Sepsey Tamás (MDF)

1996. május 22.

DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom kezdetekor utalnom kell Balsai István képviselőtársam által tegnap elmondottakra. A Magyar Demokrata Fórum egy jó alkotmány meghozatalában érdekelt.

(11.30)

Ezért megköszönvén a szakértőknek s a magyar állampolgároknak az értékes észrevételeket, ismételten kinyilvánítja, hogy a vita során minden ésszerű érvet hajlandó megfontolni, és álláspontja nincs kőbevésve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. fejezetnek az állam területéről, az állami jelképekről szóló részéhez, valamint a 2. fejezethez kívánnék hozzászólni. A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy az állam területével kapcsolatban az alkotmányban rögzíteni kell, hogy a terület oszthatatlan, és épségének védelme alkotmányos megfogalmazást igényel. A területről szólván a határok kijelölését elég a nemzetközi szerződésekre való utalással meghatározni. Az önkormányzatok önállósága miatt nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítsen bizonyos területi beosztásokat. És e körben úgy gondoljuk, hogy a fővárosi kerületek önállósága, valamint a megyék további szerepének megtartása miatt ezeket nevesíteni kell az alkotmány első fejezetében. Az állami jelképek természetesen a jelenlegiek, a jelenlegi zászló és címer, de úgy gondoljuk, hogy nagyon időszerű lenne, hogy az állami jelképek sorában az alkotmány fölvegye a Szent Koronát. Meglátásunk szerint a Szent Koronához jelenleg semmiféle olyan negatív érték nem tapad. Ez a szimbólum most már nem tartalmazhat olyan visszatartó erőt, amely megakadályozná az 1994-ben megválasztott Országgyűlést abban, hogy a magyar államiságnak ezeréves szimbólumát az állami jelképek sorába iktassuk. Ez nem sérthet senkinek, és nem sértheti a szomszédos országokban élőknek az érzékenységét, de viszont a magyar nemzeti öntudatnak egy olyan szimbóluma, amely az alkotmányban legalább olyan súllyal kell hogy szerepeljen, mint Kölcsey Ferenc Himnusza. És utalni szeretnék arra, hogy a jelenlegi alkotmány közvetve tartalmazza a Szent Koronát, így hogy magyar Szent Korona, azért használtam én ezt a kifejezést, amikor a címerrel kapcsolatos részben utal arra, hogy a Szent Korona az a címerpajzs fölött a címer részét képezi. Én úgy gondolom, hogy talán az e tárgy körben benyújtott módosító javaslatunkat képviselőtársaim támogatni fogják.

Igen tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogokkal kapcsolatban le kell szögezni, hogy nagyon dicséretes az alkotmánykoncepció megszövegezőinek az a szándéka, hogy elsősorban a normativitásra törekednek, és igyekeznek kerülni minden olyan eddigi alkotmányos jognak az alkotmányban történő szabályozását, amelynek a teljesíthetőségére úgymond nem látnak garanciát. De minden jószándék ellenére el kell mondani, hogy talán ez az alkotmány fejezetei közül ez a legneuralgikusabb pont, és az állampolgárok számára talán ez a leghúsbavágóbb fejezet. Tudniillik ezek azok, amelyek közvetlenül az állampolgárok számára jelentenek olyan tartalmakat, olyan jogosítványokat, amelyek a mindennapi életvitelüket is meghatározzák. A modern alkotmányok egyik alapvető részét, az emberi, állampolgári jogok védelmére vonatkozó kinyilatkoztatások adják. Az egyes alkotmányokban található lista mindig az adott korszak történelmi eseményeitől volt befolyásolva, hisz amikor a lényeges emberi szabadságjogokat sértették meg, akkor természetesen válaszként az adott alkotmány mindig ezeket a szabadságjogokat erősítette meg a leghangsúlyosabban. Ezért található a korai polgári alkotmányokban ugye a leghangsúlyosabb részként az emberi szabadságjogoknak a védelme. A második világháborút követő alkotmányfejlődés viszont az úgynevezett második generációs jogok családjának megalkotásával, a tisztességes megélhetéshez, a nélkülözéstől mentes élethez való jogok megfogalmazásával utal arra, hogy az alapvető jogok köre mindig bővíthető. Érthető volt, hogy 1989-et követően nem ezeket a másodgenerációs jogokat kellett újraszabályozni az alkotmányban, mert azt a hatályos alkotmány tartalmazta, hanem a politikai szabadságjogok és szabadságok nyertek megerősítést. 1996-ban viszont figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalomnak az igénye nem az, hogy ismét cizelláljuk a szabadságjogokat, szabadságokat, hanem azt várja el a Magyar Országgyűléstől, hogy ezeket az úgynevezett másodgenerációs jogokat töltse meg tartalommal. Nem lehet eltekinteni a társadalom elvárásától, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette igencsak jelentős társadalmi érdek fűződik hozzá, hogy a Magyar Köztársaság új alkotmányában ezek a jogok mint a tisztességes megélhetéshez, a nélkülözéstől mentes élethez való jogok hogyan és miként szerepelnek.

