Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat az öt éve életbe lépett 1990. évi LXXXVI. számú törvény továbbfejlesztését szolgálja. Az új jogi rend kidolgozásának szükségszerűségét azok a főbb vonások jelzik, hogy mily változások teszik szükségessé e törvényjavaslat benyújtását.Azt hiszem, ez a törvényjavaslat talán később is került benyújtásra, mint ahogy azt aktualitása megkövetelte volna. Ha a törvény célját tekintjük: előretekintő, annál is inkább, mert nem csupán országhatáron belüli viszonyok rendezésére törekszik, hanem azon túli viszonyokat is érinteni próbál. A gyakorlat fogja bebizonyítani, hogy e törvényjavaslat valóban mennyiben érte el célját.
Szükségessé tették e törvény benyújtását azok a gazdasági változások, amelyek az elmúlt fél évtized során bekövetkeztek: így a privatizáció, a felszámolási eljárások és a külföldi tőke beáramlása, a hazai piac szerkezete, nyilván ez is jelentősen megváltozott, átalakult, tehát ez is szükségessé tette a javaslat benyújtását. Kialakult és kialakulás alatt van a piacgazdaság, de a piaci viselkedésben sok visszásság található, s ezen visszásságok megszüntetésére, visszaszorítására a régi normák nem elegendők, új normák pedig még nem lettek kialakítva.
Az új versenytörvény kimunkálását a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, valamint a jogalkalmazási szükségletek és tapasztalatok is indokolják, elsősorban az eljárási jog területén. A jogalkalmazási tapasztalatok felölelik valamennyi jelentősebb európai versenytörvény tanulmányozását s ezen túl a hazai sajátosságok figyelembevételét. A versenytörvény életbe léptetésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a privatizációt minél gyorsabban le kell folytatni, csupán a privatizáció módját kell meghatározni: hogyan történjen meg. Ugyanis a vagyon leértékelődik, és a kiadások meghaladhatják a bevételeket. Ennek hiányában fennáll a veszély, hogy a tulajdonos állam szubjektív önkénye erősebb lesz, mint a közhatalmi állam demokratizmusa. Súlyos gazdaságpolitikai döntések érdekeket sértenek, ezért konfliktusokat is idézhetnek, illetve idéznek is elő. A reálbérek csökkennek, a gazdaság nem tud egymillió embert eltartani a költségvetési szférában.
A gazdaság modernizációja látszik kiútnak e csapdából, de ezzel újabb konfliktus teremtődik, a GDP mértéke és a szociális ellátás között különös tekintetben. Ilyen problémahelyzet a tisztességtelen piaci magatartásnak is melegágya.
Ennek megfelelően a gazdasági törvényhozásban is fel kell gyorsítani a jogalkotási folyamatokat, az európai normákhoz való közeledést. Az európai megállapodás értelmében összeegyeztethetetlen a Közösség és Magyarország között a gazdasági verseny korlátozását célzó minden, vállalatok közötti megállapodás vagy több vállalat által monopolhelyzettel való visszaélés Magyarországon vagy a Közösség területén.
1995 júniusában az Európa Tanács cannes-i ülésén jóváhagyta a "fehér könyv"-et, mely a közép- és kelet-európai országoknak az Európai Unió egységes belső piacába történő integrálódását foglalja magában, és kiterjed a verseny szabályozására is.
Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat éppen a jogharmonizációs követelményekre tekintettel ágazatsemleges. A javaslat nem tesz különbséget állami és magántulajdon, belföldi és külföldi cég között. Nem a versenytörvény célja, hogy megvédje a magyar árukat, a magyar vállalatokat a külföldi cégekkel szemben. Ugyanakkor az áruk és a cégek védelmét más törvényekben lefektetett jogi előírások garantálják, mint például a közbeszerzési törvény. Ágazatsemlegessége azonban nem zárja ki, hogy sajátos szabályokat ne tartalmazzon; olyan magatartásokat is lehetővé tesz, melyek Magyarország sajátos nemzeti versenyjogát tükrözik.
(17.20)
A közösségi versenyjog normáinak hazai, alkotó adaptálása tehát megteremti a hazai versenyszabályozáson túl az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét. Hogy mit hoz a csatlakozás, az nyilván a későbbiek során fog eldőlni.
A közösségi versenyjog több tilalmat ír elő mint például a kartelltilalmat, az erőfölénnyel való visszaélés tilalmát , melyeket a javaslat a sajátos hazai pályára alkalmazva tartalmaz. A törvényjavaslat a tilalmakat általában négy fő területen fogalmazza meg: a tisztességtelen verseny tilalma, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma vonatkozásában.
A tisztességtelen verseny tilalma a hatályos szabályozásban lévő "tisztességtelen piaci magatartás"-t váltja fel. Ez a törvényi előírás kiterjed mind a belföldi, mind a külföldön létrejött, versenyt korlátozó piaci magatartásra, ha ez utóbbinak a hatása hazánk területén érvényesül.
A javaslat a tisztességtelen verseny tilalma előírásánál megkülönbözteti ennek negatív hatásánál a versenytársakat és a fogyasztót. Kiemelném külön is: a fogyasztók törvényes érdekei megsértésének eddig is sok-sok példáját lehetne felsorolni. A javaslat az áru, a szolgáltatás hamis külső eredetmegjelöléssel való előállítását, forgalomba hozatalát tiltja. A fogyasztó érdekeit sértő üzleti tevékenység azonban nemcsak ezt az egyfajta úgynevezett minőségrontást, hamisítást foglalhatja magába, hanem más érdeksérelmek megjelölése is fontos lenne de a javaslat szűkszavú , így például a versenytárs hitelképességének veszélyeztetése a fogyasztók érdekeit is sérti, mert a bizalom elvesztésével más minőségű, árszínvonalú árucikk megvásárlására késztethetik a fogyasztókat.
