Nádori László (SZDSZ)
DR. NÁDORI LÁSZLÓ, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alapos vitában, az érintett tárcák és szakmai testületek, nevezetesen a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Sportszövetség, a Magyar Diákszövetség, és a Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete képviselőinek közreműködésével megtárgyalta a sportról és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslatokat. A két javaslatról együttes véleményt terjesztek elő a bizottság megbízásából. A bizottság egyöntetű véleménye szerint a sport törvényi szabályozása időszerű. Az első magyar sporttörvény elfogadása pedig a magyar parlament több évtizedes adósságának kiegyenlítését jelentené.
A törvénnyel szemben támasztható követelményeket három igazodási pont köré lehetne csoportosítani.
Az első. Hogyan illeszkedik a törvényjavaslat az ország oktatási, kulturális és gazdasági folyamataihoz, az érintett ágazati törvényekhez, mindenekelőtt a közoktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi és az önkormányzati törvényekhez.
A második igazodási pont. Vajon egyértelműen körvonalazott-e az állami szerepvállalás? Világosak-e az ezzel kapcsolatos prioritások? Az tehát, hogy mit és milyen mértékben támogat az állam?
A harmadik. Követi-e a törvényjavaslat az európai jogfejlődést, ad-e kapaszkodót az Euro-integrációs folyamatokhoz?
Tisztelt Országgyűlés! A bizottság nevében a felszólalások tartalma alapján, a következő, kiemelésre érdemes problémákra hívom fel az előterjesztő figyelmét.
Az első problémakör. A sporttörvényben szereplő anyagi források, tehát a költségvetés és a két közalapítvány bevételei alkukra épülnek, illetve elsődleges a bevétel nagysága. A támogatás mértékének bizonytalansága miatt félő, hogy tervezhetetlenné válik a magyar sport, nem valósítható meg a szabadidő és diáksport elvárható, kívánt szinten tartása, veszélybe kerülhet versenyzőink hagyományainknak megfelelő részvétele az olimpiai világ- és európai bajnokságokon. Megemlítem, hiteles európai parlamenti források alapján, hogy az Európai Unió tagállamaiban a sport támogatásának mértéke GDP 1,3%-a. Nálunk ez a mérték olimpia nélkül 345 ezrelék, olimpiával 517 ezrelék, míg a költségvetési főösszeghez viszonyított támogatás alig több mint 0,1%.
Másodszor. A sporttörvény, valamint a közoktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, valamint az önkormányzatok működését érintő törvények közötti harmóniát érdemes lenne feltárni. A bizottsági tagok véleménye szerint a jogharmonizáció felszínre hozhat új elemeket, átfedéseket, például a mindennapos testedzés feltételeiről a szakértők véleménye szerint a közoktatási törvény önmagában nem tud gondoskodni.
Harmadszor. A törvényjavaslat olyan széles spektrumban határozza meg a támogatás célcsoportjait, ami kellő mérlegelés nélkül csökkenti a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságát. Elkerülhetetlen, hogy preferenciákban gondolkodjunk, súlyozzunk.
Negyedik. A definíció és a törvényszöveg pontosításra szorul több képviselő véleménye szerint. Nagyon időszerű ez a javaslat, tisztelt Országgyűlés, mert tele vagyunk jogértelmezési problémákkal, amelyek hátterében a legtöbb esetben pontatlan, félreértelmezhető törvényszöveg húzódik meg. Ennyit a problémakörökről.
Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások áttekintése után a törvény tárgyalása folyamatában koncepcionális vita várható a következő témakörökben. Kormányzati és nem kormányzati jogkörök, feladatok a sportirányításban. Diáksport, szabadidősport és versenysport kapcsolatrendszere, szerkezeti, tartalmi össze- függésekben, nemzetközi képviseletünk, részvételünk és az anyagi támogatás összhangja, végül a nem kormányzati szervezetek működésének erősítése, támogatása, az állami feladatok átvállalásának összefüggésében, amire az államtitkár úr is utalt, és véleményem szerint ez az Euro-integrációs folyamatnak legfontosabb eleme.
Tisztelt Országgyűlés! Végül a bizottság a kormány által benyújtott két törvényjavaslatról megállapította, hogy azok megfelelnek a velük szemben támasztott tartalmi, szerkezeti követelményeknek, ezért a bizottság egyhangúlag támogatja a két törvényjavaslat általános vitára bocsátását.