Mayer Antal (MSZP)

1996. május 19.

MAYER ANTAL (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim, Tisztelt Államtitkár Úr! Az erdőfenntartási járulék, illetve az erdőgazdálkodási bírság kapcsán úgy gondolom, hogy nagyon helyénvalóan a jogszabálytervezet tételesen és eléggé részletezve fogalmazza meg azokat a vétségeket, szabálysértési, magatartási formákat, amelyek az erdő fennmaradása, az okszerű erdőgazdálkodás szabályainak a betartására készteti az erdőgazdálkodót és az erdő tulajdonosait. Úgy gondolom, hogy a jelen körülmények között a jogszabály szigora feltétlen indokolt és helyénvaló.

Egy területen érzékeltünk magam és módosító javaslatot beadó képviselő társaim, ellentmondást a tekintetben, hogy az erdőgazdálkodási bírság kiszabása olyan esetben is lehetséges a jogszabály tervezete szerint, amikor az erdőgazdálkodó tulajdonképpen az erdőápolási munkák határidőre történő be nem fejezése azért következik be, mert az erdő mint komplett és a vadat is magába foglaló élettér, a vad által az erdő felújításban folyamatosan végrehajtott, vagy a vad által folyamatosan jelentkező olyan fejlődésbeli visszamaradás következhet be az erdőfelújítás területein, ami nem teszi lehetővé az erdészeti hatóság részéről az erdő befejezett, tehát az erdő felújítási munkák befejezetté nyilvánítását.

Tehát nyilván az erdészeti hatóság teljes joggal állapítja meg, visszatérően akár nyolc vagy akár tíz éven keresztül is, hogy kérem szépen az elegy arány nem megfelelő, mert teszem azt a tölgyet újra és újra kirágta vad, vagy mondjuk egy fenyőtelepítés esetén az erdő fejlettségi foka nem éri el azt a minimális szintet és növekedést, amit a szakhatóság joggal elvár az erdő felújítását végzőtől.

A gond tulajdonképpen lerendezhetőnek látszik, és erre nézve a szakhatóság, illetve az FM szakértői és a törvény előterjesztői úgy foglaltak állást, hogy ez egy vadkár, és a polgári perrendtartás szabályai szerint kell itt a vadkárt elszenvedőnek, a vadkárt okozója felé eljárni. Látszólag ez igaz is. A probléma tulajdonképpen az, hogy itt erdő, itt bírságról van szó, tehát itt nem a vadkár, mert az egy dolog, azt majd valóban a polgári törvénykönyv szabályai szerint a kárt szenvedő kezdeményezheti a kár okozójával szemben, vagyis az erdőgazdálkodó a vadgazdálkodóval szemben. De furcsa az, és én azt hiszem, hogy a törvényalkotónak nem volt célja és nem is lehet célja az, hogy az erdőgazdálkodót azért bírságolja, túl azon, hogy a vadkárt kénytelen úgyis elszenvedni az erdőgazdálkodó, mert neki fel nem róható okból keletkezik be olyan mulasztása, vagyis a megadott határidőre történő erdősülés be nem fejezése, amiről végül is nem tehet. Úgy gondolom, hogy éppen ezért indokolt lenne, és itt kérném államtitkár urat, hogy ismételten gondolják végig, az előterjesztő gondolja végig ezt a problémát, és én úgy gondolom, hogy a helyes megoldás az lenne, hogy ez esetben az erdő felügyeletét ellátó szakhatóság a bírságot vagy a vadászati joggal rendelkező felé eszközölné, és ilyen értelmű szövegmódosítást terjesztettünk be, vagy eltekintene legalább a bírságtól. Köszönöm szíves figyelmüket.

(20.30)