A társadalom ennek a jogcsoportnak a megerősítését várja el tőlünk, nem pedig ezeknek a jogoknak a kiüresítését. Joggal kifogásolhatjuk még azt is, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy azóta a nemzetközi alkotmányjog-fejlődés már az úgynevezett harmadgenerációs jogoknak a csoportját is megalkotta. Ilyen például a fejlődéshez, a békéhez, a társadalmi haladáshoz való jog.

Ezek egyáltalán nem szerepelnek az alkotmánykoncepcióban. Alkotmányt hosszú távra hozunk létre. Az alkotmány hosszú időre stabilitást kíván biztosítani. Ezért, véleményünk szerint, nem lehet a jelenlegi szűkös gazdasági helyzetekből kiindulva úgy fogalmazni meg az alkotmányt, hogy ne legyenek utalások, ne legyenek jelzések és ne legyenek azért a korábbi alkotmány egyes rendelkezéseinek a megtartására irányuló szándékunk, a koncepcióban.

Tisztelt Országgyűlés! Az nagyon szimpatikus az első pillanatban, hogy a koncepció az emberi és állampolgári jogok széles katalógusának a megfogalmazására törekszik. Azonban rendkívül kétséges már, amikor nézzük a koncepciónak a szövegét, hogy 35 féle emberi jogot szabályoz. A 2. fejezetben 7 állami kötelezettségvállalásként szerepelt, további 12 emberi jog pedig az igazságszolgáltatási részben.

A túlzott részletezés az alkotmányos jogok alapvető jellege, általánossága, így nem a túlzott részletezéssel. Az alkotmányos jogok alapvető jellege, általánossága nem lesz eléggé világos. Másrészt, ha túl részletező az alkotmányos jogok katalógusa, az a látszattal ellentétben inkább korlátozza az alkotmányos jogok terjedelmét, minthogy szélesebbé tenné. Ez azért van így, mert minden részletezés lehetőséget ad a kontrárius értelmezésre, mert megengedi annak a feltételezését, hogy a részletesen fel nem sorolt, az adott alapvető jog körébe tartozó jogok alkotmányosan nem garantáltak. Igen nagy kérdés továbbá, hogy meg lehet-e birkózni azzal, hogy az egyetemes jogokat az alkotmány egy különleges szerkezetbe kívánja rögzíteni.

Nem tartjuk szerencsésnek az alapjogok tagolatlan felsorolását. Mivel az alapjogok között érvényesüléseket tekintve vannak eltérések. Ezeket az eltéréseket az alkotmány szerkezetében is érvényre kellene juttatni, hogy egyértelműen elhatárolható legyen, mely jogok azok, amelyek érvényesíthetők a jogalkalmazás menetében, és melyek azok, amelyeknek az érvényesítése jogalkotási, törvényhozási útra tartozik.

Az alkotmánynak azért kell szerkezetileg is eligazítást adni e tekintetben, mert enélkül félő, hogy ott is normativitási deficit keletkezik, ahol ezt az alapjog tartalma nem indokolja. A koncepció elemzése során igen nagy figyelmet kell fordítani az országgyűlési biztos szakvéleményére. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ugyanis mintegy általánosságban rögzíti, hogy tekintettel arra, hogy ez az új alkotmány nem egy forradalmi helyzetnek a következménye, ezért a korábbi alkotmányban rögzített jogok nevesítése az új alkotmányban, mindenképpen indokolt.

Ezzel egyetért a Magyar Demokrata Fórum, és határozottan kifejezi azt az álláspontját, hogy irányadó szempont kell hogy legyen az alkotmányozás során az, hogy az emberi és állampolgári jogokat az alkotmányozó a korábbinál lényegesen ne fogja szűkebbre.

(11.40)

Tartsa szem előtt a magyar társadalom elvárásait, és legyen figyelemmel a nemzetközi összehasonlítási lehetőségekre. A Magyar Köztársaság alkotmánya nem lehet szűkkeblű bizonyos jogok tekintetében, mert külpolitikai megítélésünk szempontjából ez lehet, hogy negatív eredményt fog okozni. Éppen ezért tarthatatlannak véljük azt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló rész az utolsó legyen a katalógusban. És ne tartalmazzon kifejezett utalást a kisebbségi jogok kollektív gyakorlására, valamint arra a jogra, hogy az adott kisebbség az anyaországával nemzetközi kapcsolatot tarthasson fenn.

