elkövetkezendő évek fejlesztéseiről is, hiszen a beruházások nem egy éven belül fejeződnek be, hanem két-, adott esetben hároméves kifutásuk van ezeknek a beruházásoknak. Amikor mi döntünk az idei címzett támogatásokról, akkor egyúttal arról is döntöttünk, hogy az igényelt összeget '97-ben is, '98-ban is biztosítanunk kell az önkormányzatok részére.
Azt is látni kell, hogy a céltámogatásokhoz képest a címzett támogatások darabszáma lényegesen kisebb, ugyanakkor azonban ezek mégiscsak nagy helyet foglalnak el az önkormányzati beruházások körében, egyrészt azért, mert ezek többnyire nagy költségigényű beruházások éppen ezért kerülnek a címzett támogatási körbe, mert az önkormányzatok a saját erejükből nem képesek ezeknek a fejlesztéseknek a végrehajtására , másrészt pedig azt is tudni kell, hogy éppen ennek a következményeként ezek a döntések valóban jelentősen megterhelik az elkövetkezendő évek erre a célra fordítható kereteit.
Ami az 1995-ös tehát az elmúlt évi döntésünket illeti, 1995-ben összesen 7,2 milliárd forintnyi támogatásról döntött az Országgyűlés. Ez több mint 8 milliárd forintos beruházást jelent, ha figyelembe vesszük az önkormányzatok saját forrásait is.
Ugyanakkor azonban érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy vajon jelen pillanatban milyen leterheltségük van ezeknek a rendelkezésre álló kereteknek. Az eddigi döntések következményeként 1996-ban 19,8 milliárd forint terhelésünk van, ebből 10,7 milliárd forintot tesznek ki a címzett támogatások, illetve 9,1 milliárd forintot a céltámogatások. Az eddigi döntéseink alapján '97-ben 9,6 milliárd forint, '98-ban 1,6 milliárd forint, a '98 utáni években pedig 0,6 milliárd forintnyi terhelés jelentkezik.
1996-ban a költségvetés összesen 34 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre cél- és címzett támogatások szétosztására. Ebből ahogy az előbb említettem 1996-ban 19,8 milliárd forintot kötnek le a folyamatban lévő beruházások, vagyis ez azt jelenti, hogy 1996-ban címzett és céltámogatások indítására összesen 14,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, ez az a pénz, amit szétoszthatunk címzett, illetve céltámogatásokra.
Most, az önök előtt fekvő javaslat összességében 17,8 milliárd forint össztámogatásra vonatkozik. Tudni kell, hogy a javaslatunk értelmében címzett támogatásra 1996-ban 1,5 milliárd forint fordítható, új induló céltámogatásra pedig 12,7 milliárd forint. 1996-ra összesen 393 új induló címzett támogatási igény érkezett be, ezek összesen 100 milliárd forintos támogatási igényre vonatkoztak. Ebből az 1996-ra vonatkozó igény 26 milliárd forint volt. Ezt a 26 milliárd forintot kell összevetni a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forinttal.
Ennek figyelembevételével az előbb említett döntési mechanizmusok alapján a kormány 58 beruházás megvalósítására tesz javaslatot. Ennek az 58 beruházásnak az összértéke ahogy említettem 17,8 milliárd forint, és ebből az ez évi támogatás összege 1,5 milliárd forint. Ezekhez a beruházásokhoz összesen az önkormányzatok 2,4 milliárd forint saját forrást biztosítanak a pályázataik értelmében. Ez a most támogatásra javasolt összes beruházási költség 12 százalékát teszi ki.
Az előbbi számokból következik, hogy az elutasításra javasolt igények száma 335.
Látszik, hogy jelentős mértékben meghaladják az igények a lehetőségeket. Ebből adódóan valóban nagyon gondos mérlegelést igényelt, hogy melyek azok a javaslatok, amelyeket támogatásra méltónak gondolunk.
(11.50)
Általános szempontként vettük figyelembe a pályázatok elbírálásánál, hogy olyan pályázatokat támogassunk, amelyek kötelező önkormányzati feladat kielégítését szolgálják. Általában támogatjuk azokat a közösen ellátott feladatokat, amelyek felmerülnek az önkormányzati körben, illetve előnyben részesítjük a területi szolgáltatásokat végző intézményeket. Természetesen fontos szempontként jelenik meg, hogy az igényt benyújtó önkormányzat saját forrást is ajánljon fel a beruházás megvalósításához.
