Lányi Zsolt (FKGP)
LÁNYI ZSOLT, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Független Kisgazdapárt frakciója és egész tagsága igen nagy örömmel üdvözli, hogy végre, a változások után hat évvel ide, a Ház elé került ez a törvényjavaslat, amely a mérnökök és az építész kamara ügyével foglalkozik.Az előttünk lévő kamarai törvény, amelyről most vitatkozunk, jól értelmezve: egyértelműen szakmai törvénynek minősíthető, azonban elkerülhetetlen, hogy ennek visszatekintően egy-két politikai változatát is elmondhassam.
Mint ismeretes, az elmúlt évtizedekben, az egypártrendszerben a szocialista gazdaság, a tervgazdaság a centralizációra törekedett, és ennek következtében nagy szervezeteket hozott létre, és az államigazgatás vette kezébe ezeknek az irányítását, és az önigazgatás, tehát a társadalmi igazgatás elsorvadt, háttérbe szorult, megszűnt. Ez abban a konstrukcióban működött úgy ahogy, azonban a változás idején, amikor a nagy egységek szétestek, és rengeteg magánvállalkozó, magántervező, magánépítész kezdett működni, akkor ez az államigazgatási lehetőség nem volt fenntartható, nem működött, s ennek következtében, valljuk be őszintén, a nagyon sok kis szervezetnél, a nagyon sok mérnökintézetnél, tervezőintézetnél, szervező mérnöki közösségeknél a szakmai követelmény bizony sérelmet szenvedett, és nagyon sok esetben nem megfelelő minőséget tudott csak produkálni. Ennek következtében a magyar mérnökök és építészek, akik az elmúlt időkben híresek voltak, Európában elismert volt a magyar mérnökök tevékenysége, hátrányos helyzetbe kerültek, ami mind minőségileg, mind etikailag elég sok kivetnivalót hozott maga után. Ezért szükségesnek tartottuk és azért a Független Kisgazdapárt már az első pillanattól harcolt azért és szerette volna, hogy ez a kamarai törvény minél előbb megvalósulhasson, s a kamara saját hatáskörében foglalkozzon a szakmával, a szakma etikai, a szakma felelős feladatainak az elvégzését ellenőrizze, erre legyen lehetősége és ez megtörténhessen.
A Független Kisgazdapárt szerint a társadalmi ellenőrzés és a szakmának a jelenléte ezen testületekben elengedhetetlen és fontos. Ha visszagondolunk az elmúlt időkre, a céhek, az ipartestületek és a műszaki értelmiség körében a kamarák mindig nagy jelentőséggel bírtak, és mindig biztosították azt a szakmai színvonalat, azt az etikai elvárást, ami elvárható volt minden esetben a magyar társadalomban ezektől a rétegektől, akár az ipartestületekre gondolok, akár pedig a mérnöki kamarákra.
Nagy változást hozott az 1989. évi II. törvény, amely az egyesülési lehetőségeket megint felszínre hozta. És hogy mennyire nagy igénye volt a szakmai társadalomnak ezekre az egyesületekre, azért, hogy tömörülhessenek a szakmák, hogy együtt, közös érdekeket érvényesítve tevékenykedjenek, arra legjobb példa, hogy egymás után igen gyorsan alakult igen sok szakmai szervezet. Így megalakult az orvosok, mérnökök, közjegyzők, építőművészek, pedagógusok, állatorvosok összefogó szervezetei, amelyek egyesületként működtek. A nagy múlttal rendelkező mérnökkamarai hagyományok felújítására 1989. március 9-én alakította meg közel háromszáz mérnök a Mérnöki Kamarát egyesületként, amelynek a feladata az volt, hogy szakmai becsületük védelmét, a tisztességes és szakszerű működést garantáló etikai felügyeletet, a verseny tisztaságának megvalósítását és a szakszerű működést és a saját autonómiai önigazgatás iránti törekvéseket valósítsák meg.
A kamara nagyon rövid időn belül a háromszáz alapító tagot jóval túlhaladta, több ezer mérnököt és technikust tömörített. Ez az egyesület azonban nem rendelkezett semmiféle hatáskörrel, semmiféle jogkörrel, úgyhogy ezért nagyon szükséges, hogy a jogilag szabályozott felhatalmazása meglegyen, hiszen ez még jelenleg hiányzik.
E hiánynak a lényegét akkor érthetjük meg, ha bepillantunk például a Pesti Hírlap 1937-ben kiadott kislexikonjának idevonatkozó részébe, amely szerint "A Mérnöki Kamara a mérnöki karnak önkormányzati alapon hatásjogkörrel felruházott szervezete. Tagja lehet minden, a mérnöki cím használatára jogosult magyar állampolgár.
(10.30)
Önálló magángyakorlatot és a kamara tagjainak fönntartott munkát csak a kamara tagjai folytathatnak."
