Németh Zsolt (Fidesz)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném üdvözölni miniszterelnök úr szándékát és expozéját. Mondandójának mintegy 60-70 százalékával egyetértettünk. Az ellenzék, a Fidesz az elmúlt időszakban sem rejtette véka alá, hogy az euroatlanti integráció tekintetében a kormány számíthat a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatására. Úgy véljük, hogy e célkitűzések területén valójában konszenzus van a magyar parlamenten belül. És azóta, hogy miniszterelnök úr a kormányra lépését követően a társulási szerződés felülvizsgálatát említette egy innsbrucki konferencián, attól máig azt hiszem meglehetősen jelentős fejlődés zajlott le.
Az euroatlanti integráció nemzeti ügyként való kezelése szintén élvezi a mi támogatásunkat. Szeretnénk azonban azt, ha ezt nem csupán hangoztatnák a kormánypártok, hanem hatékony keretek lennének és intézkedések történnének a tekintetben, hogy az egyeztetés a parlamenti pártok között legalább gördülékeny és akadálymentes legyen. Azonban az olyasmi, ami például a napokban zajlott le, hogy a kérdőív titkosítása körül vita bontakozhatott ki a sajtóban, semmiképpen nem arra utal, hogy ne lennének még megoldandó feladatok az egyeztetési mechanizmus területén.
Miniszterelnök úr egy gyakran hangoztatott ellenvetést határozott meg: ne legyünk puhák, hangzik az az érvelés, amellyel ő nem tud egyetérteni. Én azt hiszem, erre mi csak annyit tudunk mondani, hogy a magyar tárgyaló delegációnak nagyon kemény tárgyalásokra kell felkészülnie az Európai Unióval. Ne öltsünk magunkra semmiféle szervilizmust ezen tárgyalások során, hiszen kemény vitákon keresztül kell majd az ország nemzeti érdekeit képviselni és érvényesíteni!
Miniszterelnök úr megemlítette a 2000-es évet mint a csatlakozás egy lehetséges időpontját. Többször hangoztattuk már, hogy nem tartjuk szerencsésnek, ha különféle számokkal dobálózunk. Ez a számháború már az elmúlt évben is megbosszulta magát, amikor miniszterelnök úr '95-ben '96-os NATO-tagságot jósolt Magyarországnak. Nem gondolom, hogy szerencsés lenne jósolgatnunk.
Ami a kisebbségi ügyek kezelését illeti, a Fidesz-Magyar Polgári Párt az Európai Uniós csatlakozást oly módon is szemléli, mint a trianoni trauma meghaladásának egyetlen reális lehetőségét. Úgy véljük, hogy az Európai Unión belül kibontakozó regionalizmus és az ehhez kapcsolódó politikai intézmények lehetőséget fognak biztosítani arra, hogy határmódosítás nélküli politikai integrációt hajtson végre a magyar nemzet történelmi lakóterületén.
Eörsi Mátyás azonban említette azt a megközelítési módot, hogy Magyarországnak valamilyen értelemben fel kell adnia a függetlenségét; idáig Keletnek voltunk alárendelve, ezt követően a Nyugatnak leszünk alárendelve. Valójában azt hiszem, azt ő sem hangsúlyozná, hogy nincs lényegi különbség a két integrációs reláció között. Azonban mi úgy tekintjük az Európai Uniót, hogy ebben a keretben Magyarország nem adja fel a függetlenségét, hanem Magyarország garanciát nyer a függetlenségére. Talán hangsúlybeli különbség, de mi fontosnak tartjuk ezt a szemléletbeli megközelítési módot.
Ami a határon túli magyarság helyzetét illeti, utalt a miniszterelnök úr a magyar-szlovák alapszerződésre, illetve arra az egész problematikára, hogy miként vetődik fel a kormányközi konferencián a kisebbségek védelmének ügye. Örömmel tölt el bennünket, hogy a kormányközi konferencián ilyen fejlemények történtek, hogy a kisebbségvédelemben ilyen típusú garanciákat kíván beépíteni az Unió. Azonban Magyarországnak sajátos feladatai vannak a határon túli magyarsággal szemben; nemcsak a magyarországi kisebbségek területén vannak Magyarországnak kötelezettségei, hanem a határon túli magyarsággal szemben is, alkotmányos alapokon. Ilyen értelemben és ebből fakadóan, ha a határon túli magyar közösségek nem lesznek részesei a NATO kibővítése első körének és ők nem tartoznak integrációhoz, mi pedig tartozunk integrációhoz, abban az esetben Magyarországnak el kell kerülnie a cserbenhagyás érzésének kialakulását, ami ebben a helyzetben könnyen uralkodhat el a határon túli magyar közösségeken. A magyar kormánynak ki kell alakítania azt az intézményes egyeztető mechanizmust, amelyen keresztül ezt az időszakot a határon túli magyarság úgy tudja megélni, hogy Magyarország nem cserben hagyja őket. Annál is inkább, mert megítélésünk szerint és itt lényeges különbség van a kormány és a Fidesz álláspontja között a magyar-szlovák alapszerződés egyelőre gyümölcsöket nem hozott, egyelőre azt az érzést erősítette meg ezekben a közösségekben, hogy euroatlanti vélt érdekekért a magyar kormány támogatására nem feltétlenül támaszkodhatnak.
Megítélésem szerint korai lenne még a ratifikációs folyamattal kapcsolatban is örülnünk. Látható, hogy azon konkrét eredmények mögé is, mint például a párkányi híddal kapcsolatos eredmények, kérdőjelek kerültek az elmúlt időszakban. Bízunk abban, hogy ezek a kérdőjelek nem fognak nagyobbodni.
(16.10)
Befejezésül: a Fidesz-Magyar Polgári Párt a legfontosabbnak azt tartja, hogy az euroatlanti integráció folyamán a magyar társadalom támogatottsága megmaradjon. A mai Szonda Ipsos közvélemény-kutatás szerint, ami a Magyar Nemzetben olvasható, ez a támogatottság mind az EU, mind a NATO iránt még megvan. Akkor azonban, hogyha a magyar kormány a rossz gazdaságpolitikáját állandóan rá fogja kenni az Európai Unióra vagy a különféle nemzetközi integrációkra, akkor félő, hogy ez a támogatottság meg fog szűnni. Ezt pedig el kell kerülni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)