Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt önkormányzati kabinetje megvizsgálta a helyi önkormányzatok 1996. évi új induló címzett támogatásairól szóló törvényjavaslatot. Azt állapítottuk meg, hogy célszerű lett volna bár a parlamentnek a befolyása az egyik támogatási formára más, mint a másikra , egymáshoz közelebbi időben előterjeszteni a cél- és címzett támogatásokat, hogy áttekintést nyerhessünk a célokról és az azokra benyújtott pályázatokról.
A benyújtott címzett támogatást a helyi önkormányzatok, a kórházfejlesztés kivételével, a céltámogatott körben nem támogatott vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások megvalósítására igényelhetik. Belügyminiszter úr expozéjában elhangzott az is, hogy ő gondolatban és szóban is tovább szigorított, hiszen kötelező feladatellátásról beszélt. A közös feladatellátás, a területi szolgáltatás intenzitása, valamint a saját forrásnak a nagyságrendje és a megléte is a minősítés paramétere volt. Ezek a szakminisztériumok véleményezésén keresztül visszakerültek az önkormányzatokhoz, egyeztetések történtek a forrás, a saját rész tekintetében, és a szaktárca rangsorolását követően kerültek ide hozzánk.
Nagyon nehéz szenvedélymentesen beszélni erről a rendkívül csekély összegről, a másfél milliárdról, amikor több mint 400 önkormányzat adott be pályázatot, és a pályázatok rendkívüli mértékben szórtak, ami a pályázat célját és terjedelmét, igényelt forintösszegét jelentette.
Egy biztosan megállapítható, hogy tovább csökkent az önkormányzati rendszerben a fenntartható fejlődés iránti igény, tovább csökkent az objektivitás, és jelentős mértékben csökkent a normativitásra való törekvés.
Akkor került sor ennek a törvénynek a benyújtására, amikor az önkormányzatok GDP-ből való részesedése egyre kisebb mértékű, az államháztartási reformnak az egyik alrendszerénél ez a jelenlegi kormánynak egy nem titkolt célja. Akkor került erre sor, amikor a magyar önkormányzatok az európai önkormányzatokkal összehasonlítva egyre növekvő és rendkívül széles feladat- és hatáskört visznek. Akkor került sor ennek a törvénynek a beterjesztésére, amikor az államháztartás reformja mellett a közigazgatási reform is a kormány, az önkormányzatok szövetségének az asztalán fekszik.
A kormány és a parlament megalkotta a csődtörvényt. Lehetetlenné teszi, hogy az önkormányzatok bizonyos értékhatár felett hitelt vegyenek fel akár működésükhöz, akár a fejlesztéseikhez. Akkor került sor ennek a törvénynek a benyújtására, amikor az ágazati törvények és a költségvetés, valamint az önkormányzatok valós helyzete között szakadék tátong. Csak utalok itt a közoktatás reformjára, amely önkormányzatok százait hozza lehetetlen helyzetbe, és azok iskolabezárásokkal, óvodabezárásokkal, intézmények működési költségvetésének csökkentésével vagy ellehetetlenüléssel kell hogy számoljanak.
Akkor kerül ennek a törvénynek a benyújtására sor, amikor egy elhibázott gáz- és villamosenergia-szolgáltató privatizáció következtében az önkormányzatok valós és törvényben megállapított összegükhöz nem vagy csak nehezen, vagy közvetítők, ügyvédi közvetítők közreműködésével, több százmilliós veszteséggel jutnak hozzá.
Tisztelt Ház! Feltétlen értéke volt eddig a magyar önkormányzati rendszernek a normativitásra való törekvés. Még akkor is, hogyha azok az önkormányzatok, amelyek hátrányosabb helyzetből indultak, ezt a normativitásra való törekvést a meglévő lehetőségbeli különbségeik bemerevítésének, bebetonozásának tekintették.
