Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok 1996. évi új, induló címzett támogatásáról szóló, benyújtott törvényjavaslat vonatkozásában elöljáróban azt kell elmondani, hogy a 2. számú mellékletében szereplő igen sok, pályázatot benyújtó település sajnos nem jutott megfelelő pénzhez. A törvényjavaslat indokolásában igen szűkösen utal is arra, hogy miért is nem, noha gondolom, a pályázatuk megfelelően előkészítetten érkezett be.
E törvényjavaslathoz kapcsolódóan közel 400 igényből 58 önkormányzati beruházás javaslata szerepel összesen 34 milliárd forint értékben, amelynek több mint a felét, közel 20 milliárd forint nagyságban, 58 százalékkal a forgalomban levő beruházások támogatási igénye kötné le. Így 14,2 milliárd forint az 1996. évi döntés lehetősége. Ezt az összeget azonban terheli az 1996. évi költségvetési törvényben meghatározott támogatandó célokra benyújtott közel 13 milliárd forint, így az új, induló címzett támogatásra mindösszesen 1,5 milliárd forint, s ezen belül 58 darab beruházás támogatására nyílik lehetőség.
A törvényjavaslatból következően a főbb támogatási igények adatait tekintve a vízgazdálkodási ágazatban 5 beruházás támogatása javasolható, közel 200 millió forint összegben; az egészségügyi és szociális ágazatban pedig 15 beruházás, 800 millió forint összegben. Az oktatási és a kulturális ágazat 38 új beruházás indítását tervezve 500 millió forint összeget kapna.
A támogatási javaslat kialakításánál az előterjesztő általános szempontja volt, hogy kötelező önkormányzati feladat kielégítését szolgálja a beruházás, feleljen meg a gazdasági stabilizációs programnak, és a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények részesüljenek előnyben, az igényt benyújtó önkormányzat pedig saját forrást is használjon föl beruházása megvalósításához.
A feltételek tisztességesnek mondhatók, de sajnos a pályázatban felhasználható összeg túl kevés arra, hogy ezek a pályázati igények kielégítésre kerüljenek.
Az 1996. évben címzett támogatásra javasolt beruházások megfelelnek a gazdasági stabilizációs programnak: szem előtt tartva a takarékosság elvét, korszerűbb szolgáltatások nyújtását biztosítják, a törvényjavaslatnak megfelelően. Így a vízgazdálkodás területén javasolt beruházások, ellátatlan települések egészséges ivóvízellátását teszik majdan lehetővé, aminek biztosítását a helyi önkormányzatokról szóló törvény kötelező feladatként írja elő. Sok településen azonban meg kell mondani nincs ivóvíz, tudniillik a szétválások után ezeknek a településeknek a száma is mindinkább növekszik.
Az egészségügyi ellátás területén javasolt kórházrekonstrukció célja szintén a korszerűbb ellátás megvalósítása. A beruházások megvalósítása a legtöbb esetben ágyszámcsökkenéssel jár, nem pedig ágyszámnövekedéssel. Mondhatni, hogy ez is a gazdasági stabilizációs programmal van összhangban, az egészségügyi programmal is. De kérem, a megbetegedettek részére nem kielégítő mégsem az ágyszámcsökkenés, sőt elszomorító is. Sajnos elég sok támogatás e körben is elutasításra került.
Az oktatási és kulturális szolgáltatásnál javasolt beruházások kiválasztásánál prioritást kaptak a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi, speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények fejlesztései, valamint a folyamatban levő beruházások befejezése. A mérlegelésnél a fentieken túl fontos szempont volt a költségkímélő megoldások előtérbe helyezése is.
Visszatérve a vízgazdálkodásra: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzat kötelező feladatává tette az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodást, vezetékes vagy szállított módon. Az Országgyűlés e feladatellátáshoz a pénzügyi forrást 1991-1995. évek folyamán a céltámogatás keretében kiemelt célként biztosította. Az önkormányzatok központi belterületének egészséges ivóvízzel való ellátása 1995 végéig befejeződött.
Tekintettel arra, hogy a területen nem jelentkezik tömeges társadalmi igény, csupán nyolc önkormányzat nem kezdett ez ideig a közműves ivóvízellátás megvalósításába, mivel ott az ásott kutak vízminősége talán még megfelelő. 1996. évtől az ivóvízellátás mennyiségi fejlesztése nem tartozik az alanyi jogon járó céltámogatási körbe, noha az ivóvíz elengedhetetlenül fontos az egészség érdekében.
