Szájer József (Fidesz)

1996. május 21.

DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szerettem volna én is az eddigi hozzászólókhoz hasonlóan, mindjárt az elején az ügyhöz méltó emelkedettséggel kezdeni a beszédemet az alkotmány koncepciója most tárgyalandó tervezetéről. Sajnos nem tehetem. Talán szimbolikusnak is tekinthetjük azt az egybeesést, hogy az alkotmánykoncepció vitájára egy nappal azután kerül sor, hogy a Magyar Köztársaság kormányának egyik felelős minisztere Keleti György honvédelmi miniszter durván megsértette a jelenleg hatályos alkotmányt és az erre tett esküjét. S mindezt, úgy tűnik büntetlenül és felelősségre vonás nélkül a törvény, az alkotmány felett állók magabiztosságának magabiztosságával. Ez a tény felveti, hogy mi a valódi értéke az itt elhangzott szárnyaló szavaknak, magának az alkotmánynak mi az értéke.

Jogunkat garantáló erő-e az alkotmány, vagy csak egy darab papír, amit egy felelős miniszter, akkor hajít a szemétbe, amikor úri kedve diktálja. S a köztársaság felelős miniszterelnöke mindezt tétlenül nézi.

A Fidesz szerint ez az alkotmányosság a jogállam elveinek nyílt, ráutaló magatartással történő elutasítása, és éles ellentmondásban áll a kormány ékesszólásával. Hitelteleníti az alkotmány melletti szóbeli kiállást.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Alig fél évtizeddel a zsákutcának bizonyult négy évtizednyi államszocializmus után, és néhány évvel az ezredforduló előtt, Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb kihívása előtt áll. Nem kisebb kérdést kell megválaszolnia, minthogy Európa egyenrangú társországaként tudja-e átlépni a harmadik évezred küszöbét, vagy lecsúszik a világ végleg megrekedt, nyomorba, káoszba és erőszakban süppedt reménytelenségben vegetáló nagyobbik részéhez.

Magyarországnak választ kell adnia arra, hogy korszerűsíteni tudja-e gazdaságát, oktatását, igazgatási rendszerét.

Választ kell adnia, hogy gátat tud-e vetni a társadalom végletes kettészakadásának, biztosítva az elszegényedett millióknak legalább a majdani felemelkedés reményét.

Választ kell adnia arra, hogy mindeközben képes lesz-e fenntartani az egyéni szabadságjogok és a demokratikus intézmények működő rendszerét.

Választ kell adnia, hogy képes lesz-e az alattvalók örökül kapott társadalma helyett megteremteni a végre szabad, kezdeményezőképességű polgárok társadalmát.

Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez a polgárok szolidaritását, összetartozás-tudatát kifejező közösségek létrejöttét és fennmaradását elősegíteni.

Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez olyan kulturális és erkölcsi környezetet teremteni, amely az emberi-polgári értékek kiteljesedését segíti.

Választ kell adnia arra, hogy képes lesz-e megőrizni az élhető és lakható formában, a természetes és mesterséges környezetünket. Magyarországnak választ kell adnia önmaga és a világ számára, akar-e, tud-e, és ha igen, hogyan, részt venni az emberiség előtt álló kérdések megválaszolásában.

Tisztelt Országgyűlés! Nekünk, politikusoknak, akik ellenzékben vagy kormányon, az ország sorsa iránti felelősséget viselünk, választ kell adnunk arra a kérdésre, miként tudunk részt venni a magyarság előtt álló feladatok megoldásában. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a Magyar Köztársaságnak a magyar polgároknak, olyan alkotmányra van szüksége, amely alapot és keretet ad e nemzeti, történelmi kihívásra adandó hosszú távú válasz sikeréhez.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz számára megalakulásának első pillanatától központi érték a szabadság. Az egyén és közösségei a tulajdon és a vállalkozás szabadsága. Nem hisszük, hogy létezhet értékesebb társadalmi cél, mint a polgárok békés, szabad, független életének biztosítása. A parlamentáris demokrácia feltétlen és elkötelezett hívei vagyunk. A demokratikus berendezkedés létrejöttétől nem voltunk és soha nem leszünk hajlandók lelépni az alkotmányosság talajáról.