Úgyszintén nem lehet nem néven nevezni a kisebbségek képviseletének a kérdését sem. A koncepció jelenleg erről hallgat. A hallgatás is valamiféle válasz, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben egyértelmű választ kell adnunk.

A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy a gyermekek jogait alapjogként kell megfogalmazni. De éppen emiatt egyetért azzal is, hogy a házasság és a család alapjogi intézményként kell hogy szerepeljen a magyar alkotmányban. Megkerülhetetlen véleményünk szerint , hogy ez államcélként szerepeljen, az államnak csak intézményi kötelezettsége legyen e tekintetben.

Azt is szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse a korábbi alkotmányhoz hasonlóan , hogy a szülő nőt a szülés előtt és után különleges jogok illetik meg. Ezt az alkotmányban kell kimondanunk Magyarország jelenlegi népesedési helyzetére tekintettel is, valamint a jövőnk érdekében.

Elfogadhatónak tartjuk annak alapjogi kimondását, hogy a testileg és szellemileg sérült állampolgárok megkülönböztetett bánásmódra tarthatnak igényt. Lehet, hogy ez az első pillanatban furcsának tűnik, de tudnunk kell azt, hogy Magyarország lakosságának igen nagy része fizikailag vagy esetleg szellemileg sérült, és mivel a Magyar Demokrata Fórum vallja a társadalmi szolidaritásnak az alapeszményét, úgy véljük, ennek alkotmányos megjelenítése éppen annak a kifejezése, hogy az állam tudatában van annak, hogy egyes állampolgáraival szemben fokozottan, fokozott gondossággal kell eljárni.

Nem értünk egyet azzal, hogy a koncepció az egészséges környezet védelmét államcélként fogalmazza meg. A jelenlegi alkotmány megfogalmazását részben értelmezte az Alkotmánybíróság, és arra a következtetésre jutott, hogy az állam nem csökkentheti a környezetvédelem, a természetvédelem elért szintjét. Ehhez képest tehát visszalépést jelentene a koncepcióbeli megfogalmazás, de lehetővé tenné, hogy az állam a természetvédelem jelenleg elért szintjét alkotmánysértés nélkül csökkenthesse.

Figyelemmel arra is, hogy az ország lakosságának egészségi állapota nagyon rossz. Óhatatlanul szükséges a sportnak a megjelenítése, a sporthoz való jog megjelenítése az alkotmányban. Én úgy gondolom, hogy ezzel összefüggésben az sem túlzott, hogy hangsúlyosabban kellene megfogalmazni a tudomány, a művészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelmét és támogatásának alkotmányos problematikáját. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket lehet száműzni egy alkotmányból, lehet hangsúlytalanná tenni, de akkor az alkotmánynak épp az a része veszik el, ami miatt alkotmányozni akar egy ország, hogy hosszú távra értékeket leadjon a lakosság számára.

Véleményünk szerint nincs akadálya annak sem, hogy alapjogként nyerjen megfogalmazást akár a társadalombiztosításhoz, akár a pihenéshez való jog, vagy a fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz járó jog. Legtöbb vitát azt a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog újraszabályozása fogja kiváltani. Olyan lényegesnek tartja ezt a Magyar Demokrata Fórum, hogy felszólalási idejének jelentős részét ennek fogja szolgálni, és Kis Gyula képviselőtársam fog majd ebben a kérdésben szólni.

Sajnos nincs időm arra, de majd a részletes vitában bővebben fogok szólni arról, hogy miért elégtelen a vallásszabadság, az eljárási jogok jelenlegi szabályozása. Miért lenne szükséges a közerkölcsre is hivatkozni az emberi és állampolgári jogok korlátjaként. S miért kellene bővíteni azon jogok körét, amelyektől még az ország biztonságát fenyegető rendkívüli helyzet esetén sem lehet eltérni.

Nincs lehetőségem szólni az alkotmányvédelem problematikájáról, de föl kell hívni a figyelmet, hogy a koncepció szűkít, amikor csak jogsértés esetén adja meg az állampolgár számára a közvetlen alkotmányvédelem lehetőségét. Nem tudok szólni az élethez való jog kapcsán a halálbüntetésnek, a magzatvédelemnek a problematikájáról, és nem tudok szólni még számos egyéb olyan dologról, amelyet sajnos kormánypárti képviselőtársaim által megszavazott nagyon szűk időkeret nem tesz lehetővé.

De bízom abban, hogy a vita során időkereten kívül sok mindent el lehet mondani, és a részletes vitában meg fogjuk tudni győzni egymást arról, az alkotmány mindannyiunknak az érdeke. Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Képviselőtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)