Burány Sándor (MSZP)
BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr, Tisztelt Ház, Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Szabó Iván Frakcióvezető Úr! Ami hozzászólásának tartalmi részét illeti, engedtessék meg néhány megjegyzés nekem.
Az egyik. A bérköltségek tekintetében nem pusztán a béreket és kereseteket érdemes figyelembe venni, hanem az erre rakódó költségeket is. Nos ismeretes, hogy Magyarországon ez jelenleg 56% körül van, és ez világviszonylatban is egy előkelő helyezést biztosít nekünk; tehát akármilyen alacsony is a bérszínvonal, a kereset színvonala, az élőmunka terhei Magyarországon kiugróan magasak. Ez csökkenthető ugyan, s a kormánykoalíció szándéka is csökkenteni, ez viszont csak egy államháztartási reform keretében illeszthetően történhet meg. Remélem képviselő úr e törekvéseinket támogatni fogja.
A másik. A fogyasztás, a kereset és a GDP összefüggéseiről. Magyarországon 1990-1993 között az ország bruttó hazai terméke 21%-kal csökkent, miközben a fogyasztás 10% volt. Ebből is látható, hogy igenis keletkezett eltérés a gazdaság teljesítménye és a fogyasztás között.
Végezetül még két megjegyzés a versenyszféráról és a közalkalmazotti szféráról. A kormány a közalkalmazotti szférában több kötelezettséget is vállalt, ezek terhei és ezen intézkedések hatása a közeljövőben várható. Ez az első negyedévi adatokban még nem szerepelhetett, de a kormány ezeket az ígéreteket be fogja tartani.
Ami pedig a reálszférát illeti. Magyarországon jószerivel állami többségű vállalat már nincs, és itt kapcsolódnék Gaál Gyula frakcióvezető-helyettes úrhoz is, aki kijelentette és teljes joggal jelentette ki, hogy itt a munkáltatók és a munkavállalók közötti viszonyról van szó. Amennyiben ő úgy ítéli meg, hogy itt a parlament nyilvánossága előtt kell a munkáltatókat felszólítani, hogy a teljesítménnyel arányos béreket fizessenek, úgy én ehhez a törekvéshez csatlakozni tudok, ezt a felhívást én is meg tudom tenni, de úgy gondolom, hogy kormányzati és parlamenti eszközök ennek kezelésére nincsenek. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps)