Szent-Iványi István (SZDSZ)
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is azt szeretném leszögezni, hogy a válaszadásra azért nem került sor, mert ön eltért a Házszabálytól az elmúlt alkalommal. Külügyminiszter úrnak nem állt módjában előre ismerni az ön szövegének tervezetét, nem tudta pontosan, hogy milyen kérdésekre akar kitérni, tehát felelősségteljesen döntött úgy, hogy azt kérte, fogalmazza meg úgy a kérdéseit, hogy a tények mögé nézhessünk.
Én most azokra a tényekre fogok hivatkozni, amelyeket ön felsorolt, amelyek végül is nem fognak kedvező képet alkotni a kérdésről és a kérdésfeltevés szándékairól. Meg fogom válaszolni azt a kérdést, hogy ki törekszik a köztársasági elnök lejáratására, de engedjék meg, hogy előbb néhány tényt ismertessek.
Ön azt mondja az interpellációjában, hogy a ENSZ koppenhágai szociális fejlesztési csúcstalálkozóján olyan határozathoz csatlakozott Magyarország, amely ellentétes a Bokros-csomag előírásaival. Először is a köztársasági elnök nem írt alá semmit Koppenhágában, tehát semmiféle kötelező érvényű határozathoz nem csatlakozott. Valóban született egy ajánlás Koppenhágában, amely azt mondta, hogy szükséges vagy célszerű lenne az egyes országoknak a GDP 20 százalékát szociális kiadásokra fordítani. Szeretném jelezni, hogy Magyarország a Bokros-csomagot követően is a GDP 28,8 százalékát fordítja szociális kiadásokra. Ez tehát nem áll ellentétben a koppenhágai határozattal, hanem éppen hogy lényegesen meghaladja. Tehát azt hiszem, semmilyen kellemetlen helyzetbe nem került az elnök úr.
Ön felveti azt, hogy Abu-Dhabiban megszüntettük a nagykövetséget. Itt valójában arra került sor, hogy takarékossági okok miatt két missziót Abu-Dhabit és Dubait összevontunk. Abu-Dhabiban jelen vagyunk, tehát nincs oka a kérdésnek: nem járathattuk le a köztársasági elnök urat azzal, hogy olyan helyen fenntartunk missziót, ahol korábban is volt, és az ő jelenlétében is működött egy misszió.
A Mira Markovic-esetet azt hiszem elnök úr méltó módon tisztázni tudta a külügyi bizottság ülésén. Itt azt hiszem, már csak olyan kérdések maradtak nyitva, amiket képviselőtársunk, az ön frakciótársa feszegetett, nevezetesen, hogy azon a sokat emlegetett találkozón teasüteményt vagy ropit fogyasztottak-e a résztvevők. Én nem hiszem, hogy méltó lenne a magyar parlamenthez fél év után ilyen kérdések boncolgatása.
Ami a szófiai kulturális intézetet illeti, ennek hátterében az áll, hogy az intézet helyiségét, épületét azóta visszakapta a régi tulajdonos, aki mérhetetlen módon megemelte az intézet bérleti költségeit. Ezt a Művelődési Minisztérium nem tudta vállalni, de nem számolta fel az intézetet, hanem egy olcsóbb épületbe költözött át. Tehát gyakorlatilag jelen vagyunk, a köztársasági elnök úr akaratának és szándékának, illetve ígéretének és a magyar kormányzat szándékainak megfelelően. Tehát nehéz lenne azt állítani, hogy kellemetlen helyzetbe hoztuk a köztársasági elnök urat.
Ami a kairói intézetet illeti, volt szerencsém elkísérni a köztársasági elnök urat erre a látogatásra. Ez egy nagyon sikeres, nagyon jó találkozó volt. Meg kell mondjam, hogy egyetlen partner egyetlen szóval sem vetette fel ezt a kérdést. Nem is nagyon vethette volna fel, hiszen Egyiptomnak sincs Budapesten kulturális intézete. Az anyagi helyzet sajnos sokszor kényszerít olyasmire minket, amit, ha gazdagabbak lennénk, nem lennénk kénytelenek megtenni.
Ezekből a tényekből sok minden következik. Az kétségtelen, hogy a mai kormány viszonya a köztársasági elnökhöz más, mint az előző kormánynak. Ezt én elismerem. Ma a Külügyminisztérium államtitkárától, nevezetesen tőlem nem fogják azt hallani, hogy a köztársasági elnöknek nem osztottak lapokat ebben vagy abban a kérdésben... (Taps a kormánypártok padsoraiból.).., és a külügyminiszter sem fogja azt mondani, hogy még egy pohárköszöntőt sem mondhat el a köztársasági elnök az ő ellenjegyzése nélkül mint ahogy ez elhangzott az elmúlt időszakban. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
Tehát az ön által feltett kérdésre, azt hiszem, egyértelműen tudok válaszolni: nem a kormány törekszik a köztársasági elnök lejáratására, hanem éppen ön és önök törekednek a köztársasági elnök lejáratására... (Dr. Kertész Zoltán: Úgy van! Taps az SZDSZ padsoraiból.).., és ebből adódik egy következtetés, amit talán célszerű lenne önöknek is levonni: az összes ilyen törekvés nyomán nem a köztársasági elnök úr járatódott le, hanem mások. Köszönöm szépen. (Derültség, nagy taps a kormánypártok padsoraiból.)