Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön interpellációjára bizonyára egy félreértés adhat alapot. Ez a félreértés abból adódik, hogy ön az illetményalapot és az alapilletményt egy fogalomként kezeli. Nagyon helyesen idézte ön a jogszabályt, amelyben megvannak azok a kritériumok, amelyek az illetményalapot jellemzik, ugyanakkor az illetményalap nem ugyanaz, mint az alapilletmény.
Az illetményalap valóban a köztisztviselői illetményrendszernek, a köztisztviselői díjazásnak egy központi eleme, amelyről ön valóban helyesen mondta, hogy azt először maga a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény állapított meg, ezt követően pedig minden évben maga az Országgyűlés a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben állapít meg azzal a feltétellel, hogy ez az összeg a korábbi, az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb. Ez az összeg egyébként 1996-ban húszezer forint, ez az illetményalap. Ettől valóban nem lehet eltérni.
Más azonban az alapilletmény. Az alapilletmény egy szorzat, mégpedig a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám, és pont az illetményalapnak, tehát ennek a húszezer forintnak a szorzata.
Ettől az alapilletménytől való eltérésre ad lehetőséget maga a törvény, mégpedig a hivatali szervezet vezetője át nem ruházható jogkörben ettől eltérhet plusz-mínusz húsz százalékkal.
Ezt egyébként mérlegelési jogkörében teheti meg a munkáltatói jogkör gyakorlója, tehát indokolnia nem kell. Jogorvoslati lehetőség nincsen, illetve abban az esetben van mégiscsak egy közszolgálati jogvitára lehetőség, ha ezeket a feltételeket megszegik, azaz ha nem az arra feljogosított vezetőtől származik az eltérésre vonatkozó megállapítás, ha az eltérés mértéke nagyobb, mint plusz-mínusz húsz százalék, vagy ha egyébként a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének ellentmond.
Azt kell tehát válaszolnom, hogy az illetményalap és az alapilletmény két eltérő fogalom.
A konkrét kérdésekre pedig tehát azt válaszolhatom, magának a munkáltatónak a mérlegelési jogkörében van lehetőség, hogy eltérően differenciáljon, és emiatt tehát indokolnia nem kell, jogorvoslatra csak az előbb felsorolt esetekben van lehetőség.
Még egy kérdés, hogy ez vajon alkotmányos-e. Igen, azt kell mondanom, hogy igen, hiszen az alkotmány 70/B § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. Én azt hiszem, hogy ebben egyetérthetünk, hogy ez nagyon helyes.
Kérem képviselőtársamat, hogy az interpellációra adott választ fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)