Az elmúlt évek során önállóvá vált és közműves ivóvízellátással nem rendelkező önkormányzatok állampolgárai azonban még mindig egyedi, fúrt, illetve ásott kutak vizét fogyasztják, bár ez a víz is lassan elszennyeződik.
Az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei függvényében a jövőben különböző időpontokban igényelnek közműves ivóvízellátás megvalósításához támogatást.
(19.00)
(A jegyzői székben Sasvári Szilárdot Szili Sándor, dr. Trombitás Zoltánt Tóth István váltja fel.)
Ez részükre szükséges is. Az ivóvízzel ellátatlan önkormányzatok száma az önkormányzatok folyamatos szétválása miatt állandóan változik, viszont az egészséges ivóvíz minden települést meg kell hogy illessen, illetve az ott élő embereket kell hogy szolgálja.
A címzett támogatással rendelkezésre álló források túlzott szűkössége miatt elsősorban a közműves ivóvízellátással egyáltalán nem rendelkező önkormányzatok beruházásai kapjanak lehetőséget. Az egészségügyi és szociális ellátás keretében utalnék arra, hogy a Bács-Kiskun megyei kórház onkológiai központjának második üteme is bekerült a támogatásra javasoltak körébe. Ez szükséges is, hiszen az első ütem már befejeződött a kórházépítés terén, a jelenlegi időszakra elkészült a régió komplex daganatterápiás ellátását befogadó épülete, továbbá beszerzésre került néhány egészségügyi gépműszer. Az intézményfenntartó Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 1995-ben 200 millió forintos saját forrást hagyott jóvá eme kórház műszerpark-fejlesztéséhez, mellyel a beruházás tervezett első üteme korábban megvalósult.
Sorolhatnék itt még jó néhány kórházat, egészségügyi intézményt, amelyek a támogatás körében lehetnek. A törvényjavaslat indoklása szerint a támogatás a fentieken túl biztosítaná a fejlődést, fejlesztést, szerkezetátalakítást, de csak azon kórházak vagy települések részére, amelyek e támogatási körben bennmaradhatnak.
Az egészségügy terén a támogatásra javasolt fejlesztési elképzelések közül elsősorban azok indítására készült javaslat, amelyeknél a műszaki, orvosszakmai elképzelések kidolgozása során a kivitelezési és működési költségmegtakarítás elve fokozatosan érvényesül. Mindez azt jelenti, hogy a támogatásra javasolt rekonstrukciók többsége működési többletköltséggel a tulajdonos önkormányzatok és intézmények nyilatkozata szerint nem jár.
A szociális ellátás területén a címzett támogatásra javasolt fejlesztések egyrészt az egészségügyi ellátórendszer átszervezésével összefüggő feszültségeket enyhítik, másrészt a leginkább ellátatlan térségekben elégítik ki a bentlakásos szociális intézményi, gondozási igényeket. A tartós elhelyezést nyújtó szociális intézményi ellátottságot jellemzi, hogy 1994-ben a beutaló határozattal rendelkező szociális intézményi elhelyezésre várakozók száma 7300 fő volt. A halálozási adatok ismeretében azt lehet megállapítani, hogy a már beutaló határozattal rendelkező személyeknek minimálisan egy-két évet kell várakozniuk. E helyzetet súlyosbítja, hogy a szociális intézményrendszer műszaki állapota rendkívül kedvezőtlen, többségük régi, más funkcióra készült épületből van vagy lett kialakítva. Mindezek ellenére a férőhely-kihasználtság csaknem az intézmények teljes körében 100 százalék körüli, vagy azt is meghaladja.
A férőhelyen belüli minőségi mutatók nagyon kedvezőtlenek, komoly gondot jelent a zsúfolt elhelyezés, a szobák magas ágyszáma. Az elhelyezés iránti igények növekedése miatt és a sürgős elhelyezések biztosítása érdekében az intézmények tartósan pótággyal kénytelenek működni. A feltételek alig biztosítottak, ezért sajnálatos, hogy a 2. számú mellékletben megnevezett települések e támogatásból kimaradnak. Megállapítható, hogy az elhelyezés iránti igény az utóbbi években fokozatosan növekedett. Mindez nemcsak abból adódik, hogy egyes településeken az idősek aránya kiugróan magas, hanem sajnos annak a bizonyítéka is, hogy a települési önkormányzatok nem hozták létre a szociális törvény által előírt átmeneti intézményeket. Emiatt fokozott igény jelentkezik az ápolást, gondozást nyújtó intézmények iránt, melyet a megyei önkormányzatok képtelenek a jelen időszakban kielégíteni.
