Latorcai János (KDNP)
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! 1995 gazdasági adatainak ismeretében ma már úgy érzem, mindenki számára világosan látható, hogy a hazai gazdaság számára lendítő erejű társadalmi célokat, biztató jövőképet megfogalmazó, vállalkozásokat létrehozó, növekedést eredményező gazdaságpolitikára lenne szükség, ahogy azt az imént Kádár Béla professzor úr is említette. A szakértők széles tábora egyetért abban is, hogy mindez csakis infrastrukturális fejlettségünk növelésével, és különösen idegenforgalmi adottságaink minél teljesebb körű kihasználásával valósítható meg. Ebből a szempontból ma már sokan állítják: még egy közepes külföldi és hazai érdeklődés mellett megvalósított, visszafogott költségvetési terhet jelentő világkiállítás is az évtized legnagyobb hazai vállalkozása, a vállalkozásösztönzés, a gazdaságnövelés, idegenforgalom-fejlesztés kiemelkedő eseménye, motorja lehetett volna.
Az 1994-ben még létező azóta minisztériumi főosztállyá lefokozott Országos Idegenforgalmi Hivatal tanulmánya szerint a turizmus komplex rendszerében az expó olyan eszköz, mely konkrét időszakra elvégzendő teendők sikeres megvalósításával hozzájárul a turizmus kedvező strukturális átalakulásához. Az expó egyedülálló lehetőség, hogy felkeltse a világ figyelmét hazánk iránt. Az elképzeléseknek megfelelő, a millecentenáris ünnepségekkel teljes egységet képező expót hazánkat méltóan bemutató nagyszabású turisztikai eseménynek tervezték, melynek hatására emberek milliói ismerhetik meg a világon, hogy Magyarországnak gazdag kultúrája, gyönyörű fővárosa, nagyszerű természeti adottsága, vendégszerető népe és mindehhez még több olyan egyedi kínálata is van, amelyek iránt egyre nagyobb az igény a fizetőképes turizmus körében.
A világkiállítás a fővároson kívül is valóságos lehetőséget kínált az egész országnak, az ország különböző településeinek. A különféle események, rendezvények, fesztiválok, bemutatók a vidék-expó rendezvénysorozatot megpályázó közel ezer önkormányzat számára az esetek többségében a mai napig az egyetlen kitörési lehetőséget jelenthette volna a vállalkozások beindítása, a munkaalkalmak megteremtése területén. A legpesszimisztikusabb előrejelzések szerint is az expón és a millecentenáris ünnepségeken együtt legalább 7-8 millió külföldi és 4-5 millió belföldi látogatóra lehetett számítani. A szokásosnál legalább 3-4 millióval több külföldi turistára tekintettel legkevesebb másfél milliárd dollár többletbevételre lehetett számítani és ennek további hozadéka a szakértők szerint '97-től 2000-ig évente körülbelül ugyanennyi aminek költségvetési bevételtöbblete évente 40-45 milliárd forint. Tisztelt képviselőtársaim, ez teljes egészében elmarad!
Ma már túlvagyunk a millecentenárium első nagyobb rendezvénysorozatán, a "Tavaszi Fesztivál '96"-on. Sajnálattal kell megállapítsuk: ez a rendezvénysorozat az eddigiekben az igazán fizetőképes külföldieket nem hozta lázba. Az érdeklődés növeléséhez jobb és vonzóbb országképre, sokkal de sokkal nagyobb, jobban szervezett külföldi és hazai reklámkampányra lett volna szükség, nem is beszélve megjelenésünk arculatáról, hiszen közútjaink állapota a hosszúra nyúlt tél után siralmas képet mutat, Budapest pedig, mint az ünnepségek központi helyszíne ennyire feldúlt, ennyire elhanyagolt, ennyire piszkos évek óta nem volt.
Mindezek mellé közbiztonságunk állapotával sem dicsekedhetünk. Az expó elmaradásának igazi vesztesei azok a kis- és közepes vállalkozók, akik az arra való felkészülés jegyében hiteleket vettek fel, beruházásokba kezdtek, és az expó elmaradása miatt nem eredményeket, hanem veszteségeket produkáltak. Veszteségeiket soha senki sem téríti meg, közülük sokan máris csődbe vagy felszámolási helyzetbe jutottak.
A világkiállítás elmaradásából származó legnagyobb veszteség pedig a nemzet megfosztása a közös alkotás és a sikervárás örömétől. Ha azt szeretnénk, hogy a még hátralévő millecentenáris rendezvények hosszú távon is hitelessé tegyék, erősítsék országunkat, nagyobb feladat-, szerep- és jogkörű idegenforgalmi hivatalra, sokkal de sokkal megalapozottabb előkészítésre... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.).., a nemzet hatékonyabb mozgósítására, nemzeti összefogásra van szükség, ami úgy tűnik, ez ideig kimaradt a kormány cselekvési programjából. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
(9.00)