Balsai István (MDF)

1996. május 22.

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. A mai nap az emberi jogoké, emberjogi súllyal, ahogy itt az egész napos vitát figyeljük, az ezen belül biztosítandó szociális jogoké. Ezért a Magyar Demokrata Fórum úgy gondolta, hogy sorrendi cserével is ennek a nyomatéknak ad hangot, és ugyanakkor ennek az elég zsúfolt, két fejezetre terjedő vitának az általános részében szeretnék néhány tényleg csak röviden szóvá teendő dolgot érinteni még, és visszatérni az alapvető alkotmányos elvekhez, illetőleg az első fejezetben szabályozott kérdésekhez. Szeretném hangoztatni a Magyar Demokrata Fórum nevében azt, hogy a preambulummal kapcsolatos szabályozási elveket a jelenlegi formájában nem érezzük elegendőnek. Nem érezzük elegendőnek ezt, mert ezt a megfogalmazás túlságosan is historizáló és kevéssé közjogias. Azzal természetesen egyetértünk, hogy a preambulumban ha ilyet a parlament többsége el fog fogadni, és mi ennek az érdekében kívánunk majd érvelni , utaljon Magyarország történelmi hagyományaira, de ezen túlmenően, a preambulumban a történelmi hagyományokra való utalással egyidejűleg ki kell fejezni azt is, hogy a jelenlegi magyar állam jogfolytonosságot képez a történelmi értelemben vett magyar állammal. Úgy gondolom, hogy ez a megjegyzés részben feloldja azt az, itt ma is többször elhangzott elvárást, amely az államformának, illetőleg az állam elnevezésének problémáját feszegette. Tegnap már a szabaddemokraták vezérszónoka is jóváhagyólag módosította korábbi álláspontját, hogy egyet lehet érteni azzal az elég nagyszámú észrevételben is elhangzott igénnyel, hogy ne Magyar Köztársaságra, hanem Magyarországra változzon az állam elnevezése. Ma hallottunk ezzel szemben érveléseket, éppen Bihari Mihálytól. Valóban, az érvek túlnyomóan a hagyományos és a nemzetközi jognak megfelelően az államformát is magában foglaló elnevezést indokolják abban az esetben, hogyha az általunk javasolt módon a preambulum közjogi értelemben utalna a magyar állam kontinuitására és a történelmi Magyarország jogfolytonos folytatójára, úgy gondolom, hogy akkor ez az állam elnevezéssel kapcsolatos kérdés is megoldásra kerülne.

Tisztelt Országgyűlés! A szuverenitással kapcsolatban a mai vitában többen érintették a felségjogok és az ezzel kapcsolatos lemondás szabályozását. Így, ahogy most az elvek közé, a szabályozási elvek közé megfogalmazásra került, valóban nem kielégítő. Szeretnék azonban arra utalni, azt hiszem, ezt ma már valaki hangoztatta, hogy tulajdonképpen egyet kell azzal érteni, hogy ez az egész kérdéskör, a szuverenitással kapcsolatos lemondás, keveredik az alkotmány koncepciójában is a jogforrások egymással kapcsolatos, és a hazai és nemzetközi jog egymással kapcsolatos viszonyára. Én el tudom fogadni azokat a szakértői véleményeket a Demokrata Fórum nevében, amelyek úgy tekintik, hogy egy integrációs folyamat eredményeként egy nemzetközi szervezethez való csatlakozás adott esetben az Európai Unióhoz való csatlakozás nem kevesebb, hanem tulajdonképpen többletjogot szerez Magyarország számára, hiszen Magyarország ezáltal egy közös döntéshozó folyamat egyik alanya lesz, és például a döntésével a többi országgal kapcsolatban is mintegy többletet, többletjogot szereznek. Ilyen értelemben tehát ez nem a felségjogok klasszikus értelemben történő megkurtítása, és valóban indokolt a szabályozási koncepcióban javasolt módon, tehát az úgynevezett monista álláspont figyelembevételével ezt a kérdést ott szabályozni. Ugyanakkor ennek a kérdésnek a megfelelő kettéválasztásával, úgy érezzük, hogy a felségjogok, amelyek a valóban meglévő és klasszikus értelemben vett felségjogoknak a korlátozását illetően okvetlenül differenciálni kell, az itt meglehetősen lágyan történő szabályozást megfelelően szakaszolva és megfelelően rendszerezve a tekintetben, hogy melyek azok a felségjogok, amelyekről semmilyen körülmények között nem lehet lemondani. Az ország alkotmánya ezt szabályozza mindenképpen.

(15.30)

Abból is következik, a jelenlegi szövegből az egyrészről való lemondás azt is jelenti implicite, hogy az egészről természetesen nem lehet lemondani. Ez az egyik igényünk, és erre vonatkozó javaslatot meg fogjuk tenni.

A másik, mely esetekben kell a felségjogok egy részének lemondása esetén okvetlenül népszavazással jóváhagyást kérni, mert azt azért valószínűleg senki sem tudja ebben a parlamentben jó szívvel vállalni, hogy csak kizárólag az Országgyűlés bármilyen minősített többségű döntése legyen elegendő ehhez, tehát természetszerűnek látjuk, hogy három felé kell a kérdést bontani, és ezek alapján meg kell határozni a lemondhatatlan jogok körét, a csak népszavazással történő megerősítés esetén való lemondás körét, és az Országgyűlés valamilyen többségét, nyilvánvalóan minősített többségét igénylő döntési kört.

Még egy kérdést szeretnék röviden érinteni, nagyon kevés idő jutott már rá, az állampolgárság körében általában egyetértünk az itt szabályozott elvekkel, és hangsúlyoznám, hogy az elvekkel, és itt válaszolnék azoknak, akik jobban szeretnék kidomborítani a magyar ajkú, nem magyar állampolgárok állampolgársága megszerzésének az igényét, én azt hiszem, hogy ennek ez a szöveg nem mond ellent, éppen ebbe az irányba mutat. Amit viszont régi sérelemként mi magunk, a Magyar Demokrata Fórum szeretne már itt hangoztatni, arra is figyelemmel, hogy a későbbiekben a választási rendszerrel kapcsolatos fejezetben sajnos nem sikerült elérnünk azt, amit szeretnénk, hogy tudniillik a nem Magyarországon, külföldön letelepedett magyar állampolgárok politikai jogainak eltérő körének megállapítása tekintetében nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a választójog ne terjedjen ki a nem Magyarországon letelepedett magyar állampolgárok körére. Sajnálatos, hogy hosszú idők óta ez az állapot tulajdonképpen részben az Alkotmánybíróság ellentétes állásfoglalásával is szemben azt a helyzetet konzerválja, amely nemcsak az emigrációs magyarságot, magyar állampolgárságot fosztja meg a választásokon való résztvételtől, hanem azokat a külföldön élő, egyébként (Elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét) ...Magyarországról a letelepedésnek nem végleges jellegével valamilyen okból a külföldi létet választó tízezreket, akik egyébként teljes joggal igényelnék a teljes politikai jog biztosítását.

Tisztelt Országgyűlés, mára a Magyar Demokrata Fórumnak az időkerete ezt engedte meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)