A szociális otthonokban lévő férőhelyek számának csökkenése, a területi ellátás hiányosságai, a meglévő otthonokban található sivár körülmények feltétlenül indokolják, hogy az előterjesztésben szereplő közel 700 férőhelyes bővülést eredményező szociális intézményi beruházások megvalósítására sor kerüljön. Ezek közül kiemelném Bács-Kiskun megyében a kiskunhalasi pszichiátriai intézetet, a betegek otthonát; Kistelek-Ruzsán a szociális intézmény fejlesztését vagy Dorogon az időskorúak otthonának fejlesztését. Sorolható lenne itt nagyon sok intézmény, sajnálatos módon azonban a feltételek forrásoldalról nem biztosítottak, és ez a törvényjavaslat sem oldja meg az intézményi működés forrásoldalát.
Utalnék még az oktatás és kulturális szolgáltatás területére. A törvényjavaslatban is utalás van arra, hogy az 1996. évi címzett támogatási javaslat elkészítésénél az oktatás és a közművelődés sokrétű feladatainak megfelelően kerültek kialakításra a rangsorolást meghatározó szempontok. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, a kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó igények közül történt a támogatásra javasolt beruházások kiválasztása. Az értékelésnél a saját erőforrás bevonása is jelentős szerepet játszott. Vajon megtörtént-e annak vizsgálata, hogy a saját forrást honnan, mely működési területről kell elvonni. A kistelepülések kötelező alapfokú oktatási feladatainak megvalósítását szolgáló és a kulturális alapellátási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése alig kapott kiemelt helyet e rangsorolásban. Vajon hány iskola kerül bezárásra ez évben is a kistelepüléseken, városokban vagy éppen a külterületen a működési feltételek hiánya miatt? Sajnálatos, hogy az önkormányzatok támogatási igényének nagy része így nem elégíthető ki hivatkozással arra, hogy szűkösek a pénzügyi lehetőségek , annak ellenére, hogy több szakmai és egyéb indok szól megvalósításuk mellett.
Utalnék arra is, hogy az e körbe tartozó támogatási igények differenciált nyomon követésére és a következő támogatási ciklusban azok realizálására az előterjesztő figyeljen oda, tegyen megfelelő intézkedést, hogy a későbbiek során mégis megvalósításra kerülhessen. Az igények jelentős része, mint ahogy a törvényjavaslatból kiderül, nem támogatható, mert nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek. Hivatkozás van arra, hogy az előkészítettség, a dokumentumok hiányos volta miatt ezek a beruházások nem illeszthetők be a címzett támogatásban részesülő fejlesztések körébe. Álláspontom szerint a támogatások összege a kevés, és ezt az összeget kell visszaosztani a kedvezményezett, támogatásban részesülő települések vonatkozásában.
A címzett támogatás teljesítése csak az érintett önkormányzatoknál segíti elő a már tárgyalt fő ellátások szűkös működését. Itt azt mondanám végül is, hogy az önkormányzatoknak a forrásoldalát kell megerősíteni és abból kell kiindulni, mert a címzett és céltámogatásokkal nem oldhatók meg azok a feltételek, amelyeket a pályázat kiír. Kevés az összeg, ezt az összeget kell végül a költségvetésből az önkormányzatok számára biztosítani működési feltételként, és akkor a címzett támogatásokra vagy a céltámogatásokra adott keret bővebben fogja szolgálni az önkormányzatok működését, hisz kevesebb lesz a támogatás iránti igény.
(19.10)
A törvényjavaslat szűkkörűen indokol, az elutasított pályázatok tekintetében sem lehet közérzetjavító. Figyelembe kellene vagy kellett volna venni, hogy azért az infláció az önkormányzatok működési feltételeire biztosított összegből minden évben jelentős részt visz el, ezért e cél-, illetve címzett támogatással nyilvánvalóan nem oldhatók meg azok a feladatok, azok a gondok, amelyek pillanatnyilag az önkormányzatok működése terén fennállnak, vagy legalábbis a jövőben fennállhatnak.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)