Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Fidesz-Magyar Polgári Párt megvitatta és elemezte a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslatot. Támogatjuk a törvényjavaslatot, hiszen az a szakmai önigazgatás, a köztestületiség irányába hat. Támogatjuk, mivel nem államigazgatási, hanem szakmai önkormányzati képviseletnek kíván feladatot és hatáskört adni. Általában nem támogattuk, de ez esetben a normativitás, a szakmaiság és a kompetencia irányába ható minősítése miatt a kötelező tagságot is elfogadjuk. Ebben a törvényjavaslatban két önálló kamarának az építész és a mérnök kamarának a létrehozásáról van szó. Ennek egy törvényjavaslatba való foglalását is átgondoltnak és megalapozottnak tartjuk.
Azért is támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, mert rendezi a megbízó és a megbízott kapcsolatát. És igyekszik kizárni, bár egy törvény soha nem lehet minden problémára megoldást hozó, de a törvényt követő magatartást is feltételezve nagyon fontosnak tartjuk, hogy az a kapcsolat, amely a megbízó és a megbízott közötti bizalomra épül, törvényi keretek között rendeződjön.
Érdemes elemezni mint ahogy azt mások is megtették , hogy milyen környezetben került benyújtásra ez a törvény, tehát azt, hogy a benyújtás a valóban hosszú érlelési időszak utáni, megítélésem szerint kissé késedelmes benyújtás milyen időszakban következett be.
Számomra mint mérnök számára rendkívül fájdalmas, hogy csökken a műszaki pálya presztízse. A műszaki felsőoktatási intézményekből kikerülőknek egyes ágazatokban rendkívül nehéz az elhelyezkedési lehetősége. Nagymértékben csökken a beruházások mennyisége és száma ami nemkívánatos jelenség , míg hál' Istennek nő a külföldi beruházások és a külföldi beruházók, tőkebefektetők tevékenysége Magyarországon. Ezzel együtt rendkívüli mértékben megnőtt a külföldön már tapasztalatot szerzett tervezők, beruházók, minőségbiztosítók és ellenőrök behozatala, és a hazai, a belföldi kiváló szakemberek háttérbe szorítása egyes területeken.
Sajnálatos módon a helyi önkormányzatok fejlesztése 10 százalék körüli értékű. Ezzel is csökken azoknak a fejlesztéseknek a lehetősége, amelyek a magyar modernizációhoz, a fejlődéshez, az önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenek.
Olyan időszakban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, amikor egyes ágazatokat mint például a vízügyi, a közlekedési, de hadd ne soroljam tovább, hadd ne adjak ötleteket esetleg meggondolatlan politikai megnyilatkozóknak háttérbe szorítanak, és meggondolatlan politikai döntések miatt egy egész szakmát, az egész műszaki, mérnöki, építész szakmát oda nem illő jelzőkkel illetnek.
Olyan időszakban kerül sor ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, amikor a teljes infrastruktúra fejlesztésére vagy a lakásállomány átgondolt üzemeltetésére, bérlők és tulajdonosok bevonására nincs átfogó koncepciója a Magyar Köztársaságnak. Ezért tehát feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvényt követően az épített környezet, a műemlékvédelemről szóló törvény és a közlekedéspolitikai koncepció elfogadását megelőző időszakban ez a törvény minél hamarabb elfogadásra kerüljön.
Üdvözöljük azt is, hogy a törvényjavaslat egy nagyon fontos kérdésben, a mérnöki és építészeti, tervezői, szakértői tevékenység gyakorlása során a szakma önkormányzatával működő köztestülethez telepítenek át különböző engedélyezést és felügyeletet. Ezt nemcsak a helyi önkormányzatok és az államigazgatás tehermentesítése miatt tartjuk fontosnak, hanem ez közelít a korábban elfogadotthoz, a kamarák köztestületként való létrehozásához, mint ahogy a kereskedelmi és iparkamarák, a kézműveskamarák vagy a közjegyzői, orvosi, gyógyszerészeti és szabadalmi ügyvivői kamarák esetében az ügyvédiekéhez hasonlóan már az előbbiekben megtörtént.