Általában a '96-ban címzett támogatásra javasolt beruházások korszerűbb szolgáltatás nyújtását biztosítják. Így a vízgazdálkodás területén javasolt beruházások ellátatlan települések egészséges ivóvízellátását teszik lehetővé. Az előző években az egészséges ivóvíz megoldását a céltámogatási rendszer keretén belül biztosítottuk, mivel az ellátás gyakorlatilag az ország egész területén megoldódott, a még ellátatlan néhány település vagy településrész ellátásához nem volt indokolt fenntartani az alanyi jogú céltámogatást, ezért az egészséges ivóvízellátás területén még hátralévő feladatok, illetve problémák megoldását a címzett támogatási rendszer keretén belül kívánjuk támogatni.
Az egészségügyi ellátás területén javasolt kórház-rekonstrukciók az egészségügyi ellátás tervezett átalakításával összhangban a korszerűbb ellátás megvalósítását célozzák.
Az oktatási és kulturális szolgáltatásnál javasolt beruházások kiválasztáskor prioritást kaptak a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi speciális képzésű profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények, a kistelepüléseken elsősorban a többfunkciós létesítmények fejlesztései, valamint a folyamatban lévő beruházások befejezése.
A mérlegelésnél a fentieken túl fontos szempont volt a költségkímélő megoldások előtérbe helyezése. Abból, tisztelt képviselőtársaim, hogy az összesen benyújtott 393 pályázatból el kell utasítanunk a javaslat értelmében 335öt, az következik, hogy éles viták kísérik a címzett támogatások odaítéléséről szóló döntést. Hozzáteszem, így volt ez minden évben, ugyanez jellemezte a parlament munkáját minden évben. Ez különösen így van akkor, ha az elutasítási döntések legtöbbjénél az alapvető ok a pénzügyi lehetőségek hiánya. Hiszen a benyújtott pályázatok egy része szakmailag indokoltnak nevezhető, a területen valóban hozzájárulna egy probléma megoldásához, ezért természetesen mindenki könnyedén és jó szívvel dönthetne ezen támogatások odaítélése mellett, csakhogy ennek gátat szabnak a költségvetés által biztosított lehetőségek, keretek, illetve a korábbi elkötelezettségek. Természetesen az elutasított pályázatok között vannak olyanok is, amelyeknek az előkészítése nem volt megfelelő és vannak olyanok is, amelyek nem illeszkednek bele a címzett támogatási körbe.
Szeretném hangsúlyozni, hogy 1996-ban indítandó beruházásokról kell döntenie az Országgyűlésnek, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozza meg az Országgyűlés ezt a fontos döntését. Ezért sajnálatosnak tartom, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem különleges eljárást biztosítva tárgyalja meg ezt a kérdést az Országgyűlés, ugyanakkor azonban megfelelő ütemezés mellett ez az elmaradás behozható és behozandó szerintem. Ugyanis az önkormányzatok, amelyek tudják, hogy a javasoltak között vannak, természetesen várják ezeknek az összegeknek az odaítélését.
Nem vitatható, hogy az elkövetkezendő időszakban kedves képviselőtársaim fel fognak állni és a saját választókörzetük tekintetében pártolni fogják az elutasított és egyébként általuk indokoltnak vélt beruházások támogatását. Ez így helyes természetesen, de az a kérésem, hogy amikor a képviselőtársak a javaslataikat megteszik, gondoljanak arra is, hogy miután a rendelkezésre álló keret kötött, ezért ha javaslatot tesznek egy beruházásnak a címzett támogatási körbe történő bekerülésére, akkor javaslatot kell tenniük arra is, hogy mely beruházásról gondolják azt, gondolom én egy másik országgyűlési képviselő választókörzetéből, amely támogatást nem javasolnak viszont végrehajtani. Azt ugyanis mégsem tudjuk megtenni, hogy a költségvetés által biztosított kereteket túllépjük, ezt az államháztartási törvény számunkra nem engedi meg.
Kérem képviselőtársaimat, hogy az elmondottakat figyelembe véve a javaslatot vitassák meg, észrevételeikkel javítsák, ha az lehetséges, végül pedig szavazataikkal támogassák és fogadják el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)