Varga Mihály (Fidesz)
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Valóban, napirend előtti hozzászólásom címeként a kamatadóról kívánok beszélni. A kamatadóról azonban úgy, mint a baloldali kormány gazdaságpolitikájának állatorvosi lováról, amelyen a kormány összes betegsége megtalálható.Szeretném egy pillanatra visszaidézni a tegnapi napirend előtti vitát, amely az első negyedéves eredmények értékeléséről alakult ki. Itt az ellenzék elmondta azt, hogy ezek az eredmények aggasztóak, nem tükrözik azt a sikerhangulatot, amit a kormány próbál mondani, míg kormánypárti részről az hangzott el, hogy az élénkülés, a kilábalás első jelei tapasztalhatók már az első negyedév alapján.
Én azt hiszem, hogy a tárgyilagosság kedvéért meg kell említeni, hogy a magyar gazdaság '96-os első negyedévi eredménye valóban ellentmondásos volt. A külső egyensúly romlása mellett tapasztalható néhány területen, főleg a belső egyensúly területén, javulás is. Azonban azt hiszem, hogy azt még kormánypárti képviselőtársaim sem tagadják el, hogy ezek mögött a belső, pozitívnak ítélt tendenciák, jelek mögött igen súlyos, igen gyakran negatív események húzódnak meg. Hadd idézzek néhányat mindjárt ezekre a kedvezőtlen folyamatokra.
A kedvezőtlen folyamatok közé sorolom, hogy az év elején az infláció növekedése felgyorsult, az ipar és a mezőgazdaság belföldi értékesítésének együttes árindexe '96 első negyedévében 23,3 százalék volt, a fogyasztói árak növekedése ezen a területen pedig 28,3 százalék. Az ipari termelői árak 24,6 százalékkal növekedtek, az építőipari árak 29 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit. 1996 első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 27,6 százalékkal növekedtek, és ezeknek bizony egy jó részét a központi áremelkedések tették ki, a telefondíjak, a tv-előfizetési díjak, a víz- és csatornadíjak az emelkedése.
A fogyasztói árak növekedése mellett bizony a keresetek nem tartottak ezzel lépést, így megint reálkereset-csökkenés volt tapasztalható az egy évvel korábbi adatokhoz képest, mintegy 5-6 százalékos reálkereset-csökkenés volt, ezt a KSH-adatokból mindenki elolvashatja.
Ugyancsak emelkedett a munkanélküliek száma s már eléri az 531 ezer főt. A munkanélküliek fele több mint egy éve nem tud elhelyezkedni, és szomorú tény, hogy a munkanélküliek, a munkanélküliség a háztartások közel 10 százalékát érinti, ami ezen keresztül 300 ezer gyermek mindennapi megélhetésének létbizonytalanságát okozza.
Tegnap a napirend előtti vitában az SZDSZ frakcióvezető-helyettese említette meg pozitív példaként az ipari termelésnek az enyhe növekedését. Valóban így van, az ipari termelés nem esett olyan mértékben vissza, mint más ágazatoknál, de e mögött is vannak kedvezőtlen tendenciák. Így például a feldolgozóipar termelése csökkent, az építőipar nagyarányú visszaesést könyvelt el az egy évvel korábbiakhoz képest. Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy a lassú növekedést alapvetően az befolyásolja, hogy a kormány keresletszűkítő gazdaságpolitikája miatt a belföldi kereslet visszaesett, az élelmiszeripar területén a fogyasztási cikkekből jelentős volt a visszaesés, és emiatt is a beruházások pedig stagnálnak.
Amiről beszélni kell itt e Ház falai között, az az, hogy ezeknek az oka részben az, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem kiszámítható, nem átgondolt véleményünk szerint. Erre hozom példaként a kamatadó esetét. 1994-ben az MSZP-SZDSZ baloldali kormány volt az, amely a kamatadót megszüntette. A Fidesz ezt a lépést üdvözölte. Úgy véltük, hogy egy általános adóemelő tendencia mellett egy ilyen szerény lépés is kedvező visszhangra kell hogy találjon. Néhány héttel ezelőtt azonban költségvetés-bevételi okok miatt a Pénzügyminisztérium államtitkára, Akar László úr vetette föl, hogy mégiscsak szükség van kamatadóra. Heteken keresztül ment a vita erről a kérdésről, az adóreform- bizottság is már 5 százalékot betervezett 1997-re, majd pedig most azt halljuk, hogy mégsem lesz kamatadó, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter megállapodott. Ugyanilyen ügynek tartom a vagyonadó kérdését és az ingatlanadó kérdését, amit a miniszterelnök szinte minden lakossági fórumon elmond, felvet, folyik róla a vita, majd aztán az ügyben csönd van és nem történik semmi. A kormány határozatlan, nem kiszámítható.
Ugyanilyen kérdésnek tartom a nyugdíjreform kérdését, ahol egy egésznapos parlamenti vita volt, majd másnap, anélkül, hogy a kormány figyelembe vette volna, hogy mi hangzott el a vitában, zárt ajtók mögött a nyugdíjreform kérdésében korhatáremelésről és tőkefedezeti rendszerre való átállásról döntött a kormány.
Ugyanez a kérdés van az exportadó ügyében, ahol most egyes agrártermékekre kívánnak kivetni exportadót.
Összefoglalva, tisztelt Ház: a kormány nem kiszámítható, ezen keresztül gerjeszti az inflációs várakozásokat és nem járul hozzá a magyar gazdaság stabilizálásához. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
(9.40)