Feltétlenül fontosnak és a törvény indoklásában helyesnek tartjuk, hogy a kamarai tagság alanyi jogon jár, elnyeréséhez kizárólag a törvény által szabott feltételek meglétét kell igazolni. Mi mindig is törekszünk a normativitásra, hogy ne egy helyi jól vagy rosszul működő, az államigazgatásban hatalmat kapott személy döntsön ezekről a kérdésekről, hanem normatív alapon, a törvényeknek való megfelelés alapján alanyi jogon járjon. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a színvonaltalan és etikátlan mérnöki és építészeti tevékenységtől védelmet kapjanak, és a szakmai érdekeket az állami önkormányzati és igazságszolgáltatási szervek előtt a kamara védje.
Korábban vitatható volt, hogy közhatalmi jellegű jogosítványokat milyen alapon kaphatnak a kamarák. El kell fogadnom, hogy a hatósági típusú és az önkormányzati alapon működő kamarák önigazgató szervezeteinek a tevékenységéhez ezek a törvény által meghatalmazott közhatalmi jellegű jogosítványok feltétlenül fontosak.
A területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény kapcsán is elmondtam és bíráltam talán eredménytelenül, de talán néhány emberben gondolatokat elindítva és lelkiismeret-furdalást ébresztve , hogy a területi kamaráknak a megyehatárokra alapuló létrehozása nem szolgálja az európai integráció ügyét, mert a valós, a gazdasági fejlődés határai ma már nem a megyei önkormányzatok, illetve megyék határai. Ezért feltétlenül fontos, hogy ebben a törvényben is megjelenjen a regionalitás irányába való elmozdulás lehetősége, a valós alulról építkezés, hiszen a területi kamara, amely a szabályozás centruma, nem alulról, hanem középről építkezik. A jelenlegi államigazgatási szituációban azonban addig, amíg a Magyar Köztársaság igazgatása és ennek alapján a köztestületek el nem mozdulnak a regionalizmus irányába el kell hogy fogadjuk a területi kamarának a megyehatárokra vonatkozó, tervezetben rögzített elképzeléseit.
Indokoltnak tartjuk azt is, hogy köszönetet mondjunk azoknak, akik különböző építészeti és mérnöki egyesületekben, civil szervezetekben lehetővé tették, hogy a most megalakuló területi és országos kamarák olyan nyilvántartásokat és olyan tevékenységet vehessenek át, amely nem tűnt el az idők során a rendezetlen köztestületi és államigazgatási helyzetek homályában. Ezért tehát köszönet illeti azokat a szervezeteket és személyeket, akik segítették a magyar tervező és szakértő mérnökök ezen törvényben meghatározott feladatainak egy magasabb szintre emelését.
A felsorolt kamarai feladatok közül amelyeket a törvénytervezet úgy aposztrofál, hogy legalább ezeket létre kell hozni szeretném kiemelni annak a fontosságát, hogy nagyon nagy szükség van a minőségvédelemmel, minőségbiztosítással és minőség-ellenőrzéssel foglalkozó szakemberek, műszaki ellenőrök és e tevékenységbe beépített minőségbiztosítással, minőség-ellenőrzéssel foglalkozók bátorítására és biztatására ahhoz, hogy természetesen ezen a két kamarán belül megteremtsék önálló szakmai kamarájukat, mert ez a magyar műszaki fejlődésnek, tervezői, szakértői mérnökök és építészek előrelépésének az egyetlen kitörési pontja.
(11.10)
Nem mennyiségileg, hanem minőségileg kell előrelépni és ez a törvénytervezet ennek a minőségnek, a minőség biztosításának és ellenőrzésének is a záloga lehet. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt is javasolja, hogy a vitát követően minél pontosabban és minél gyorsabban fogadja el a parlament, és kerüljön alkalmazásra. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)