Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatra nemmel szavazott. Nemmel szavazott, mert a törvényjavaslat összemossa a különnemű személyek, tehát a férfi és a nő élettársi kapcsolatát az azonos nemű személyek élettársi kapcsolatával. A kormány az Alkotmánybírósággal takaródzik, ugyanis azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság egyik döntése miatt kellett e kérdést így szabályoznia. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az Alkotmánybíróság egyáltalán nem tette kötelezővé az ilyen tartalmú szabályozást. Sőt, az Alkotmánybíróság az említett határozatában kifejezetten kiemelte, hogy a törvényhozónak többféle lehetősége van arra, hogy az együttélő azonos nemű személyek jogi, vagyoni viszonyait rendezze.
Így például a kormány törvényjavaslatában foglalt megoldás helyett a törvényhozás azt is megtehette volna, hogy az élettársakra vonatkozó jogszabályokat egyenként felülvizsgálja, és ahol esetleg valóban nincs jelentősége a nemek különbözőségének, ott a szabályozást kiterjeszti az azonos neműekre is. De a törvényhozó az Alkotmánybíróság szerint azt is megtehette volna, hogy az azonos nemű együttélők számára létrehoz egy új jogintézményt, amelynek az elnevezése egyértelművé és félreérthetetlenné teszi, hogy nem különnemű személyek együttéléséről van szó.
Dániában például a homoszexuálisok együttélését "bejegyzett társkapcsolat" elnevezéssel definiálták, tehát világosan megkülönböztették a különneműek élettársi kapcsolatától.
Európa számos országából egyébként csak négyben, a négy skandináv államban szabályozzák egyáltalán ezt a kérdést, tehát az azonos neműek jogi, vagyoni viszonyait, de e négy országban sem úgy szabályozzák, ahogy nálunk most lesz, mint ahogy a dániai példa is mutatja. Semmi nem indokolja tehát, sem az Alkotmánybíróság döntése, sem európa uniós kötelezettségek, hogy a polgári törvénykönyv a különnemű személyek és az azonos nemű személyek együttélését egyaránt élettársi elnevezéssel szabályozza, ráadásul annak minden konzekvenciájával együtt, tehát például a jövőben az elhunyt azonos nemű élettárs partnere özvegyi nyugdíjra lesz jogosult és így tovább.
Akkor, amikor Magyarország demográfiailag a legveszélyeztetettebb országok közé tartozik, amikor a lakosság vészesen fogy és az élveszületések száma nálunk az egyik legkisebb a világon, akkor, amikor a család intézményének az erősítésére volna szükség, semmi sem indokolja az azonos nemű személyek, illetve a férfi és a nő élettársi kapcsolatának az egybemosását. Köszönöm a figyelmet. (Taps jobbról.)