Szili Katalin (MSZP)

1996. május 5.

DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy gondolatot hozzáfűzzek ahhoz, amit képviselőtársam elmondott, hiszen valahol megkérdőjelezte azt, hogy szükség van-e egyáltalán a természetvédelmi hatóság közreműködésére az erdészeti tevékenységben. Nem szeretném, ha kételyek támadnának bennünk a tekintetben, hogy egyáltalán természetvédelmi érdekek érvényesítése ily módon történhet-e vagy sem.Elöljáróban szeretném elmondani, hogy Magyarország erdeinek 20 százaléka védett, és az összes védett területünk 50 százaléka erdő. A jogalkotó pontosan azért találta ki a hatósági működésnek azt a rendjét, miszerint van egy eljáró hatóság mindazokat az érdekeket érvényesítendő, amelyek léteznek még, sőt gondolok arra, hogy az erdőfelügyelőségi eljárásban is természetes a természetvédelmi hatóság közreműködése, hiszen egyfajta kontrollszerepet játszik és tölt be, és a természetvédelmi érdekeket, mondhatnám, hogy az ökológiai érdekeket így érvényesíti.

Abban az esetben, ha elfogadnánk képviselő úr azon indítványát, hogy ezeket a szakaszokat hagyjuk el a törvényből, úgy gondolom, csorbulnának ezek az érdekek, hiszen azokat a szervezeti közreműködési lehetőségeket negálnánk, amelyek ezeket az érdekeket biztosítják. Hozzáteszem azt is, hogy pontosan ebből az elvből s ebből az alapvetésből kiindulóan döntött úgy a kormány, hogy az erdő védelmére, a természetvédelemre és a vadvédelemre vonatkozó törvényt együtt terjeszti be, hiszen úgy gondoljuk, hogy ezeknek egy koherens egységet kell alkotniuk.

Azt kérdezte képviselő úr, hogy az állatvédelmi törvény miért nem került ebbe a sorba, és még sorolt néhány törvényt. Úgy gondolom, az állatvédelmi törvény inkább az állategészségügyhöz és ezekhez a jogszabályokhoz kapcsolódik, hiszen nem csak és kizárólag a vadon élő állatokra vonatkozik, hanem a kedvtelésből tartott és a haszonállatokra is. Köszönöm szépen. (Taps.)