Tisztelt Ház! A Fidesz szembeáll és szembeszáll minden olyan kormányzati vagy éppen a kormányzattal szemben megfogalmazódott törekvéssel, amely veszélyeztetné az alkotmányos rendszer működését. A szabadság megvalósulásának keretét mi polgári demokraták parlamentáris demokráciában és a piacgazdaságban látjuk. Az elmúlt évek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy világos különbséget kell tenni a korlátozott hatáskörű, de feladatainak ellátásában erős, határozott állam és a tág hatáskörrel rendelkező, de gyenge eszköztelen, erénytelen állam között. Az utóbbi maga iránti bizalmatlanságot és rendpárti illúziókat kelt polgáraiban. A Fidesz a jogállam híve. Ezért az emberi és polgári jogokat garantáló törvények és a hatalmi ágak elválasztása által korlátozott polgárok és közösségeik által ellenőrizhető, de erős államot akar.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz szerint olyan alkotmányra van szükség, amely hatékonyan egyesíti a polgárok jogainak védelmét, a polgárok és közösségei hatalom feletti ellenőrzését egyfelől és a cselekvőképes, erős államot másfelől. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar polgárok szabadságjogaik biztosításán túl, azt várják az államtól, hogy garantálja számukra a biztonságos, félelem nélküli élet lehetőségét. Egy életképes, stabil közjogi berendezkedés csak akkor létezhet és maradhat fenn, ha az államnak van felhatalmazása és képes is a szükséges átfogó intézkedések megtételére, a társadalmi bajok megoldása érdekében. A tehetetlen, gyenge állam hamar elveszítheti tekintélyét, és felélesztheti a demokráciaellenes hangokat. És akkor könnyen elveszhet a szabadság is. Ezért, véleményünk szerint, olyan államra, olyan kormányzatra van szükség, amely egyszerre korlátozott és egyszerre hatékony.

Tisztelt Ház! Mi fideszesek tudjuk, hogy nem könnyű egy olyan közjogi rendszert megalkotni, amely alkalmas a rendszerváltozás hatalmas átalakító feladatainak befejezésére és eközben meg tudja őrizni a közösség bizalmát és egyben felelősségre vonható is marad.

(12.20)

Az Amerikai Egyesült Államok kétszáz éves alkotmánya e tekintetben komoly tanulság lehet számunkra. Az amerikai alkotmányt ugyanis olyan időszak után hozták létre, miután megtapasztalták a központi kormányzat gyengeségének hátrányait. Az alkotmányozó atyáknak nemcsak az volt a céljuk, hogy megakadályozzák a zsarnokság visszatérését, hanem az is, hogy energikus kormányt és törvényhozást hozzanak létre, amely képes arra, hogy kormányozzon, irányítson, elősegítse polgárainak jólétét.

Tisztelt Országgyűlés! A cselekvőképes állam érdekében erős, a kormányt ellenőrizni képes parlamentre és erős kormányra van szükség. A parlamentáris köztársaság és a hatalmi ágak elválasztásának, kölcsönös ellenőrzésének rendszere erre megfelelő kereteket biztosít. A Fidesz szerint a parlamenti ellenőrzés hatékonyságának növelése, a parlament közjogi súlyának emelése érdekében a mainál jóval kisebb országgyűlésre van szükség. A mai közel 400 fő helyett, ennek fele, mintegy 200 képviselő is elegendő volna. A Fidesz kisebb, erősebb és hatékonyabb parlamentet akar. Szükségesnek tartjuk, hogy a választási rendszer alapkérdései szintén helyet kapjanak az alkotmányban.

Tisztelt Ház! A Fidesz szerint a polgárok jogainak biztosítása érdekében az alkotmánynak a szabadságjogok olyan megfogalmazását kell tartalmaznia, amely alapján közvetlenül bírósághoz vagy Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Nem hangzatos deklarációkra van szükség az alkotmányban, hanem kikényszeríthető normákra. Mi, polgári demokraták, alapvetőnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse az államnak a polgárokkal szembeni kötelezettségeit. Többek között olyan területeken is, mint a közpénzek állami felhasználásáról való elszámoltatás és elszámolás, a költségvetési és gazdasági alkotmányosság és az államot kötő szabályok az adóztatás területén.

Az alkotmánynak tartalmaznia kell a közhatalom és a magánszféra világos elhatárolását. Ez a korrupció felszámolásának fő alkotmányos eszköze. A köz alkalmazottai, a köz pénzét kezelők, a politikusok, az állami és önkormányzati döntéshozók számára világosan rögzíteni kell az összeférhetetlenség alkotmányos szabályait. Garanciák kellenek arra, hogy az állami bürokrácia nem fonódik össze a magánpénzekkel, az állampolgároknak biztosíték kell arra, hogy az ő ügyükben ugyanolyan részrehajlás nélkül jár el a hivatal, mint bárki máséban. Csak így teremthető meg a közbizalom az állam iránt.

