Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Ház! Mint ahogy elnök úr említette, két, sporttal kapcsolatos, sport témájú törvény expozéját kívánom elmondani. Az egyik a sportról, a másik pedig az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat. A testedzés az emberiség történelmében az egyetemes emberi kultúra részeként mindig fontos szerepet töltött be. Társadalmi jelentőségét nem lehet elvitatni, hiszen szerepe fokozott az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, de a sport, mint a rendszeres testedzés gyakorlásának társadalmilag elfogadott és intézményesült formája, számos egyéb, a társadalom és az egyén szempontjából hasznos funkciót is betölt. A sport állami, jogi befolyásolás nélkül érte el a szervezettség magas fokát, ettől függetlenül, vagy éppen ezért az állam szerepének meghatározására, az állami feladatok ellátásának szabályozására vonatkozó igényt elégít ki a jelen két törvényjavaslat. Magyarországon, az európai államokhoz hasonlóan a múlt században indult meg a szervezett sportélet, és hazánk hamarosan bekerült a nemzetközi sportélet vérkeringésébe is. A tevékenység társadalmi elismertségét jelzi, hogy hazánkban az európai nemzetek sorában az elsők között 1921-ben született meg a sportról szóló törvény.
Az 1990-es rendszerváltást követően az állam szerepének csökkenése, az állami tulajdon lebontása sürgető igénnyel vetette fel a sport szervezeti és működési rendszerének átgondolását, megújítását. Az utóbbi években fokozódott az elvárás a sport szabályozására. Deklarálásra került, hogy a testnevelés és a sport az állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul. Alapvetően társadalmi szervezetekre, azok önszervező, önszabályozó tevékenységére épül. Az államnak támogatnia kell a testnevelés és a sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesedését, ezért meg kell határozni a korszerűsítés során az állami szervek és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit.
(18.20)
A sportot illetően, hasonlóan a tudományhoz és a kultúrához, az állam elsősorban arra köteles, hogy jogalkotásával a működés jogi és szervezeti kereteit teremtse meg. Ennek megfelelően, a sporttörvény lényegi eleme a sport szervezeti rendszerének meghatározása. A javaslat olyan megoldást vázol fel, amely illeszkedik a közjogi intézményrendszerhez, és magasfokú autonómiát biztosít a sportszervezetek számára, ugyanakkor lehetővé teszi az indokolt egységes működést.
Úgy vélem, nem szükséges hangsúlyozni, hisz mindannyian tudjuk, pont az intézményrendszernek, a sportszervezeteknek ez a magasfokú autonómiája hiányzott több évtizeden keresztül.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat meghatározza az alapvető önkormányzati feladatokat, amelyek ellátásával a helyi közösségek hozzájárulnak a sport alapvető feltételeinek kialakításához. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseivel összhangban az önkormányzatok önállóan, lehetőségeik figyelembevételével határozhatják meg a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseiket, a sportszervezetekkel történő együttműködés és támogatás kereteit.
Az önkormányzatok feladata továbbá a tulajdonukban lévő sportlétesítmények fenntartása és támogatása. A megyei és fővárosi önkormányzat segíti a területi versenyrendszerek kialakítását és működését, a sportrendezvények szervezését, az alapfokú sportszakember-képzést, valamint részt vesz a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban.
A javaslat törvényi szinten szabályozza az Országos Testnevelési és Sporthivatal jogállását, alapvető feladatait. Az alapvetően önkormányzásra épülő sporttevékenység viszonylag szűk körben igényli állami, igazgatási feladatok ellátását, ennek megfelelően határozza meg a javaslat a kormány irányítása alatt működő, önálló országos hatáskörű szerv, az OTSH tevékenységét.
Az OTSH területi szerveinek államigazgatási szervként való további fenntartása úgy véljük indokolatlan. A területi államigazgatási szervek reformjával és a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával összefüggésben az OTSH egyes területi feladatait a megyei, fővárosi önkormányzatok láthatják el. A javaslat a sportigazgatás társadalmi jellegének erősítése, az állami feladatok összehangolásának társadalmi segítése érdekében rendelkezik a sporttanács létrehozásáról.
A sporttanács tagjai széles körben reprezentálják a sportéletet. Kiemelkedő feladata, hogy kidolgozza a sportcélú költségvetési pénzeszközök elosztásának elveit és irányait, ellenőrizze ezek betartását, véleményezze és kezdeményezze a sportra vonatkozó alapvető állami döntéseket.
A sporttevékenység alapvetően az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrejött és működő társadalmi szervezetekre épül, ugyanakkor a sport szervezettségéből következően, a sport szervezeti rendszerének meghatározó eleme a sportági szakszövetség. Ezért a koncepcióban hangsúlyosan szerepel e szövetségek jogállásának, feladatának meghatározása.