A jelenlegi állapotban az önkormányzatoknál átlagosan és országosan 10 százalék körülire zsugorodott a fejlesztés aránya. Ez gyakorlatilag már nem is jelent fejlesztést, hanem ez egy meglévő állapotnak a konzerválása, és tudjuk, hogy fejlesztés nélkül elsorvad, elhal, bármi, amit fokozatos bővítéssel, megújítással, egyes területeken, egyes ágazatokban bővítéssel és fejlesztéssel nem lehet előbbre vinni és egy európai értékrend irányába fejleszteni.. Nagyon tragikusnak tartjuk azt is, hogy eme rendkívül alacsony összegű címzett támogatás benyújtásának az időszakában drasztikus mértékben csökkent a normatív állami támogatás, ezen belül is valamelyest nőtt az oktatásra fordítható támogatás, de oly módon, hogy ez a városi üzemeltetésből került elvonásra.
A másik oldalon viszont az önkormányzatok esetében nőtt a 10 napról 15 napra emelt táppénzes napok utáni munkáltatói kötelezettség, amely több milliárd forint többletkiadást jelent az önkormányzatoknak is, mint az ország legnagyobb munkáltatóinak. Nőtt és ellentételezés nélkül tovább fog nőni az energia árnövekedéséből származó költség. Sorolhatnám azokat az összegeket, amelyeket szinte észrevétlenül vett ki a költségvetés az önkormányzatok büdzséjéből.
Tisztelt Ház! Az 1996. évi új induló címzett támogatásoknál támogatást kapott, az előterjesztésben biztatást kapott a kórház-, gimnázium-, kollégium-bővítés, szakközépiskola, levéltár, fogyatékosok intézménye, ápoló-gondozó intézmények, nemzetiségi művelődési ház, több száz adagos konyha, és sorolhatnám azokat a jó célokat, amelyeket 58 esetben az előterjesztő megfelelőnek tartott.
Nem kapott támogatást, s itt is érdemes egy kis kitekintést tenni, egy sor olyan javaslat, amelyek között nagyon nagy eltérés volt, a bábszínházi rekonstrukciótól a tanműhelyig, múzeumi tárgyak restaurálásától óvoda-, iskola-, emlékpark- és különböző kórházi, levéltári bővítésekig.
Való igaz annak az állítása, aki azt mondja, hogy az egyik esetben a döntés "igen", a másik esetben "nem" volt , és ugyanarra a tevékenységre, ugyanarra a területre vonatkozott.
Megállapítottuk azt is, hogy 1996-ban a javaslatban a főváros és a vármegyék igénylése a teljes összeg 50 százalékát jelenti, amely 50 százalék kihatása a benyújtott pályázatok ütemezésének, évenkénti bontásának következtében a következő évben a 75 százalékot éri el. A főváros és a vármegyék igénye a következő évben ebből a kevés pénzből 75 százalékot jelent.
Jogos tehát az a megállapítás, hogy a kistelepülések ezekből a pályázatokból fokozatosan kimaradnak. Nem tudjuk elfogadni azokat az indoklásokat, amikor egyértelműen a hatékonyság álcája mögé rejtve csak fővárosi és megyei önkormányzati intézmények bővítését tartja valaki fontosnak.
Rendkívül súlyos gondot fog jelenteni a következő években az is, hogy a benyújtott pályázatok többségénél az induló évben néhány százaléka vagy 10 százaléka szerepel csak a teljes beruházási költségnek, és azt követő években, egész 2000-ig is fordul elő példa, ennek több mint 10-szerese vagy 20-szorosa szerepel. A következő éveket is rendkívüli mértékben megterheli ez a most előttünk fekvő és ilyen formában elfogadásra kerülő, 1996. évben induló új címzett támogatások jegyzéke.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt azt várja, s módosító javaslataiban és későbbi programjában és javaslataiban is azt tartja fontosnak, hogy a cél- és címzett támogatások megmaradjanak, s azok a hiányosságok, amelyek eddig az elbírálást jellemezték, lehetőleg a fenntartható fejlődés irányába, az objektivitás irányába, a normativitás, továbbá az ellenőrzés és az áttekinthetőség irányába változzanak. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.)