A hiányt ma ez a hatósági jogkör jelenti, amelyet jogrendszerünkben csak törvény adhat. Ezért tűzte ki elsőrendű céljának minden szakmai tömörülés a kamarai törvény kiharcolását. A Független Kisgazdapártot a műszaki értelmiség, a mérnöki társadalom számos szervezete, így a teljesség igénye nélkül néhányat fölsorolnék: Mérnökegylet, Magyar Építészek Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság, MTESZ-szakemberek, a Műszaki Egyetem vezető tanárai keresték meg, s kérték, segítsünk, illetve beszámoltak arról, milyen nagyfokú előkészítő munkákat végeztek a most benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Elmondhatjuk tehát, hogy ezek a szervezetek, testületek teljes támogatásukról biztosítják a benyújtott törvényjavaslatot.
Tisztelt Ház! Az előbb fölszólaló képviselőtársam visszatekintett a kamarák történelmi kialakulására; én a magyar kamara történetéből szeretnék néhány mozzanatot föleleveníteni.
A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara a múlt század közepén, 1866-ban alakult meg a közgyűlésükkel, s Magyar Mérnök Egyesület néven létrehoztak egy szervezetet. Ez a szervezet akkor igen jelentős volt a magyar társadalomban, a magyar mérnöktársadalomban, hisz olyan nagy hírű vezetői voltak, hogy csak néhányat említsek, mint például Hollán Ernő vagy Stoczek József, Reitter Ferenc, akik mind olyan ismert mérnökök, akikről Budapesten ma is utca van elnevezve.
Érdemes még néhány dátumot fölsorolni; például pontosan száz esztendővel ezelőtt, 1896-ban volt az első Magyar Országos Technikus Kongresszus; azután 1902ben alakult meg a Magyar Építőművészek Szövetsége, majd 1905-ben a Magánmérnökök Országos Szövetsége; 1906-ban jött létre az Országos Középítési Tanács, 1909-ben pedig lebonyolították a városi mérnökök első kongresszusát.
Ezek után az egyesületként működő szervezetek után igen nagy változást jelentett és hozott a mérnöktársadalom életében az 1923. március 29-én kihirdetett mérnöki rendtartásról szóló 17. törvénycikk, melynek alapján megalakulhatott a Budapesti Mérnöki Kamara. A Budapesti Mérnöki Kamara 1924-ben alakult meg, ez azonban kissé elmaradt az Európában már megalakult mérnöki kamarákhoz viszonyítva, de ha figyelembe vesszük Magyarországnak az akkori történelmi helyzetét, az első világháborút, a Kun Béla-féle diktatúrát, nem kell szégyenkeznünk, ez a kamara 1924-ben, néhány évvel a szomszédos országok hasonló kamaráinak megalakulása után létrejöhetett.
Tisztelt Ház! A most tárgyalás alatt álló tervezői, szakértői mérnökök, valamint építészek szakmai kamarájáról szóló törvényjavaslat alapját valóban az 1923. évi 17. törvénycikk amelynek címe a mérnöki rendtartás képezi. Most, ennyi idő eltelte után megint itt állunk a Parlamentben, és az új mérnökkamarai törvényjavaslatot tárgyaljuk.
A Független Kisgazdapárt szakértői, készülve a törvényjavaslat vitájára, áttekintették a Budapesti Mérnöki Kamara nagybizottságának 1930-tól történt működését, és ebben nagyon sok érdekes dolgot tapasztaltak; például azt, hogy a Mérnöki Kamarában részt vevő és vezető mérnökök a politikai életben is elismert személyiségek voltak, hisz az akkori parlament felsőházában, képviselőházában több ilyen mérnököt találunk, aki befolyását tudta érvényesíteni a parlamentben, véleményét ki tudta fejteni, és ennek következtében nagyon sok jól sikerült határozat, jól sikerült létesítmény készült éppen azért, mert a mérnökkamara a szakértőivel a parlamentben el tudta mondani észrevételeit, meglátásait.
A Független Kisgazdapárt bízik abban, hogy eme törvényjavaslat elfogadása után a kamara nagy figyelmet fordít a mérnöktársadalomra, a mérnökképzésre és a mérnökök társadalmi megbecsülésére, valamint a mérnökök által elvárható legmagasabb szintű műszaki munkák megoldására. Ez remélhetőleg nagyban elő fogja segíteni a mérnökök anyagi és erkölcsi megbecsülését, valamint véleményünk szerint az országban is jelentős eredményeket fog elérni, biztosítani.
A Független Kisgazdapárt mindig fölemelte a szavát a műszaki értelmiségért, és az elmúlt években az előző parlamenti ciklusban is több fölszólalásban, interpellációban foglalkozott e kérdéssel, s hívta föl a figyelmet a kamarai törvény mielőbbi megalkotásának a szükségességére.
Az elmúlt négy évben is többször kaptak ígéretet, részben a műszaki értelmiség mérnökei, építészei, technikusai, műegyetemi tanárai, akik ezt szerették volna elérni, azonban az elmúlt négy évben erre nem került sor. Attól függetlenül, hogy most, egy jelenleg baloldali kormány, a környezetvédelmi miniszter úr ezt elő tudta terjeszteni, ezért csak dicséret illeti, és én mint ellenzéki képviselő örülök, hogy ez ide került a parlament elé. Remélem, hogy ez a törvény meglesz, remélem, hogy a kamarai törvény következtében a műszaki mérnököknek és az építészeknek az elismertsége mind társadalmilag, mind pedig anyagilag meg fog történni, s ezért a Független Kisgazdapárt nevében ezt a törvényt maximálisan támogatjuk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)