Tisztelt Ház! A Fidesz olyan alkotmányt szeretne, amely megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciáit. Véleményünk szerint a bíróságok szervezeti igazgatásának jogát egy vegyes összetételű, ún. igazságszolgáltatási tanács kezébe kellene adni a mai kormányirányítás helyett. Ez biztosíték lenne a polgárok számára arra, hogy kormánybefolyástól mentesen ítéljék meg ügyeiket a bíróságok. Ez összekapcsolható lenne azzal, hogy az ügyészség viszont a kormány alárendeltségébe kerülne, és főként vádhatósági feladatokat látna el.

Kedves Képviselőtársaim! A Fidesz szerint az új alkotmánynak időtálló, működőképes közjogi rendszert kell rögzítenie, amely képes garantálni az alkotmányos intézmények stabilitását, egymás általi kölcsönös kiegyensúlyozását. Mivel azonban a rendszerváltás, társadalmi politikai kihívásaira is választ kell adni, az új alkotmány nem válhat túl merevvé sem. Az eljárásjogok a bírósági fórumrendszer, a közigazgatási és önkormányzati rendszer, az ország területi beosztásának közeljövőbeli reformja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás feladatai mind azt jelzik, hogy a későbbi változtatásoknak teret adó rugalmasságra is szükség van. Az alkotmánynak figyelembe kell vennie azt, hogy a buszt, az ország buszát a hosszú átmenet alatt, menet közben kell megjavítanunk.

Tisztelt Ház! A Fidesz szerint az új alkotmánynak az ezeréves magyar államiság, a százötven éves magyar polgári alkotmányosság és az alig hétéves rendszerváltás szilárd és gazdag hagyományára kell épülnie. S egy új alkotmánynak a közjogi folyamatosság jegyében kell megszületnie. Éppen ezért, szerintünk nincs szükség az 1989-ben és '90-ben kialakult demokratikus intézményrendszer alapjainak megváltoztatására. A Fidesz e tekintetben konzervatív alkotmányt szeretne.

Tisztelt Ház! Eddig arról beszéltem, hogy a Fidesz milyen köztársaságot, milyen alkotmányt kíván. Most arról szeretnék szólni, hogy van-e szükség egyáltalán új alkotmányra. Van egy alapvető politikai természetű érv, ami miatt szerintünk feltétlenül szükség volna egy új alkotmány elfogadására. Az 1994-es választások, annak eredményei és az annak eredményeként felállt 72%-os többségű koalíció ténye felhívja a figyelmet arra, hogy milyen törékeny és gyenge az alkotmányos biztosítékok rendszere. Ma az alkotmányozó hatalom egybeesik a kormányzó hatalommal, és ez semmiképpen sem szerencsés. Egy kétharmados többséggel bíró koalíció ma lényegében a teljes alkotmányos rendszert átalakíthatja, saját érdekeihez szabhatja. Hogy ezt teszi-e vagy sem, az csupán demokratikus önmérsékletén és nem az alkotmányba vésett korlátjain múlik. S az önmérséklet, mint tudjuk, nem igazi garancia. 1994 szeptemberében, amikor a két kormánypárt a saját szája íze szerint szabta át az önkormányzati választások szabályait és az alkotmány megfelelő klasszisait, ez az önmérséklet éppen csődöt mondott. Ezzel szemben az új alkotmány előkészítése során eddig legalábbis mindez működött. Azt pedig csak a közeli jövő fogja eldönteni, hogy elvi alapon az alkotmányosság íratlan elvei miatt történt-e ez így, vagy csak múló hangulat volt a kormánypártok részéről, amely elpárolog, mint a kámfor, mihelyt a közelgő választások hatalmi érdekei mást diktálnak.

Tisztelt Ház! A Fidesz szerint az új alkotmánynak biztosítékot kell teremtenie a közjogi rendszer stabilitására, s meg kell nehezítenie az alkotmány aktuálpolitikai célú módosításait.

Kedves Képviselőtársaim! A másik, immár jogi jellegű érv az új alkotmány mellett, hogy az 1989-90-ben létrejött alkotmány nem egységes szövegű, formailag elnagyolt. Ez egyrészt gyengítheti a jogbiztonságot, hiszen többféle értelmezést is lehetővé tesz, másrészt pedig aránytalanul megnövelheti az alkotmányt értelmezni hivatott Alkotmánybíróság hatalmát. Ez utóbbinak korlátja így pusztán Alkotmánybíróság által önként vállalt önkorlátozás, s nem pedig a jogilag garantált szabályozottság. Az Alkotmánybíróság ún. láthatatlan alkotmánykoncepciója sem jött volna létre, ha az alkotmány szövege egységes, egységes koncepció jegyében született volna. A láthatatlan alkotmány éppen arról szól, hogy a tételes alkotmány hiányos, ezért az Alkotmánybíróságnak kell azt kitölteni értelmezéssel. Ez a jogalkotói szerep, a parlamenti szerep bizonyos értelemben való átvételét jelentheti, hogyha nem vigyázunk.

