Horn Gyula (MSZP)
HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megköszönjem a parlamenti pártok hozzászólóinak támogató megnyilatkozásait, valóban tanúsítva azt, hogy nemzeti, közös ügyről van szó.Csak röviden, az első: megfogalmazzuk-e igényeinket, elvárásainkat az Európa Unió felé? Igen nemcsak szóban, a tárgyalások során, a társulási tanács ülésein és másutt, hanem írásban is. Jómagam adtam át a Cannes-i csúcstalálkozón, majd azt követően a madridi csúcstalálkozón írásban valamennyi tagállamnak mindazokat az igényeket, amelyeket a Magyar Köztársaság kormánya támaszt a további tárgyalások, illetve a további együttműködés iránt. Ha kívánják a tisztelt ellenzéki képviselők, bármikor tájékoztathatjuk önöket konkrétan is arról, hogy milyen igényekkel lépünk fel.
A másik, amit aláhúzni szeretnék: emlegessük vagy ne emlegessük 2000-et. Ezt nem mi találtuk ki; ez annak a folyamatnak a terméke, ahogy az Európai Unió bővíti a sorait. Hozzá szeretném tenni, hogy a 2000 az Európai Unió szervezete, az Európai Unió bizottsága és az egyes tagállamok részéről mindinkább elfogadottabbá vált. Nincs arra garancia, hogy 2000-ben felvesznek, de esélyünk van rá. Ehhez azt is figyelembe kell venni: hogy ez az esély miként valósul meg, abban nagy szerepe van annak, hogy Magyarország, a magyar kormány, a magyar tárgyaló fél milyen határozottságot és következetességet mutat a tárgyalásokon. Tehát mi jó értelemben vett hogy úgy mondjam expanziót folytatunk minden területen beleértve azt is, amit Szabó Iván és Kádár Béla is említett, joggal.
Ami a magyar-szlovák alapszerződést illeti: mindenképpen biztató fejleménynek tartom a mai eseményt. S hadd emlékeztessem Németh Zsoltot arra, hogy az alapszerződést a szlovákiai magyar pártok pozsonyi parlamentben helyet foglaló képviselői is megszavazták, s ezt erősítették meg, hagyták jóvá. A kiegészítőket, az értelmező függelékeket nem szavazták meg tehát megszavazták és támogatták; ez nagyon fontos. Hozzá szeretném tenni: nem túlozzuk el ennek a jelentőségét, de végül is ez egy alapot ad ahhoz, hogy megvalósítsuk az alapszerződésben foglalt követelményeket s ez a fontos. Ha bárkinek illúziója lenne, hogy máról holnapra változzék a helyzet, az ne foglalkozzon politikával, ez nem megy egyik napról a másikra.
Ami a gazdaságpolitikánkat illeti: önök is olvashatják, önök is beszélnek a külföldi partnereikkel arról, hogy mind az Európai Unió, mind a NATO nemcsak hogy egyetért a magyar kormány gazdaságpolitikájával, hanem támogatja is azt; s ez a támogatás konkrét formában is kifejezésre jut. Igen, sajnos, ebbe még mindig beletartoznak a restrikciók is. Jóllehet az egész gazdaságpolitikában beleértve a hároméves gazdaságpolitikai programot azért kiemelt helyet kap a növekedés feltételeinek megteremtése, illetve erősítése és talán ez a legfontosabb.
Legyenek szívesek figyelembe venni azt, ha egy kormány, amely csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, a NATO-hoz, nem találna támogatást a maga gazdaságpolitikájához, akkor nemcsak a csatlakozás válna illúzióvá, hanem egyéb szempontból is súlyos károk érnék az országot.
Végül még valamit: Torgyán József képviselőtársam felszólalása eltért a többi megszólalástól. Nem kívánok erre reagálni, mert már nincs olyan parlamenti vitanap, ahol ne foglalkozna akár az én, akár a Magyar Szocialista Párt képviselőinek a múltjával. Ez tulajdonképpen nem érdemelne szót, mert bennünket úgy választottak meg, hogy ismerték a múltunkat, erényeivel, hibáival együtt; így győztünk a '94-es parlamenti választásokon.
(16.30)
Hozzáteszem, képviselő úr: Európa is elfogadja a mi múltunkat, nemcsak a magyar választópolgárok. (Moraj és derültség a jobb oldalon. Közbekiáltások: Ajaj! Nem igaz!) Ezt mutatják azok a tárgyalások és elismerések, amelyek folytak, illetve amelyek iránt nagy figyelmet tanúsítanak a nyugati partnerek.
Én csak azt tanácsolom Torgyán József képviselőtársamnak, hogy ő is vállalja fel a múltját teljes egészében! (Élénk derültség és taps a bal oldalon. Közbekiáltások: Ajajaj! Nem meri!) Teljes egészében! S még valamit tanácsként: ne csak írjon, hanem olvasson is. Higgye el, én elolvastam a programját; szíves figyelmébe ajánlom a kormány gazdaságpolitikai programját és más dokumentumokat, mert amiket itt feszeget, azok mind le vannak írva.
Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. (Taps a bal oldalon.)