Rapcsák András (KDNP)

1996. május 6.

DR. RAPCSÁK ANDRÁS, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ismét egy önkormányzatokra vonatkozó törvény, amellyel kapcsolatban sajnos el kell mondanom, hogy az e politikai kurzus által megszokott szakmai előkészítettségi színvonalon és tartalmi színvonalon áll.

Tudom és hozzátartozik e törvény értékeléséhez , hogy a költségvetési korlátok behatárolják az előterjesztő lehetőségeit, de a bevezetőben itt azért el kell mondanom: évek óta látszik, hogy az önkormányzatok vonatkozásában, a közigazgatás vonatkozásában a Belügyminisztérium és most csak erről a tevékenységéről kívánok beszélni érdekérvényesítési folyamata, érdekérvényesítési képessége a kormányzaton belül nem megfelelő. Ily módon folyamatosan romlik az önkormányzatok helyzete, és folyamatosan kerülnek be a tisztelt Ház elé azok a törvények, amelyek az önkormányzatok további ellehetetlenülését szolgálják.

Kérem, e törvény kapcsán, ha nem is az összeg miatt mert ez a másfél milliárd forint valóban rendkívül csekély a feladat nagyságát tekintve , hanem bizonyos dolgok tisztázása miatt szükséges e törvény kapcsán beszélni arról, hogy milyen elveknek kellene megfelelni és milyen pragmatikus politikai célokat kellene szolgálni egy ilyen címzett-támogatási törvénynek.

(12.10)

Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy az önkormányzati törvény deklarálja az önkormányzathoz szükséges feltételek megteremtését amelyben megállapítja a tisztelt Ház felelősségét , és ebben természetesen deklarálja az önkormányzathoz szükséges gazdasági feltételek megteremtését is. Kijelenti az önkormányzati törvény preambuluma, hogy az Országgyűlés támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom decentralizálását.

Nyilvánvaló tehát, hogy ezeket a feltételeket valamilyen formában biztosítani kell. Egyik ilyen biztosítási forma a címzett támogatási, illetve céltámogatási törvény. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy önkormányzataink a közel 3200 önkormányzat nemcsak fejlesztési, felújítási feladataiknak nem tudnak eleget tenni, hanem annyira leromlottak a működési feltételeik, annyira lehetetlenné lettek téve az elmúlt négy évben, változatlan támogatási összegekkel való támogatásukkal, hogy pluszbevételeiknek teljes egészét a működés feltételeinek biztosítására fordítják. Ily módon is olyan bizonytalansággal küszködnek, amely a törvényhozást arra kényszeríti, hogy folyamatosan az önkormányzatok gazdálkodásával foglalkozó szigorító törvényeket hozzon meg, mint például legutóbb az önkormányzati csődtörvényt amely természetesen nem kezeli ezt a problémát.

Ki kell jelentenünk, hogy a jelenlegi szabályozási rendszerben az önkormányzatok nemcsak jelentősebb fejlesztési, beruházási, infrastrukturális, településfejlesztési, környezetvédelmi feladatokat nem tudnak ellátni, hanem mint ahogy említettem már a működési zavaraikkal sem tudnak teljes egészében megküzdeni. Ily módon az egyetlen dolog a címzett és céltámogatások törvénybe iktatott rendszere, amivel valamilyen formában ki tudják szolgálni az önkormányzatok azokat a lakossági igényeket, amelyek, kérem, a Krisztus utáni második évezredben azért elvárhatók egy civilizált államban.

Itt külön kell egy megjegyzést tennem. Amikor beszélünk, szép lózungokat mondunk az Európába vezető útról, Európához való tartozásunkról, akkor arra is kell gondolni, hogy azokat a civilizációs életkörülményeket, amelyeket Európa jelent, meg kell teremteni. A mi kötelességünk megteremteni, s ezt az önkormányzatok útján tudjuk végrehajtani. Sajnálatos módon ez a címzett támogatási törvény nem ezt az igyekezetet mutatja ez egészen mást mutat.

Nem tudom, hogyan akarjuk Magyarországon a tegnap olyan szépen elhangzott euroatlanti csatlakozáshoz az utat felépíteni, ha nem az önkormányzatoknál. Mindenesetre e címzett támogatási törvény szakmai előkészítettsége, tartalma, az említett másfél milliárd forint nem az Európához, hanem a világ egészen más tájához való csatlakozást jelenti én ezt hadd ne konkretizáljam, hogy milyen tájra gondolok...