A harmadik érv lehet amellett, hogy azért kell új alkotmányt alkotni, mert ezzel szimbolikusan is lezárható a rendszerváltás közjogi korszaka. E tekintetben azonban, azt hiszem, a szimbólumokkal jobb lesz egy kicsit óvatosabban bánni. Ma a parlament többségét ugyanis annak a pártnak a képviselői adják, amely jogi és politikai értelemben s vezetőinek személyében is örököse annak a pártnak, amely évtizedeken keresztül sárba tiporta az emberi jogokat s tagadta a polgári demokratikus állami elveket. Ez a párt még máig sem tisztázta hivatalosan viszonyát elődjéhez.

Tisztelt Országgyűlés! Újabb érv lehet az új alkotmány mellett, s nem elhanyagolható, hogy a mai alkotmány hatályos szövege, bizonytalanságai, hiányosságai miatt magában rejti a jövőbeli alkotmányos válságoknak a veszélyét. Alkotmányos zavarok eddig is voltak. S lehet, hogy el lehetett volna kerülni őket egy új alkotmánnyal. Gondoljunk csak a taxisblokádra, a bírósági vezetők kinevezési ügyére, a köztársasági elnöki jogkörrel kapcsolatban rendre visszatérő konfliktusokra, vagy arra például, hogy a jelenlegi miniszterelnök szemrebbenés nélkül használt fel zugügyvédi feladatra egy másik hatalmi ágat, a Legfelsőbb Bíróságot, Bokros úr végkielégítésének kapcsán.

(12.30)

Tisztelt Ház! Ennek ellenére, az alkotmányosság elvei ma jórészt működő elvek 1990 óta. Az elmúlt parlamenti ciklus legnagyobb vívmánya a Fidesz szerint az, hogy sikerült kialakítani az alkotmányos parlamenti demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerét. Alkotmányos rendszerünk messze van attól jelenleg, hogy tökéletes legyen, hogyan is lehetne az, amikor az ellenzéke kerekasztal tárgyalásain néhány hét alatt kellett összeütnünk egy új alkotmányt. De még így is alkalmas arra, hogy a siker reményében lehessen védekezni az alkotmányellenes szándékokkal szemben, szigorúan alkotmányos alapokon.

Gondoljunk csak arra, hogy miként védte meg az alkotmány a magyar polgárokat a Bokros-csomag legdurvább elemeitől tavaly.

Mindent összevetve, az új alkotmányra a Fidesz szerint akkor van szükség, ha valóban hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá teszi az államszervezet működését és az eddigieknél jobban képes garantálni a polgárok és közösségek szabadságjogait, valamint az állam feletti ellenőrzés jogosítványait. Új alkotmányra akkor van szükség, és akkor jó, ha megszületik, ha nem pusztán az éppen legutóbbi választásokon győztes párt vagy pártok akaratát tükrözi, hanem elfogadható, az ország ügyeit a mában és a jövőben meghatározó főbb politikai erők és polgárok számára.

Tisztelt Ház! Figyelmeztetésül hadd idézzem egyik jeles jogászunkat, Trócsányi Lászlót: "A magyar közjogi tradíciók is arra kötelezik az alkotmányozókat, hogy kellő önmérséklettel, megfontolva haladjanak előre a nemzeti konszenzust kifejező új alkotmány előkészítése során."

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja azt a dokumentumot, amelyet a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága a ház asztalára letett, a maga erejéből támogatja és támogatni tudja.

Tisztelt Országgyűlés! Egy valóban élő, működő alkotmánynak nem a levegőben kell lebegnie, hanem a földön biztos támasztékon kell állnia. McLay, az egykori angol hadügyminiszter és neves történész száz éve ezt írta egy külhoni barátjának: " A ti alkotmányotok csak vitorla és nem horgony."

Tisztelt Ház! Szeretném, ha az alkotmány, melynek tárgyalását ma kezdtük el, nem csupán vitorla lenne, ami elszáll, hanem biztos horgony, amelyhez bizakodással köthetjük hosszú távon a harmadik Magyar Köztársaság hajóját. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)