A sport nemzetközi jellegéből és szervezettségéből következően a sport szervezeti rendszerének meghatározó eleme a sportági szakszövetség. A szakszövetségben ellátott képzési, nyilvántartási, fegyelmi jogkörök, a játék és a versenyszabályok megállapítása összhangban a nemzetközi sportszövetségek előírásaival, egy sportágban csak egy szervezet által végezhetők. A nemzetközi sportszövetségekben, tagsággal rendelkező sportágakban a szakszövetségek olyan közfeladatokat is ellátnak, mint a válogatott keretek működtetése, és általuk a Magyar Köztársaság képviselete a nemzetközi sporteseményeken.
Autonómiájuk magasfokú, önkormányzati elven működnek, ezért indokolt jogállásukat ennek megfelelően meghatározni, összhangban a jogállamiság követelményeivel. Ezért a szakszövetségek köztestületi formában működnek, amennyiben megfelelnek a javaslatban meghatározott követelményeknek. Az állam kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy elősegítse a sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítését, anyagi eszközökkel továbbra is legalább a jelenlegi szinten támogassa a sportot. Az államháztartási reform keretében azonban elképzelhetetlen, hogy teljes egészében a költségvetésen keresztül történjen a finanszírozás, mint az történt 1990 előtt.
A költségvetési támogatáson túl külön forrásokat kell biztosítani a sport számára, meghatározva a támogatási célok rendszerét. Ebben olyan intézményi formákat, finanszírozási megoldásokat szükséges kialakítani, amelyek a közcélú működést hosszú távon biztosítják, és lehetővé teszik a sportszervezetek önkormányzásának megvalósítását is.
Az állam törvényben meghatározott feladatainak ellátását három csatornán keresztül finanszírozza. Nevezetesen az OTSH, a Nemzeti Sport Közalapítvány, valamint a tervezet szerint közalapítvánnyá átalakuló Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport, az Egészséges Életmódért Alapítvány útján.
Az OTSH költségvetésében megjelenő források, különösen az olimpiai felkészülés, a nemzeti, nemzetközi versenysport, az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására, valamint a fogyatékosok sportjának támogatására szolgálnak.
A két közalapítvány létrehozásának alapvető indoka az, hogy határozottan elkülönül az általuk támogatott sporttevékenység jellege, a támogatást igénybe vevők köre és a finanszírozás módja.
Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy nem szabad elveszíteni, sőt egyre nagyobb mértékben meg kell nyerni a magánszemélyek, az adományozók, a szponzorok támogatását, mert ezek nélkül a sport bármely területének fejlődése és működése ellehetetlenül.
A közalapítványi forma megteremti az ilyen típusú működés legmegfelelőbb szervezeti kereteit.
A nemzeti sport közalapítványon keresztül történik, az olimpiai felkészülés, a nemzeti, nemzetközi versenysport, valamint az utánpótlás-nevelés központi forrásainak kiegészítése.
A sporttevékenység másik fontos, egyenrangú területe a gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportja, amely tömegsport jellegénél fogva meghatározó szerepet tölt be az egészségmegőrzésben, és biztosítja a versenysport széles bázisát. Támogatásuk a népjóléti miniszter által alapított Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport, az Egészséges Életmódért Alapítvány keretein belül történik, úgy, hogy az alapítvány közalapítvánnyá alakul át.
A kormány a javaslat készítése során a működés jogi és szervezeti rendszerének kialakítását tartotta elsődlegesnek és arra törekedett, hogy ehhez biztosítsa az államháztartás teherbíró képességének megfelelő pénzügyi hátteret.
Néhány szót az ingatlanokról. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat rendezni kívánja mindazon ingatlanok tulajdonjogi helyzetét, amelyek a sporttevékenység célját szolgálják. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetésével számos, sportcélokat szolgáló állami ingatlan került a Kincstári Vagyonigazgatóság, illetve az Állami Privatizációs Rt. vagyonkezelésébe. Jóllehet a bentlakó sportszervezetek használták és kezelték ezeket az ingatlanokat, de a tulajdoni helyzet rendezésére mindezidáig nem került sor.
A benyújtott törvényjavaslat alapvető célja, hogy azok a sportszervezetek, amelyek továbbra is garantálják a sportcélú használatot, kapják meg ingyenes tulajdonba ezeket az ingatlanokat. Amennyiben pedig nem felelnek meg a javaslatban megfogalmazott feltételeknek, úgy az a helyi önkormányzat jusson ingatlanvagyonhoz, amely biztosítja a sportcélú hasznosítást.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy mindkét törvény megfelelő hatásfokkal tudja biztosítani azt, hogy a magyar sport az elkövetkezendő évtizedekben is hagyományaihoz megfelelően tudjon működni, eredményeket elérni, és ne csak a versenysport érjen el kiváló eredményeket, olimpiai, világ- és európabajnokokat és helyezetteket nevelve, hanem a sport többi funkciója is jóval hatásosabban érvényesüljön, mint az elmúlt évtizedekben, így például az egészségmegőrzés, valamint a személyiségformálás területén.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(18.30)