A támogatási rendszerrel kapcsolatban valamit még el kell mondani s ez egy elvi kérdés. Itt azért fel kell ismerni azt: kétségtelen dolog, hogyha a finanszírozási rendszerben s itt gondolok most nemcsak a címzett támogatásra, nemcsak a fejlesztésekre, nemcsak a céltámogatásra, nemcsak a normatív támogatásra, hanem a teljes rendszerre megteremtjük az önkormányzati önállóságot, ez kétségtelenül rongálja a központi hatalomnak a hatáskörét, de erősíti az általunk, mindannyiunk által deklarált politikai célokat, mégpedig a demokratikus politikai célokat. Ez esetben e címzett támogatási törvény nem ezeket a miáltalunk deklarált politikai célokat erősíti, hanem egy teljesen más jellegű folyamatot és azt most már mondhatom, hogy ez évről évre megjelenik , ami ellentétes az önkormányzatiság elvével, ami ellentétes a tisztelt parlament által meghozott önkormányzati törvényben rögzített elveknek nemcsak a szavával, hanem a szellemével is.

Ily módon nem lehet az önkormányzatoknak azokat a lehetőségeket biztosítani, amelyekkel a helyi közösségek polgárai csatlakoznának, a helyi közösségekben meglevő kreativitás pedig fölerősítené azokat a politikai folyamatokat, amelyeket mi szavakban, programokban már olyannyiszor deklaráltunk.

Külön kell és szeretnék szólni arról: az előzőekben elhangzott, hogy töredékét tudjuk új címzett támogatásként támogatni a pályázó önkormányzatoknak. A mélyen tisztelt belügyminiszter úr az interpretációjában ismertetett egy hosszadalmas elbírálási folyamatot, ami alapján kiválasztódnak a pályázó önkormányzatok közül azok, amelyek támogatásban részesülnek. Kérem, tisztelt Ház, ki kell önöknek jelentenem magam is önkormányzati ember lévén , hogy itt, a mi országunkban lévő közel 3200 önkormányzat közül egyet sem tudnék önöknek mondani, amelyik ne szorulna rá, hogy fejlesztéseit támogatásban részesítse az Országgyűlés, polgárainak kiszolgálása érdekében. Sajnos eljutottunk oda, hogy nem beszélhetünk gazdag önkormányzatokról, csak más helyzetben levő önkormányzatokról, szegény és kevésbé szegény önkormányzatokról.

Ennek ellenére és különösen élesen kijön ez a probléma az elbírálási rendszernek olyan anomáliái vannak, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ezek az anomáliák fennállnak, szemben az előterjesztésben elhangzottakkal, amely előterjesztésben a belügyminiszter úr azt mondta, a kormány elé terjesztették és a kormány jóváhagyta ezt a listát. Persze, nyilvánvalóan valaki elkészítette ezt a listát, s azt a 335 önkormányzatot, amely kiesett ebből a listából, nyilván nem terjesztették elő. És mit tesz a véletlen: ha van közöttük olyan önkormányzat, amelyet nem valós okkal nem tettek bele ebbe a listába, akkor természetesen a tisztelt parlament vállalja a felelősséget mint ahogy az elmúlt években már volt ilyenre példa, amikor nem megfelelő volt az a rangsorolási lista, amelyet felterjesztettek a kormány elé, így megtévesztették mind a kormányt, mind a parlamentet.

Ezért szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, hogy igen alaposan vizsgálja meg azokat a kérdéseket, amelyek ilyen anomáliára utalnak, mert a tisztelt Ház felelősségi körébe tartozik a döntés meghozatala. Felelősséget e tekintetben nem vállal a Belügyminisztérium.

A másik, az elbírálás folyamatában mondom, hosszasan sorolta a belügyminiszter úr azokat a szerveket, amelyek részt vesznek az elbírálásban nincsenek objektíven megállapítva a kritériumok, sok szerv vesz részt a hosszadalmas elbírálásban. Valószínűleg fölmerülhet a gyanú, hogy a címzett támogatások tulajdonképpen olyan helyekre kerülhetnek, amelyek a rangsorban egyébként nem az első sorokban lennének. Nincs kidolgozva, nincs rögzítve egy olyan rendszer, amely objektivitást biztosítana, és ily módon lehetőség van szubjektív elemeket bevinni ebbe az elbírálásba.

Külön ki szeretném emelni azt a kérdést csak egy példaként , hogy a törvény lehetőséget ad válsághelyzetben levő önkormányzatok támogatására. Abszolút tisztázatlan, hogy mit tekinthetünk válsághelyzetnek... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét).., mi az, ami támogatást igényelne, és hogyan történik ennek a válsághelyzetnek az elbírálása. Hangsúlyozom, ez csak egy példa volt.

Szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy mindezekre tekintettel, és a kirívóan kicsi összegre tekintettel e törvényt körültekintően vizsgálja meg, és adja meg a lehetőséget azoknak a módosító javaslatoknak az érvényesüléséhez, amelyek objektív valósággal támasztják alá a módosítás indokát.

Időm letelt, köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzék padsoraiban.)