Surján László (KDNP)

1996. május 7.

DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék egy kicsit bekapcsolódni ebbe a forráshiány-vitába. Úgy érzem, ez nem kapott eddig elég figyelmet. Való igaz, hogy ha egy tőkefedezeti rendszert, részrendszert elindítunk, akkor keletkezik egy hiány. Ha azonban azt az eredeti elgondolást amely, illő tisztelettel, nem is a Fideszé, nem is az önkormányzaté, hanem az előző parlamenté , hogy legyen egy nemzeti alapnyugdíj vagy állampolgári nyugdíj, ha ezt akarjuk megvalósítani az első pillérként én egyébként, egyetértve a Fidesszel ezt tartom jónak és támogatom , ehhez is forrás kell! Az hangzott el Csehák képviselő asszony szájából, hogy nagyon sok változat van, és keressük, melyik lenne az ideális. Attól félek, hogy ha azokat keressük, azokat választjuk ki például a járulékalap-szélesítést , amelyek egyáltalán a járulékterhek valamilyen indirekt növelését jelentik, akkor a társadalom ugyanazon rétegére helyezzük a terheket, amely azt jelenleg is hordja két szempontból: a béradók meg a személyi jövedelemadó dolgában.

(12.30)

Tehát a képviselő asszony által fölsorolt sok minden változat közül én bizony javasolom, hogy a kormány abba az irányba mozduljon el, ami a fogyasztási adókat próbálja forrásként fölhasználni. Egyszerűen azért, mert például ebben befizetőként megjelennek azok a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó nem katonák, hanem külföldiek, akik harmincvalahány-millióan lépnek be az országba, és vásárlásaik szolgáltatásvásárlásaik és egyéb vásárlásaik folytán áfafizetőkké válnak. Ez egy olyan pótlólagos forrás, amelynek a bekapcsolása adott esetben a rendszer stabilitására jobb hatású, mintha a járulékok dolgában próbálunk előbbre lépni amelyeket csökkenteni kellene. Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP padsoraiban.)