A javaslat ezen része tehát hasznos lenne, ha fogyasztócentrikusabb lenne, több és konkrétabb, a fogyasztó érdekei megsértésével kapcsolatos tilalmat tartalmazna a tisztességtelen verseny tilalmán belül.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmánál a javaslat felsorolja mindazokat a megtévesztési módokat, amelyek kölcsönösen az áruk árára, az áruk jogszabályi előírásaira, azok értékesítésére, megfogalmazására, az előnyös vásárlásra vonatkoznak. A javaslatnak ez esetben jobban kellene közelíteni a konkrétabb, világosabb kifejtéshez. Az a kitétel, hogy elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, rendkívül általános megfogalmazásnak tűnik. Mert milyen jogszabályi előírásnak nem felel meg az áru? Ha példálózva is, de meg kellene említeni az egészségvédelemre, a szabványra, a minőségvédelemre való utalást, mivel az áru lehet romlott, lejárt szavatossági idejű, nem megfelelő méretű, nagyságú és összetételű tehát idevonatkozóan a pontosítás elengedhetetlen.
A javaslat ezen részénél megfontolandó annak átgondolása is, hogy a fogyasztók megtévesztése nemcsak áruval, hanem szolgáltatással kapcsolatos is lehet. Míg megtéveszthetik például a fogyasztót egy személygépkocsi vásárlásakor annak árával, hamisan beállított tulajdonságaival, homályos részletfizetési kedvezményekkel és sorolható lenne több dolog , addig megtéveszthetik a fogyasztót például a megvásárolt gépkocsi garanciális javításával, hibák nem vagy csak részbeni kijavításával. Így, mivel ez szolgáltatás és ezt mindnyájan érezzük a bőrünkön , ennek a jogi megfogalmazását, a javaslatba való beépítését elengedhetetlenül szükségesnek tartom. A javaslat tekintetében tehát mindenféleképpen indokolt a megkülönböztetés az áru, az áru ára, a szolgáltatás és a szolgáltatás ára vonatkozásában.
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma lényegében kartellellenes: tiltja a versenytársak közötti összefonódást, de tiltja a piaci rendszer különböző szintjein elhelyezkedő termelők és kereskedők közötti korlátozó megállapodásokat is.
A javaslatból kitűnik, hogy a tervezett tiltó intézkedések, a jogi szabályozások igazodnak mind a hazai versenypolitika és versenyjog alakulásához és követelményeihez, mind az európai közösségi joghoz. A kartelltilalom lényegében jogbiztonságot jelent, a kartelltilalom feladása a javaslatban felsorolt esetekben pedig ezen túl megteremti az üzletkötés biztonságát, a forgalom biztonságát egyaránt.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma lényegében nem a piac feletti uralom helyzetét, hanem az abból következő előnyös helyzettel való visszaélést tiltja. A tilalom a javaslat szerint nem fogja vissza és nem korlátozza az árcsökkentő hatásokat sem.
(17.30)
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát a javaslat részletezi. Ezek közül a legfontosabbak: az üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyök kikötése, elfogadtatása, a termelés, a forgalmazás fogyasztó kárára történő korlátozása, üzleti kapcsolatoktól való elzárkózás, másik fél gazdasági döntéseinek befolyásolása előnyszerzés céljából és így sorolhatók lennének tovább.
A javaslat magában foglalja a vállalkozások összefonódásának ellenőrzését is, mellyel lényegében a tőke koncentrációját kívánják mérni, illetve nyomon követni. A javaslatból kitűnik, hogy a koncentráció ellenőrzése a verseny megmaradásának biztosítéka. A koncentráció növekedése gazdaságilag mindenképpen indokolt, de ennek politikai, társadalmi hatásait rendszeresen mérni, elemezni szükséges. Az egyes gazdasági szférákban a túlzott tőkekoncentráció negatív hatásainak felmérésén túl a szükségesnél kisebb tőkekoncentráció feltárása is szükségszerű.
A törvényjavaslat részletesen foglalkozik a versenykorlátozás tilalmát ellenőrző, azt felügyelő szervekkel, így a Gazdasági Versenyhivatallal, annak tisztségviselői feladatkörével, a versenytanács munkájának, kutatáskörének meghatározásával. A javaslat jelentős részét teszik ki a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai, ezen belül az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása, így a hatáskör, illetékesség, az ügyfél, a képviselet, az iratok, az üzleti titok leírása, megkeresések, jogorvoslatok. A javaslatból kitűnik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal független szervezet, nincs alárendelve a kormánynak, költségvetése államilag elkülönült fejezetet alkot.
Összességében a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításának és a válságból a növekedéssel való kijutásnak egyik fontos eszköze ez a törvényjavaslat. A növekedés érdekében feladatmeghatározásra és ennek megtételére még mindig szükség van, így hatékony tőkeerős beruházásokra, növekedésre ösztönző politika megvalósítására, amelyhez ez a javaslat kellő alapul szolgál, ha a gyakorlatban is a céljának megfelelően funkcionál.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.)