Orosz István (MSZP)
DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha címet kellene adni mondandómnak, azt adnám, hogy az oktatás szabadságának kérdései az alkotmánytervezetben.
Miután azonban az eddigi hozzászólásokban képviselőtársaim közül Hegyi Gyula, Sasvári Szilárd, részben Mészáros István is, mások is szóltak az oktatás kérdéseiről, ez megadja azt a lehetőséget, hogy mondandómat lényegesen rövidebbre fogjam.
Örvendetesnek tartom azt, hogy az oktatással kapcsolatos kérdések, azok az alanyi jogok körébe tartoznak a tervezetben, és a tervezet készítői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az alkotmányban foglalt alapvető jogok kifejezik azt, hogy mit tart fontosnak az alkotmányozó. Tehát ha az oktatással kapcsolatos kérdések itt szerepelnek, és az alanyi jogok között szerepelnek, akkor nyilvánvalóan ezt alapvető fontosságúnak tartják a tervezet készítői is.
Engedjék meg, hogy bizonyos filológiai összevetéseket tegyek. Merem ezt nem jogász létemre, annak ellenére is megtenni, hiszen hozzáértő jogász képviselőim is tettek korábban ilyen összevetéseket. De a hatályos alkotmány 70/F. §-ában a következő olvasható: A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéséhez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes, kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
Az oktatással kapcsolatos jogok, amint mondottam, a tervezetben is alanyi jogok maradnak, bár ezt természetesen helyeslem, bár a logikáját meg kell mondanom, nem mindig értem. Azért nem értem mindig, hiszen az oktatással kapcsolatos jogok között van egy csomó olyan, amely állami kötelezettségvállalást kell hogy jelentsen. És sajnos a jelen helyzetben azt kell mondanom, hogy egy sor olyan elem van, amely ma már csak távoli államcélként jelenik meg.
A tervezet szerint, megint idézem: "Az oktatás és az iskolaalapítás szabadsága alanyi jogként jelenik meg", ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam felügyeletet gyakorol az oktatás felett, a tandíjmentes állami közoktatáshoz és az első szakképzettség megszerzéséhez való jog. Ide kapcsolódóan ki kell mondani, mondja a tervezet, a gyermek 16 éves koráig tartó tankötelezettségét.
A két szöveg összehasonlításában a hatályos alkotmánynak három kulcsszava van. Az ingyenes és kötelező általános iskola, másodszor a mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőoktatás, és harmadik elem az anyagi támogatás. A tervezetnek is három, illetve négy ilyen kulcsszava van.
Az egyik az oktatás és az iskola alapítás szabadsága, a második az állami felügyelet, a harmadik a tandíjmentes közoktatás, amely az én véleményem szerint egyáltalán nem azonos az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatással és a harmadik az első szakképzettség megszerzéséhez való jog.
Nos ezeknek az elemzése azt mutatja, hogy azért nem pontosak azok a fogalmak, amelyekkel a tervezet él. A közoktatás, az én felfogásom szerint is, s én nem állok egyedül ezzel a felfogással, valójában nem a magánoktatás ellentéte, hanem mindenfajta törvényi szabályozásban az, ami nem felsőoktatás. Tehát a felsőoktatás és a közoktatás az ami párhuzamba állítható, hiszen most van benyújtva a közoktatásról szóló törvény és a felsőoktatásról szóló törvény, amely elválasztja egymástól a közoktatást és a felsőoktatást.
Én nagyon boldog lennék, hogy ha a közoktatás az alkotmánytervezet szerint a jövőt illetően valóban teljes egészében ingyenes lenne. A valós helyzet azonban a közoktatás bizonyos ágaiban már ma sem ilyen, és ez lényegesen több, mint ami a most hatályos alkotmányban az általános iskola ingyenességével kapcsolatosan meg van fogalmazva.
Tehát itt úgy érzem, hogy pontosan meg kell mondanunk, hogy mit jelent a közoktatás tandíjmentessége. Lehet, hogy ez kevesebb Hegyi Gyula nincs már itt,... (Közbeszólás: Itt vagyok!) ...nem tudom neki megmondani, hogy kevesebb, mint az ingyenesség. Ezt is örömmel vesszük, hogy ha tandíjmentes.
A másik elem az első szakképzettség megszerzéséhez való jog, amely szintén tandíjmentes. Mit jelent ez az első szakképzettség. Hadd idézzek egy definíciót, azt is megmondom, honnan, a benyújtott közoktatási törvényből.
"Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett, minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályokban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri."
Nyilvánvalóan a szakképesítés és a szakképzettség szinonim fogalmakként szerepel. Az én magánvéleményem szerint a kettő nem jelent, nem azonos értelmű, nem szinonimák. Ha én azt mondom, hogy az én szakképzettségem, hogy ilyen és ilyen tanár vagyok és ezt első szakképzettségként szereztem meg, mert előtte nem volt semmilyen más szakképesítésem. Akkor ebből az is következik a mostani tervezet szerint, hogy a felsőfokú oktatásban semmiféle tandíjat nem lehet szerezni azok esetében, akik az első szakképzettséget fogják megszerezni.
(15.00)
Ha különbséget teszünk a szakképesítés és a szakképzettség között és a szakképesítésnek azt tekintjük, amit középfokú oktatásban, mondjuk a szakmunkásképző intézetekben vagy szakképző intézetekben lehet megszerezni, akkor nyilvánvalóan ez a különbség nem fog megjelenni.
Végül a negyedik elem a 16 éves korig tartó tankötelezettség. Én úgy vélem, tisztelt Ház, hogy nem szükséges ennek kimondása. A tankötelezettséget valóban ki kell mondani, de hogy ez a tankötelezettség meddig tart, azt ne határozzuk meg alaptörvényben, hiszen reménységünk szerint ez a tankötelezettség esetleg a következő években már 18 évre fog emelkedni, és abban az esetben ne legyen ehhez szükség alkotmánymódosításra. Ezek a részletes vagy apró megjegyzések nyilvánvalóan segítséget kívántak nyújtani ahhoz, hogy pontosan fogalmazzunk a tervezetben is és még inkább a normaszövegben. Ha olyan alkotmányt akarunk teremteni, amelynek a normaszövege nem ad vitákra lehetőséget és alkalmat, akkor azt hiszem, hogy ezeket az apró megjegyzéseket esetleg figyelembe lehet venni. Köszönöm szépen. (Taps.)