Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Párt megfogalmazta az erdő védelmével és az erdőgazdálkodással kapcsolatos alapvető véleményét. Hogy most mégis hangsúlyozni kívánok abból egy nagyon fontos fejezetet, annak a törvény tárgyalását követő időszakban bekövetkezett változások pozitív és negatív változások az okai. Az erdőfelügyelőségi adatok szerint 1994. december 31-én az erdőgazdálkodás alá vont terület 1 861 845 hektár volt, az erdőtervvel rendelkező és faállománnyal borított terület nagysága pedig 1 712 934 hektár.
Az előbb is elhangzott, hogy az állami tulajdonú terület 59,4 százalék, míg a 40 százalékot meghaladó rész elsősorban magánerdő, illetőleg átalakulásban lévő gazdálkodószervezeteké.
A rendeltetés szerinti megoszlás: 80 százalék gazdasági, míg 20 százalék védelmi, közjóléti rendeltetésű. S amit különösen fontosnak tartok, hogy az erdőterület hazánk nagy tájai szerinti megoszlása a következő: a Dunántúl 49 százalék, az Alföld 30 százalék, az északi hegyvidék pedig 21 százalékban részesedik az erdőterületekből.
Szeretném szintén ebből az anyagból idézni, hogy az erdőtelepítésekre 1994-ben az előirányzathoz képest lényegesen csökkentett pénzügyi keret, mintegy 600 millió forint állt rendelkezésre, minek következtében a kormányprogramban meghatározott telepítési ütem megvalósításában 28 ezer hektár elmaradás tapasztalható. Az 1995. évi előzetes adatok szerint 1 milliárd forint pénzügyi keretből már lényegesen több, 4167 hektár első kivitelű erdőtelepítés vált megvalósíthatóvá.
Tisztelt Ház! A Világ Természetvédelmi Alap magyarországi képviselete arról ír jelentésében, hogy Európában az egyes országok erdőterületének kiterjedését, illetve arányát az egész ország területéhez milyen arányok, viszonyok alakítják.
Leírásában arról beszél, hogy az erdő abszolút területe, mind az aránya, mind az egyéb művelési ágakhoz Európában igen változó, és ez az arány eltérő gyakorlatot határoz meg az erdősítésben, az erdők ország területéhez viszonyított arányában.
(19.10)
Ezért és ezzel egyetértek egy speciálisan magyar erdőtörvényt kell alkotni, arra törekedve, hogy a legtöbb pozitív elemet foglalja magába más országok szabályozásából, illetve leginkább megfeleljen a hazai célkitűzéseknek. Ezek közül ki kell emelni, hogy az erdőben szegény országok közé tartozunk, illetve hogy a mezőgazdasági művelésbe vont terület világviszonylatban is igen magas aránya miatt a még meglevő természetszerű erdők legkisebb mértékű fogyatkozását, illetve átalakulását is meg kell akadályoznunk.
Ezért tartom különösen fontosnak olyan erdőmérnök- és agrármérnök-köröknek közös erdőtelepítésre vonatkozó előterjesztését, és ezért tartom fontosnak azt a javaslatot, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviseletében tettünk többen, hogy kiemelt fontosságot kell tulajdonítani az erdőtörvényben az új erdők telepítésének, az alföldfásítási kormányprogram megvalósításának; különösen a közmunkákról szóló törvényi szabályozás keretében, különösen akkor, amikor a Duna-Tisza-közének az elsivatagosodását megakadályozó kormányprogramnak a küszöbén állunk és akkor, amikor az európai integrációban várhatóan a mezőgazdasági termékmennyiségek, a kvóták a mostanihoz képest korlátozottabb mértékben kerülhetnek be az európai közös piac országaiba.
Az alföldfásítási kormányprogram 1 millió 200 ezer hektárt tervez eddig mezőgazdasági rendeltetésű földterületből erdősítésre. Ez 15 éves program. Ennek legnagyobb része kormányprogramként valósulna meg, kormányzati beruházásként. Az integrálódás folyamatában különösen nyomatékot kap majd ez a program, mert a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésével egészen 20 aranykoronáig szabadulhatnak fel szántó-, legelő-, szőlő-, gyümölcs- és esetleg gyepművelési ágú földterületek az erdőtelepítés számára.
A kárpótlási földárverések során számtalan olyan új földtulajdonossal számolhatunk, aki lakóhelyének távolesése, a mezőgazdálkodás várható gazdaságtalansága, technikai felszereltsége következtében parlagon hagyhatja ha hagyjuk a földjét.
Ezeknek az országosan jelentős területet jelentő parlagoknak az egyetlen hasznosítása az erdősítés lehet, mondjuk mi, erdészek, némi elfogultsággal. Lehet, hogy mások az optimális biológiai hasznosításban más művelést is felsorolhatnak. De úgy gondoljuk, hogy a társadalom szempontjából a legjelentősebb többletértéket az erdő hozhatja, amely nemcsak a tulajdonost, hanem a nemzetgazdaságot is gazdagíthatja, és így különösen az Alföld esetében politikai kérdéssé is válik.
