Kónya Imre (Néppárt-MDNP)
DR. KÓNYA IMRE (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Toller Lászlóhoz szeretnék kapcsolódni: valóban, a patkó mindkét oldalán vannak bizonyos kérdések, amelyekben egyetértés mutatkozik az Alkotmánybíróság ügyrendjének tárgyalása kapcsán. Mindenekelőtt ilyen az a megállapítás, hogy a jelenlegi jogi rendezés aggályos. Nem jó az a rendezés, amely szerint az alkotmányban méltatlanul kevés rendelkezés van az Alkotmánybíróságról, ugyanakkor van egy kétharmados alkotmánybírósági törvényünk, amely sajátos módon az Alkotmánybíróság ügyrendjének a meghatározását szintén a parlamentre bízza, de úgy, hogy a javaslatot az Alkotmánybíróság készíti el. Ez valóban fából vaskarika, valóban nagyon nehéz jogilag kezelni a jelenlegi törvényi vagy ha tetszik, alkotmányos rendezést. Ennek ellenére ez a hatályos törvény! Tehát itt két dolog van. Egyrészt egyetértünk abban, hogy az alkotmányozás során felül kell vizsgálni ezt a rendelkezést, és ahogy az előbb Dávid Ibolya részletezte az alkotmányban valóban egy részletes rendelkezést kell megszabni, az alkotmányba be nem tehető részekre vonatkozóan egy alkotmánybírósági törvényt kell megszabni, és a valóban ügyrendi jellegű kérdéseket a belső szervezeti, működési kérdéseket az Alkotmánybíróságra kell bízni. Viszont ha ez a véleményünk, akkor úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróságra tartozónak ítélt, szervezeti-működési kérdésekre vonatkozó, valóban ügyrendi részekhez amelyek ebben a törvényjavaslatban vannak nem lenne célszerű nagy terjedelmű módosító indítványokat benyújtani, annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság évek óta ezek szerint a belső ügyrendi szabályok szerint működik.
(18.10)
Nem vonatkozik ez természetesen azokra a paragrafusokra, amelyek valóban nem belső szervezeti működésre vonatkozó kérdések. Én is ezt a kettőt látom ilyennek, amire Dávid Ibolya is hivatkozott: a kötelező ügyvédi képviselet kérdését és az úgynevezett ideiglenes intézkedés kérdését.
A kettő közül az ügyvédi képviseletre vonatkozóan még van az alkotmánybírósági törvényben olyan rendelkezés, amely kvázi felhatalmazza az ügyrendi törvényt, hogy eljárásjogi szabályt is rendezzen, amikor valami olyan rendelkezés van az alkotmánybírósági törvényben, hogy az alkotmánybírósági eljárásra az általános polgári eljárási szabályokat az alkotmánybírósági és az ügyrendi törvényben megfogalmazott kivételekkel kell alkalmazni. Tehát az alkotmánybírósági törvény az ügyrendi törvényt is felhatalmazza, nem kifejezetten a belső szervezeti, működési, hanem a kifelé ható, tehát a kívülállókra is kötelezettségeket, jogokat megállapító rendelkezések meghozatalára is az eljárás körében. Ide akár besorolható a kötelező ügyvédi képviselet is.
Természetesen nem vitatom azt, amit Dávid Ibolya előadott, hogy azért ez nem tipikusan belső működési szabályzat, de az kétségtelen, hogy itt van valamiféle felhatalmazás. Ilyen felhatalmazást viszont nem tartalmaz az ideiglenes intézkedés vonatkozásában, és ez valóban olyan kényes kérdés, valóban olyan jelentős kérdés, amit semmiképpen nem szabad egy ügyrendi törvény keretében szabályozni; ez alkotmányos kérdés. Úgy gondolom, ha egy ilyen jogintézményt alapítunk, akkor azt indokolt egyenesen az alkotmányba tenni, még talán nem is az alkotmánybírósági törvénybe de ügyrendi törvénybe semmiképpen.
Magam is módosító indítványt terjesztettem elő ennek az elhagyására, de közben elismervén azt, hogy a jogintézmény kiindulópontja egy reális igényt vet fel egy másik paragrafus beiktatását is javasoltam. Nevezetesen arról van szó, hogy valóban előfordulhat, hogyha az Országgyűlés által meghozott törvény vagy egyéb jogalkotó által meghozott jogszabály hatálybalépése jelentős hátránnyal járhatna és alkotmányellenesnek látszik az a jogszabály, akkor indokolt valamilyen intézkedést hozni. Ha az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló javaslatban szerepel, akkor három hónapra felfüggeszthetné a hatálybalépését.
Úgy gondolom, az ügyrendben is lehetne olyan rendelkezést hozni, hogy amennyiben valóban jelentős hátrányokat okozhatna a hatálybalépés, akkor az elnök rendeljen el soronkívüliséget. Ez kifejezetten ügyrendi jellegű, működési jellegű szabály, semmi akadálya nincs, hogy ezt a szabályt az ügyrendi törvénybe beiktassuk; és akkor, legalábbis átmenetileg, megoldja azt a problémát, amit az Alkotmánybíróság ezzel a már alkotmányos jogokat érintő rendelkezéssel szeretne megoldani.
Egyebekben viszont úgy gondolom, hogy a módosító indítványok olyan körre való kiterjesztése, mint ahogy Toller László utalt erre, nem lenne indokolt. Véleményem szerint, ha az az álláspontunk, hogy az Alkotmánybíróság maga hozza meg a jövőben az ügyrendjét, akkor ezt elvben már most is érvényesíteni kell. Tehát a belső működésre, szervezetre vonatkozó szabályok vonatkozásában az Alkotmánybíróság javaslatát a lehetőségekhez képest vegye figyelembe a parlament.
Köszönöm szépen. (Taps.)