Mádi László (Fidesz)

1996. május 13.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Most, 1996-ban hat évvel az első szabad választás és immár két évvel a Horn-kormányzás kezdete után a munkanélküliség tekintetében nyilvánvalóvá vált néhány dolog.Legelsősorban: A munkanélküliség sajnálatosan magas szinten stabilizálódott, ezen belül pedig igen nagy a tartósan munka nélkül lévők aránya.

Másodikként: Magyarországon a szegénység egyik leghitelesebb, legtöbbet mondó mérőszáma a családi állapot, és a szegénység legtöbbször az eltartottak számához kötődik ezen belül, persze, a gyermekek száma a meghatározó.

Harmadsorban: a megváltozott körülmények hatására a Horn-kormány bár továbbra is adós ebbéli ígéretének betartásával a foglalkoztatási törvény koncepcionális megújítását ígérte ezen problémákra adandó válaszként.

Mindezen tények és jelenségek ismeretében kérdéseim a következők:

1. Igaz-e az a szakértői megállapítás, hogy Magyarországon kívül jelenleg nincsen olyan ország, amelyik a hosszú távú munkanélküliséghez kötődő segélyezést a családi állapot alapján történő megkülönböztetés nélkül működtetné? Ha igaz, akkor miért van ez így?

2. Kíván-e ezen változtatni a kormány, és ha igen, akkor milyen időtávon belül?

3. Átgondolt és tudatos politikája-e az MSZP-SZDSZ-kormánynak, hogy az adópolitikában, az oktatáspolitikában és a foglalkoztatásban sem veszi figyelembe a társadalmi helyzet szakmailag és társadalmilag is rendkívül fontos érdekeit, szempontjait?

Köszönöm a Ház megtisztelő figyelmét, és érdeklődéssel várom miniszter úr válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)