Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A MOVI felszámolási eljárásával kapcsolatos interpellációjára kimerítő, és gondolom képviselő urat minden tekintetben kielégítő választ két okból nem tudok adni.
Az első ok az, hogy egy folyamatban lévő felszámolási eljárásról van szó, az ügynek bármely konkrét minősítése részemről az eljáró bíróság befolyásolásának minősülhetne, hiszen mint tudjuk, a felszámolási eljárás vezénylése a bíróság hatásköre.
A másik ok, hogy egy ilyen bonyolult, sokszereplős ügyben, aminek a részbeni ismertetése is meghaladná az interpellációs válasz ötperces keretét, de nem akarom megkerülni a válaszokat, ezekre tekintettel is megpróbálok a kérdésekre tényszerűen válaszolni az igazságügy-miniszteri feladatkörben, a bírósági eljárást illető felvetésekre, illetve a belügyminiszter úrral történt konzultáció alapján az önkormányzatot illető felvetéseire.
A MOVI-val szemben az APEH Fővárosi Igazgatósága még 1994. július 8-án terjesztett elő felszámolás lefolytatása iránti kérelmet, az adós körülbelül 70 millió forint összegű lejárt adótartozását elismerte. A bíróság felszámolást elrendelő végzése 1994. október 13-án jogerőre emelkedett. A bíróság által kijelölt felszámoló cég, a Kriszt és Társai Felszámoló és Tanácsadó Kft. eljárásával szemben, a mai napig három kifogás érkezett a bírósághoz. A Profimex, a Viton és az Alfa TV Kft. részéről, ez utóbbi kettő azonban időközben kifogásait visszavonta, a Profimex Kft. kifogásait a bíróság 1996. február 6-án kelt és 8-án jogerőre emelkedett végzésével elutasította. Anélkül, hogy a kifogások elbírálásának körülményeit részletezném, készséggel elismerem, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényben foglalt nyolcnapos elbírálási határidőt a bíróság egyik esetben sem tartotta be.
(15.50)
Ezekben az esetekben ugyanis, és a fölszámolási eljárásoknál ez a jellemző, rendre hiánypótlásra kellett a kifogásokat az előterjesztőknek visszaadni, és csak ezek teljesítése után, a felszámoló észrevételeinek bekérésére, illetve a felek személyes meghallgatására kerülhetett sor. Általános tapasztalat, hogy az ügyek bonyolultságától s a felek együttműködési készségétől függően az egyes kifogások elbírálása 2-3, esetenként 6-8 hónapot is igénybe vett. Nem az igazságügy-miniszternek, hanem a bíróság elnökének van módja arra, hogyha a határidők betartását illetően mulasztást észlelt, a szükséges intézkedéseket, igazgatási jogkörében tegye meg. Erre az ön által említett ügyekben az illetékes bírósági vezető nem látott okot. Éppen ezért viszont, miután mondhatnám jellemző példa az ön által említett kifogások elbírálásában az időcsúszás a Fővárosi Bíróság munkaszervek szerint mintegy 1500 szervet vizsgált fölül a fölszámolási eljárások körében, és az ügyek elhúzódásának objektív és szubjektív okait vizsgálja meg. Az előzetes jelek arra utalnak, hogy abban a jogalkotási programban, ami a gazdasági életre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát érinti, és 97-es jogalkotási terveknek várhatóan része, ezzel a kérdéssel külön is foglalkoznunk kell.
Négy kérdést érintett a képviselő úr, a területi önkormányzatok eljárását és hatáskörének gyakorlását illetően. Az első: az önkormányzat természetesen nem kérhet ellenszolgáltatást hatósági engedély kiadása ellenében. Az elsőfokú ilyen döntés elleni fellebbezés viszont módot ad a törvénysértés orvoslására.
A második: az önkormányzatok a rendeletalkotási szabadsága nem korlátozható. Ha a rendezési terv készítésére vonatkozó előírásokat az önkormányzat betartja, nem kifogásolható, hogy a rendeletet magát milyen időpontban alkotja meg, vagy módosítja. A képviselő úr szerint az önkormányzat figyelmét elkerülte a fölszámoló által kiírt pályázat, így nem élhetett elővásárlási jogával. Ugyanakkor az önkormányzat a beruházásra tekintettel módosította rendezési tervét. Hogyan lehet eladni egy közterületet? kérdezi ön. Az önkormányzati törvény és a helyi önkormányzat rendeletben mondja ki, hogy melyek a forgalomképtelen vagyontárgyak, és ugyancsak rendeletben módosíthatja egy közterület övezeti besorolását, s amennyiben ezt jogszerűen végigviszi, ezt nem lehet kifogásolni.
A birtokvédelemmel kapcsolatosan: Az erősebbnek van-e igaza? a kérdésre csak annyit tudok mondani, hogy a Ptk. szabályai szerint például a sérelmet szenvedett fél önhatalmúlag is elháríthatja a birtokháborítást, ilyen értelemben valóban az erősebbnek van igaza.
Én azt gondolom, hogy a kérdések sorára sikerült valamelyes választ adni, én kérem a képviselő urat, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve fogadja el ezt a választ. (Taps az MSZP padsoraiban.)