Ez a program évi 80 ezer hektáros feladat, méreteiben meghaladja az eddigi két nagy, kormányzatilag támogatott országfásítási programunkat, a harmincas és az ötvenes-hatvanas évekbelit, amiben az én nagyapám és édesapám is részt vett.
Mit jelent a parlagok felszámolásán és a tulajdonos hosszú távú anyagi érdekeltségén túl az új erdők létrehozása? Mindenekelőtt környezet- és talajvédelmet. Csökkenti az eróziót, a levegő és a vizek szennyezettségét, kulturált pihenést, fizikai és szellemi felfrissülést nyújt az emberi szervezetnek, esztétikai megjelenésében tájépítési kategória. Jelenti az élőhely fejlesztését. A fás kultúrák mellett megjelenik a kísérőcserje és a gyepvegetáció, amely a fauna legegyszerűbb, talajban élő mikroszervezeteitől a nagyvadig létrehozza a különböző körülmények determinálta életközösséget. Jelenti a fa az egyetlen újratermelhető, megújítható nyersanyag- és energiaforrást, márpedig 18,5 százalékos erdősültségével hazánk a fában szegények közé tartozik. Az erdősültségi adottságokkal alig rendelkező Alföld jelentős felszabaduló területén létesített gyorsan növő, ültetvényszerű erdők a nagy faproduktum mellett biztosítják az erdős területek otthonos és kívánatos, természetszerű vagy természetszerűhöz közel álló erdők tenyészetének fenntartását. Ültetésük és felnevelésük új munkalehetőséget kínál e vidék lakosságának, csökkenti ez országrész munkanélküliséggel kapcsolatos gondjait.
A megvalósítás oroszlánrésze a térségben gazdálkodó szellemi és technikai kondíciókkal rendelkező erdészeti részvénytársaságok feladata, melyet az ezekkel nem rendelkező földtulajdonosok integrálásával kell végrehajtaniuk. Itt nem tulajdonintegrálásra gondolunk, hanem ezeknek a munkáknak a koordinálására, gazdálkodási és biológiai megvalósítására. Ez a tevékenység jelentheti a csemetetermelés nagyságrendi fokozását, a teljes infrastruktúrával felszerelt csemetekertekben folyó társasági termelés mellett a magántőke bevonásával is, jelenti a kivitelezés végrehajtását, akár a befejezett erdő átadásáig, az erdő hozamát jelentő faanyag kitermelését vagy felvásárlását értékesítés céljára.
A feltételrendszerben ugyanakkor még sok kívánnivaló mutatkozik. Jelentős a forgótőkeigény, amely különösen a kivitel első évében jelentkezik. A tulajdonosok ezzel egyáltalán nem rendelkeznek; az integrátorok a feladat nagysága miatt úgyszintén nem. Másodszor az jelenti a feltételrendszer megvalósítása során a gondot, hogy az erdősítés éves elszámolási rendje miatt kései a megtérülés. A társaságok által végzett munka erdőgazdasági szolgáltatás, amely jelenleg 12 százalékos áfakötelezettségű. Ez mind a tulajdonos, mind a kivitelező költségvetésébe nehezen fér be.
Gondot jelent a csemetetermelés megnövekedett kockázata, amely a piaci bizonytalanság miatt intervenciós biztosítékot igényel. Gondként jelentkezik az is, hogy az erdőtelepítés normatív támogatása jóval alatta marad a költségeknek.
A hiányt a kormányzati beruházási keretnek kell fedezni a normatív támogatás olyan szemléletű emelésével, amely nem sújtja az ültetvényszerű telepítéseket diszkriminációval, hiszen azok éppen a természetszerű erdő kiváltását szolgálják ott, ahol azok nem honosak.
Ennek az integrációnak, koordinációnak lényeges közvetítője a gazdajegyző-hálózat lehet, amelynek támogatása fontos; kiemelt erdőtelepítések vagy magánerdő-területek esetén erdészeti részvénytársasággal közösen is fenntartható. Az erdőtelepítési programot támogatni kell, amely támogatásnak a részvénytársaságok és egyéni kivitelezők felé egyaránt kézzelfoghatónak kell lennie.
Tisztelt Ház! Az ismert akadályok orvoslása a nagyszabású program kivitelezhetőségének a biztosítéka, és egyben annak is, hogy az erdőknek a riói kongresszuson megfogalmazott hármas funkciója kötelezettségének hazánk is minél teljesebben megfeleljen. Most történelmi lehetőség van arra, hogy az erdőtörvényben egy határozottabb megjelenítéssel az ország erdősültségét, a fával, erdővel borított területeknek a növelését előírhassuk. Feltétlen fontos, hogy ebben megjelenjék az érdekeltség, a kiszámíthatóság és az éves jövedelmezőség lehetősége is.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az új erdők telepítésére, a fásításra vonatkozó résznél e programnak a megvalósítása érdekében tesz határozottabb és előremutató javaslatokat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)