Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartási törvény 31. §-a határozza meg a helyi önkormányzatok címzett, cél- és egyéb támogatásait, a támogatások elosztási és folyósítási rendjét. Az államháztartási törvény e paragrafusa alapján az 1996. évi költségvetési törvény 20. §-ának (1) bekezdés c) alpontja mondja ki, hogy a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira a felhasználási kötelezettséggel járó állami támogatást külön törvény címzett és céltámogatás formájában határozza meg.
Ez a törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény. E törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint a feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg. A 8. § (3) bekezdése alapján az 1996. évi költségvetési törvény 20. § (2) bekezdése részletesen felsorolja, rangsorolva a)-tól e) alpontig az 1996-ban támogatható célok körét és sorrendjét azzal a (3) és (4) bekezdésben rögzített megjegyzéssel, hogy az 1996. évben ki nem elégíthető igények érvényüket vesztik , illetve, kimondja azt, hogy a helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1996-os új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza. Ez a törvénytervezet a most sorra került T/2303. szám alatt benyújtott, a helyi önkormányzatok 1996. évi új induló céltámogatásáról szóló törvénytervezet.
A Független Kisgazdapárt megállapítása szerint ez a törvénytervezet nemcsak megtévesztő, hanem megalázó is az önkormányzatok vonatkozásában. A címzett és céltámogatásra fordítható összesen 34 milliárd forint több okból is elfogadhatatlan nagyságrendű. A 34 milliárd forintból a folyamatban lévő beruházások levonását követően 14,2 milliárd forint marad csupán fent. Ez olyan mértékű további önkormányzati hozzájárulásokat tételez fel az induló beruházások esetén, amiről a kormányzatnak tudnia kell, hogy ezek az összegek az önkormányzatok számára nem állnak rendelkezésre.
(12.00)
Miután az 1996. évi költségvetési törvényben meghatározott támogatandó céloknál 12,7 milliárd forint felhasználásra kerül, így a maradvány a beterjesztett törvénytervezet szerint csupán 1,5 milliárd forint. Tehát a törvénytervezet induló 34 milliárd forintos összege ilyen értelemben a valóságban mindösszesen 1,5 milliárd forint, amely egyértelműen nem lehet elegendő a törvényben írt célok megvalósítására.
A már elmondott és hivatkozott törvények szerint a következőképpen néz ki a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási finanszírozása:
A helyi önkormányzatoknak a törvényben meghatározott beruházási célokra össze kell állítaniuk igényüket, feltüntetve a megvalósítás ütemét, az önkormányzat e célra fordítandó saját erőforrásait és az államtól igényelt összeget. Ha az önkormányzat feltételeknek megfelelő, indokolt igénye több, mint amennyi a költségvetésből fedezhető, akkor kell elvégezni az ugyancsak törvényben meghatározott rangsorolást, és csak az így megállapított beruházási célokat fogja végül is támogatni az állami költségvetés. A még fennmaradó összegből finanszírozhatók a céltámogatások. Ez ebben az évben a beterjesztett törvénytervezet szerint a már előbb hivatkozott másfél milliárd forint. Ez szánalmasan kicsi és nevetségesen csekély összeg, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy megközelítőleg ugyanilyen összeget határozott meg a kormány két héttel korábban a Magyar Televízió, illetőleg a Magyar Rádió konszolidációjára, tehát arra, hogy néhány tájékoztatási nagymogul indokolatlanul, számolatlanul óriási összegeket vágjon zsebre. Ez ugyanannyit ér meg a kormánynak, mint az önkormányzatok támogatása, a kisközségek ivóvízellátása, iskoláinak felújítása vagy az orvosi rendelők építése amire sajnálatos módon nem jut pénz, miután ezt egyéb célokra elköltik.
Leleplező módon érzékelhető ez az 1. számú mellékletben megjelölt, a címzett támogatást elnyert önkormányzatoknál, hogy nem szakmai, nem szociális, gazdasági szempontok mérlegelése alapján kerültek a támogatást elnyertek listájára, hanem pártszempontok és lobbyérdekek alapján.
