Mécs Imre (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tudok megrendülés nélkül és érzelemmentesen beszélni. Teljesen szubjektív leszek. Szeretném elmondani azt, hogy az előterjesztő képviselők nevében beszélek, akiknek a nevét az előbb elnök úr fölsorolta, a magam nevében, kivégzett társaimnak a nevében, '56-os barátaim nevében, Nagy Imre tisztelői és az őt szeretők nevében. Nem pártok, nem frakciók, nem más szervezetek nevében.1958. június 16-án magam is a siralomház lakója voltam, amikor reggel értesültünk, hogy pár tíz méterre tőlünk kivégezték Magyarország törvényes miniszterelnökét, Nagy Imrét és társait. Akkor Nagy Imre személyisége teljes mértékig összeforrott a magyar forradalommal. Akkor Nagy Imre az '56-os forradalom és szabadságharc szimbólumává nemesedett. 1956-ban ismerte meg a világ Magyarország nevét, Budapest nevét. 1956-ban Budapest és Magyarország a szabadság, a szabadság szeretetének a szimbólumává vált, 1956 emléke az egész világon a mai napig tisztelettel övezi Magyarországot.
Nagy Imre megmenthette volna életét, ha hajlandó legitimálni az akkor ránk erőltetett bábkormányzatot, ha lemond a miniszterelnökségéről (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), megmenthette volna életét, sőt még a börtöntől is megmenekülhetett volna. Ő ezt nem tette, tudatosan vállalta sorsát és ezáltal teljes mértékig összenőtt a forradalommal De 1956. október... (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) Nem öt percben? (Dr. Kis Zoltán: Nem.) Bocsánat.