Miklós László (MSZP)
MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 39. pontjában a Btk. 312.§-ában a csempészet, vámorgazdaság tényállásának módosítására nyújtott be a kormány módosító indítványt, szintén ugyanazon okból, amiről már korábban szóltunk. Nevezetesen, hogy a Ház elfogadta tavaly év végén a vámjogról és a vámigazgatásról szóló törvényt, amely új fogalmi rendszert vezetett be a korábbiakhoz képest. A kormányindítvány nem tesz mást, mint a Btk. 312. §-ába a vámteher és a vámbiztosíték fogalmát emeli be ebbe a tényállásba. Ugyanakkor én úgy vélem, hogy itt elkerülte a kormány figyelmét az, hogy a vámteher fogalmának meghatározása az azt jelenti, hogy magában foglalja mindazokat a forgalmi típusú adókat az általános forgalmi adót, fogyasztási adót és mindazon díjakat, járulékokat, amelyeket jogszabály alapján a vámigazgatási eljárás során kell kivetni és beszedni, például az Útalapot, környezetvédelmi termékdíjat és még sok minden mást.
Ilyen módon tehát meglehetősen jelentős hogy finoman fejezzem ki magam állami bevételekről van szó, hiszen ez több százmilliárd forintos nagyságrendű. Éppen ezért én azt gondolom, hogy a csempészet, vámorgazdaság Btk. tényállásában tekintettel kell arra lenni, hogy ez legalább formálisan azonos vagy analóg szabályokat tartalmazzon például az adócsalás és hát bizonyos esetekben a csalás bűntettével. Egyrészt ugye azért, mert tulajdonképpen tartalmilag adócsalásról is lehet szó. Nem vagyok jogász, tehát lehet, hogy ez adócsalásnak minősül, de van másik jelentős olyan állami bevétel is a vámteherben, amely nem adó, csak adó módjára beszedendő járulék, mint ahogy az Útalapot említettem példaként. Éppen ezért én azt gondolom és itt az ajánlásban szereplő indítvány még csak megnyitotta a megfelelő szakaszt , hogy kapcsolódó módosító indítványt lehessen beadni , hogy ezt a tényállást az adócsalással azonos szankciókkal kellene szankcionálni vagy valamilyen egészen közel álló büntetési tételekkel. Hiszen addig, amíg az adócsalásnál lehet, hogy a fogalmat nem fogom tudni pontosan mondani a nagyobb elkövetési értéknél, vagy a jelentős elkövetési értéknél öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, addig ez mondjuk a csempészet, vámorgazdaság esetén csak akkor szabható ki, ha egyidejűleg bűnszövetségben és üzletszerűen követték el.
Tehát látható, hogy egy más minőség esetén szabható ki ugyanaz a büntetési tétel. Itt, ha már említettem a csalást, akkor én azt is megfontolandónak tartom, hogy tekintettel arra, hogy a legjelentősebb csalások éppen a külkereskedelmi forgalomban követtetnek el, itt olyan minősített büntetési tétel is legyen, ahogy ez a csalásnál megjelenik, amikor a nagy elkövetési érték mellé üzletszerűség vagy bűnszövetség társul, akkor ez kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel legyen sújtható. Hasonlóképpen én nemhogy megfontolandónak, fontosnak tartom azt is, hogy az is büntetőjogi tényállás legyen, ha valaki a vámteher behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza. Ahogy ez az adócsalás 310. §ban is megfogalmazódik, hiszen van rá precedens vagy több példa is, amikor nem történik más, csak nem fizetik meg ezt a vámteher keretében kivetett adót vagy más jutalékot.
Köszönöm a figyelmet.