Elöljáróban leszögezzük: természetesen egyetlen rászoruló önkormányzattól sem sajnáljuk a pénzt, de a rászorultság vagy pláne annak foka nem derül ki az előterjesztésből.
Kirívónak tekinthető, hogy az önhibáján kívül rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került Pest megyei önkormányzat megalapozott igényeit a kormány elutasította, és így a Pest megyei intézmények fejlesztésének lehetősége gyakorlatilag meghiúsult.
Az előterjesztés két részből áll: akik kapnak az 58 önkormányzat és akik nem kapnak ez 335 önkormányzat. Hogy akik nem kapnak, miért nem kaptak, erre csak homályosan utal az előterjesztés indoklása, és a kielégíthetetlen igényeket három csoportba sorolja. Ezek a következők:
Az igény a célokat tekintve nem illeszthető be a címzett támogatásban részesíthető fejlesztések közé. No de, melyek ezek? Ez nem derül ki a felsorolásból; mi ezekből csupa valós és helyileg biztosan égető igényeket tudunk kiolvasni. Például: közműves ivóvízellátás, közösségi ház rekonstrukciója, körzeti orvosi rendelő építése stb. Tehát melyek azok, amelyek nem illeszthetők be ezekbe a célokba? Egyetlenegy ilyen szerepel a felsorolásban: egy laktanya-rekonstrukció erre viszont jutott pénz. A Független Kisgazdapárt elfogadhatatlannak tartja, hogy a katasztrofálisan romló szociális viszonyok mellett az idősek otthonára az ország legkülönbözőbb területein igényelt céltámogatások csaknem kivétel nélkül elutasításra kerültek.
Az igények másik része azért nem támogatható a javaslat indoklása szerint, mert az előkészítettségi követelmények hiánya miatt nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. Igen, ez súlyos érv. De melyek ezek az érvek, mit lehet erről tudni? Miért nem tudhatja meg az önkormányzati választópolgárok közössége, hogy miért nem lesz ivóvize? Mondjuk, azért, mert a helyi vezetők hiányosan terjesztették be az igényüket? Ezt nyilvánvalóan tehát nem lehet így kvázi titkosan kezelni.
A támogatást nem kapottak harmadik csoportjának a törvény szerinti indoklása a legképtelenebb. Ez így szól: "Az önkormányzatok támogatási igényeinek egy része nem elégíthető ki, szakmai indokoltságuk ellenére, alapvetően a pénzügyi lehetőségek szűkössége miatt." Tehát pénztámogatást azok nem mindegyike kapott, amelyek indokoltsága szakmailag megalapozott volt? És az 58 önkormányzat, aki kapott, milyen szempontok szerint kapott? Sorshúzás alapján vagy hogyan? (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő lejártára.) Igen, elnök úr, igyekszem befejezni; máris egy-két mondattal befejezem.
Én úgy gondolom, ebből látható, hogy ezek elfogadhatatlan szempontok. Mert például: miért lenne fontosabb Baracska ivóvízellátása, mint Alcsútdoboz ivóvízellátása? Vagy miért fontosabb a muhi általános iskola bővítése a gyenesdiási általános iskola bővítésénél? És lehetne tovább sorolni mindezeket az érveket.
Én úgy gondolom, és a Független Kisgazdapártnak az az álláspontja és ezzel be is fejezem, elnök úr -: elfogadhatatlan, hogy miközben óriási összegeket kívánnak felhasználni Horn Gyula új nyomozóhivatalának felállítására, ugyanakkor a kistelepülések ellátására ivóvízellátása, iskolai létesítményeik, közösségi létesítményeik ellátására ne jusson pénz. Ezért a Független Kisgazdapárt ebben a formában ezt az előterjesztést támogatni nem tudja. Köszönöm a türelmüket. Elnézést az idő túllépéséért! (Taps az FKGP padsoraiban.)